Épületek/Középület

Mit kezdjünk egy bezárt repülőtérrel? – Oslo

2015.01.27. 06:30

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Osló, Norvégia

Építészek, alkotók:
NBBJ-HUS-PKA, a-lab

Dosszié:

Több régebbi repülőteret lassan egyre komolyabban fon körbe a város folyamatosan terjeszkedő szövete.  Az 1998-ban bezárt Oslo Fornebu repülőtér hirtelen komoly űrt hagyott maga után, új arca mostanság kezd kirajzolódni.

Vannak városok, ahol a szűkös és mind a környezet, mind a légiforgalom számára egyre megterhelőbb repülőterek túlélni kényszerülnek – ilyen a londoni Heathrow esete –, másutt a kinőtt és körbeépült légikikötőt sikerül új helyszínre költöztetni. Van, amikor a felszabaduló létesítményt funkcióban megtartva regionális vagy cargo repülőtérré minősítik át – így történt a párizsi Le Bourget esetében is, ahol mindezt egy repülőmúzeummal is megfejelték – de máskor pedig épp az okoz komoly urbanisztikai fejtörést, mit kezdjen a város a felszabaduló, nagy kiterjedésű, különböző minőségű épületeket magába foglaló területtel.



 

Ezzel a fejfájással küzdött Oslo is, ahol az 1939-ben átadott nemzetközi repülőterét, a Fornebut nőtte ki a forgalom, majd a légiközlekedést 1998-ban, egy éjszaka alatt költöztették át a fővárostól 35 kilométerre fekvő új Gardermen repülőtérre. Az Oslo központjához közeli Fornebu-félsziget a repülőtér bezárását követően gyorsan kezdett átformálódni.



 

A félsziget fejlesztésének gerincét egy új informatikai park létesítése adja, amire idővel felfűződnek egyéb jelentős norvég nagyvállalatok idetelepülő központjai is. A 340 hektárnyi fejlesztési terület központját a meghagyott volt terminálépület és annak környezete adja. Első fecskeként 2002-ben idetelepült a komoly nemzetközi expanziónak indult Telenor norvég mobilcég központja. 7000 dolgozó számára az NBBJ-HUS-PKA nemzetközi építész konzorcium tervezett magas minőségű épületegyüttest. Az esztétikailag és a környezetével is tudatosan operáló, ideális munkakörülményeket teremtő épület építészete mellett komoly kortárs művészeti gyűjteményének bemutatásával is igyekszik a szokványos irodafunkciókon túllépni. 2009-ben adták át a Telenor Arénát, az akár 23.000 nézőt is befogadni képes multifunkcionális sport- és koncertközpontot.

A terminálépületet a norvég a-lab tervezte át és egészítette ki a terület portálépületévé, igazgatási központjává, 2009-ben. Szintén az a-lab építette meg a Statoil nemzeti olajtársaság nemzetközi és regionális igazgatósági épületegyüttesét is, ahol a több, fémborításos szárnyat nagy üvegfelületek és belső hidak kötik egymásba. 

A jelenleg is formálódó új városrészbe családi- és társasházas lakónegyed, vitorláskikötő, kiszolgáló és szórakoztató létesítmények is folyamatosan épülnek, ezek főútvonala, a megszűnő kifutópályák helyére épülő körút lesz.

A félsziget területének közel felét azonban az a parkerdő foglalja el, amit 2004-ben a nemzeti parkigazgatóság vett kezelésbe. A helyi növényfajok visszatelepítésével létrejött, több mint 4 kilométernyi kiépített sétautat, számos vízparti pihenőhelyet és füves rekreációs területet magába foglaló, egységes tervezésű park 2010-ben Európai Tájépítészeti Díjban is részesült.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk