Épülettervek

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - Deichler Tímea, Jakab Dániel munkája

1/13

Látványterv a nagycsarnokról

?>
Látványterv a nagycsarnokról
?>
Helyszínrajz
?>
Látványterv a melegpörgetőről
?>
Melegpörgető alaprajz
?>
Látványterv
?>
Tabló
?>
Tabló
?>
Melegpörgető
?>
Melegpörgető
?>
Csarnok
?>
Csarnok
?>
Deichler Tímea
?>
Jakab Dániel
1/13

Látványterv a nagycsarnokról

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - Deichler Tímea, Jakab Dániel munkája
Épülettervek

Millenáris Széllkapu ötletpályázat - Deichler Tímea, Jakab Dániel munkája

2014.03.31. 09:22
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Deichler Tímea, Jakab Dániel, Deichler Jakab Stúdió

Millenáris Széllkapu Ötletpályázat

Tervezés éve:
2014

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Bemutatjuk Deichler Tímea, Jakab Dániel díjazásban részesült tervét, amelyet a Millenáris Széllkapu ötletpályázatára készítettek.

A terület rendezésénél a Millenáris Park meghatározó volt számunkra. Mind funkcióban, belső működésében és közlekedésében arra törekedtünk, hogy a park jelenlegi arculatát folytassuk és egészítsük ki.

A területen lévő épületek közül a Melegpörgetőt, és az M-jelű csarnokot megtartanánk. A Kis Rókus utcai irodaépület és a minisztériumi épület bontásával számolunk.

Helyszínrajz
2/13
Helyszínrajz

A Margit körút és az M-jelű csarnok közé a park kezdeteként városi parkot terveztünk, pontszerű szökőkutakkal. A víz csökkenti a szálló por koncentrációját, ezáltal tisztítja a levegőt. A körút és a park közötti kisebb szintkülönbség áthidalására a tér a Kis Rókus utca és a Margit körút által meghatározott saroktól föllépcsőzne. A körút mentén a jelenlegihez hasonló támfal alakul ki. Jelentősebb forgalomra ebből az irányból nem kell számítani, viszont a terület elemelése, még ha csekély is védettség érzetét kelti. Az önkormányzati épület elbontásával megszűnik a mögötte lévő területnek a város zajától való védettsége, ezt a szerepet terveink szerint az M-jelű csarnok és környezetében lévő sűrűbb növényzet veszi át.

Az M jelű csarnokot fedett- nyitott terű épületként képzeljük el. Fő megközelítése (déli homlokzat) felől szinte teljesen nyitott, míg a másik három oldalról az alsó harmadán nyitjuk meg. A keleti oldalán lévő kétszintes épületrészt elbontjuk. A Melegpörgető elé egybefüggő, nagy kiterjedésű, sík füves területet tervezünk, ahol lehetőség nyílna akár csoportos játékokra is. A Fény utca mellett kisebb pavilonszerű épületeket helyeznénk el, melyben a parkhoz csatlakozó funkciók kapnának helyet (fagyizó, kölcsönző,…), valamint itt lenne a lejárat a mélygarázsba, és a garázs szintjén lévő mellékhelyiségekhez.

közlekedés

A Melegpörgető előtti füves terület alá mélygarázst építenénk, ezzel elősegítve a területen lévő parkolás kérdésének megoldását.

A Fény utca forgalmát a föld alá vezetnénk. Erről a levezetett útról lehetne megközelíteni a Millenáris Park Fény utcai irodaházának parkolóját, a Mammut 2 parkolóját, valamint az általunk tervezett mélygarázst is. A felszínen megmaradó út csupán szervizútként funkcionálna, ezzel erősítve a Millenáris Park és a tervezési terület kapcsolatát, a gyalogosok biztonságát.

A terület belső közlekedése a Millenáris Park közlekedési sémáját követi. A Marczibányi tér felől induló, a Fény utca felé kifutó nyílegyenes utat a Margit körútig meghosszabbítottuk. A Millenáris Parkhoz hasonlóan erre vannak fölfűzve az általunk tervezett, hasznosított épületek.

A másik jelentős út szabadabb formát vesz föl, kisebb nagyobb teresedések tagolják. A Kis Rókus utca és a Margit körút találkozásától vezet a D és B csarnokok bejáratáig.

funkció, hasznosítás

Látványterv a melegpörgetőről
3/13
Látványterv a melegpörgetőről

Az M-jelű csarnok tervünkben fedett- nyitott park, melyben egy étterem is helyet kap. A csarnok belüli épület helyének megválasztásával, minél többféle téri helyzet kialakítására törekedtünk. Az étterem előtt kialakuló nyüzsgőbb részen elhelyeztünk egy könyvespolcokból álló, a darupályán függő kockát. Ebben a nyitott, bárki számára elérhető könyves dobozban egyesül a Millenáris Park két fő funkciója: a kultúra és a park. Nyugodt kikapcsolódásra, olvasgatásra van lehetőség a könyvespolcok mellett elhelyezett padoknál, illetve a csarnok hátsó részén kialakított privátabb, intimebb kertben. Az étterem mind az előtte lévő nyüzsgőbb, mint a mögötte lévő nyugodtabb, meghittebb terek felé kiülős területtel bővülhet.

A Melegpörgető mellé a terület észak-nyugati sarkába új épületrészt helyeztünk el, melyben kiadható egységek kapnak helyet. A meglévő épületben az egyetlen lényegi változás a harmadik emeleti szint födémének bontása, így megszűnik a nehezen hasznosítható alacsony belmagasságú tér. A régi épületrész hasznosítása sokrétű, akár a bővítéssel összefüggően, egész szintek egységes kiadása is lehetséges. Ezen kívül akciótérként, műteremházként,… is működhet, a kiadott résztől függetlenül, ezzel különlegessé téve a bérelt egységek környezetét. A két épületrész közötti nagy belmagasságú térbe érkezünk meg, ezt a teret csupán a két épületrészt összekötő hidak osztják. A hidak az átközlekedés biztosításán túl, közösségi terekként funkcionálnak. A Melegpörgető magjának hasznosítása az épület hasznosításától függ, különleges adottságú terét érdemes a nagyközönség számára is elérhető funkcióval ellátni.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk