Épülettervek/Lakóépület

Műemlék és kortárs építészet kontrasztja

1/7

Helyszínrajz - építész: Kis Péter

?>
Helyszínrajz - építész: Kis Péter
?>
Látványtervek - építész: Kis Péter
?>
Meglévő homlokzatok - építész: Kis Péter
?>
Meglévő metszetek - építész: Kis Péter
?>
Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter
?>
Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter
?>
Tervezett metszetek - építész: Kis Péter
1/7

Helyszínrajz - építész: Kis Péter

Műemlék és kortárs építészet kontrasztja
Épülettervek/Lakóépület

Műemlék és kortárs építészet kontrasztja

2017.09.17. 08:36
MÉD

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Kis Péter, Letfusz Katalin

Földrajzi hely:
Tihany

Vélemények:
9

Műemlék lakóház átalakítása, bővítése

URL:
Kiss Építész Műhely Kft.

Tervezés éve:
2017

Bruttó szintterület:
140 m2

Stáblista

építész tervező: Kis Péter, Letfusz Katalin

MÉD:

Kis Péter terveiben egy olyan lakóépület kialakítására törekedett, amelyben egy 5 fős család a mai kor igényeinek megfelelően élheti mindennapjait. A tervezett épület alapkoncepciója az, hogy a műemlék épület nem sérül, azaz eredeti méretével, formájával, anyaghasználatával éled újjá, míg mellette a bővítmény egy kortárs megfogalmazású, minimalista épületrész lesz.

Koncepcionális ismertetés, tervezési program

Tekintettel arra, hogy a meglévő épület tetőterében bővíteni, új lakóterületet kialakítani nem lehet, előzetes egyeztetés és a szabályozás kereteinek betartása mellett az épület bővítést új kiegészítő épületrész építésével tervezzük. A meglévő épületet a vélhetően leginkább a keletkezés korának megfelelő állapot elérésre tervezzük, természetesen a lehető legjobb technológiai szint elérésével. Ennek érdekében a meglévő részben statikailag nem megfelelően állékony pajta részt a szükségesség határáig visszabontjuk, de eredeti méretét megtartva, a kitermelt anyagaiból visszaépítjük. Továbbá az épület mögött terepszint alatti beépítéssel egy földdel fedett, de az utca felé homlokzattal rendelkező bővítményt alakítunk ki. 


Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter
5/7
Tervezett alaprajz - építész: Kis Péter

 

Funkcionális ismertetés

A tervezett épület két részre osztható, két ütemben valósul meg. A meglévő épület korszerűsítése és korhű felújítása zajlik az első lépésben. A meglévő épületrésznél a bejáratnál kialakított előtér részt elbontjuk. A bejárati ajtó helyére egy korhű, de új ajtót készítünk. A meglévő előtérben a padlóburkolatot felbontjuk, a minősíthetetlen fürdőszobát, WC helységet megszüntetjük. A bejárattal szemben egy kisméretű mosdó, zuhanyzó helyiséget és vele szembe egy gépészeti helyiséget tervezünk elhelyezni. A meglévő, utca felöli oldalon lévő szoba alapterületében nem változik, a mennyezetét felújítjuk, a felhasználható, menthető fa födém elemeket visszaépítjük. A padlón lévő laminált parkettát elbontjuk, helyére hajópadló burkolat készül. A helyiség a felújítás után a családfő dolgozószobája lesz. Az előtérből az udvar felé nyíló helyiségben a kémény környezetében egy kis kamrát, mellette konyhát alakítunk ki. A helyiség többi része a tervezett épület étkezője lesz. A mennyezetet itt is felújítjuk, a fa födém javításra kerül. A padlót felbontjuk, helyére bontott téglaburkolat készül. A konyha érdekessége lesz, hogy a kémény közvetlen környezetében, abba bekötve főző pultot alakítunk ki, hagyományos technológiával, simított, meszelt felülettel.


Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter
6/7
Tervezett homlokzatok - építész: Kis Péter

A meglévő, de rossz állapotú pajta falait ameddig szükséges visszabontjuk, de az eredeti méretek megtartásával, saját anyagból vissza is építjük. Itt jelenleg nincs zárófödém, a tetőszerkezet elemei láthatóak. A kialakításnál is erre törekszünk, továbbá a tervezett falfelületek a mostanival azonosan vakolatlanul, fugázatlan felülettel lesznek kialakítva. A meglévő pajta ajtót a műemléki szakvélemény szerint meg kell tartani. Ezt az ajtót a lehetőségek szerint maximális mértékben felújítva a bővítményben, a tervezett lépcső alatti tárolóra helyezzük el. A konyha, az étkező és a nappali között szabad nyílást alakítunk ki. A tervezett kialakításnál a meglévő épületen hagyományos méretű és osztású, fa szerkezetű ablakokat kívánunk beépíteni. Az utcai és az udvari homlokzaton azonos méretekkel. A bejárati ajtó két oldalán lesz csak két kisebb ablak, mely a Balatonfelvidéki hagyományokra utal.

A felújítás első ütemében a meglévő épület tetőszerkezetét, nádazott fedését is felújítjuk. A tervezett tetőszerkezet fűrészelt fenyőből készül, az építéstörténeti tanulmány útmutatásának megfelelően a tetőfelület látszó szaru végeit kör keresztmetszetűre alakítjuk. A tervezett nádazás 30 cm vastagsággal valósul meg. A meglévő épület utcai oromfala betonozott záró párkánnyal van kialakítva. Ezt lebontjuk, helyére a hagyományos „tihanyi" kőből készített macskalépcsőt tervezünk. A meglévő homlokzati felületeken a vakolatról a rosszminőségű nemesvakolatot leverjük, helyére a hagyományos simított szegélyes vakolás kerül fehér színű felületekkel. Az épület környezetét is szükséges átalakítani. Az idők folyamán az épület hátsó része szinte elsüllyedt a terepben. Az épület védelme és az esővíz elvezethetőségének érdekében körben kulé kavicsos szivárgó felületet alakítunk ki, a belső padlóvonal alatt 15 cm-rel. Az épület mellé épített beton lábazatokat, az épülethez nem illő beton ablak könyöklőket eltüntetjük.


Tervezett metszetek - építész: Kis Péter
7/7
Tervezett metszetek - építész: Kis Péter

A tervezett kialakítás második üteme az új épületrész kialakítása. Ez az épületrész a meglévő műemlék épület mögött közvetlenül, de nem egybeépítve valósul meg. Ez az épületrész tudatosan és határozott kontrasztot alkotva tér el a meglévőtől. Itt egy földdel fedett épületrészt alakítunk ki. A meglévő épületrészből egy ajtón keresztül juthatunk a bővítmény előterébe, ahonnan egy központi közlekedőn keresztül érhető el a tervezett három hálószoba és a kis méretű fürdő helyiség. A közlekedő egy felülvilágító kupolával megvilágított. A tervezett előtérből a hátsó szomszéd felé egy kijáratot és lépcsőt terveztünk, ahonnan a tetőre juthatunk fel. Az épületrész egyszerű geometriai elemekkel, hagyományos Tihanyra jellemző felületekkel valósul meg. Nagyrészt simított, fehérre festett és „tihanyi" kő felületek jelennek meg fa szerkezetű nyílászárókkal. A két épületrész nem ér egymáshoz, az összeköttetést egy légies üveg nyaktaggal oldottuk meg. A bővítményben egy borozó helyiség is elhelyezésre került, mely kívülről, teljesen elkülönülve közelíthető meg.

Kis Péter




Vélemények (9)
Hartmann György Sándor
2017.09.18.
20:36

Egy halvány megjegyzés:

Reischl Antal úr, néhai Lakótanszék vezetője, alighanem páros lábbal rúgta volna ki a szerzőt, ha a Lakótanszéken a  kémény mellé kamrát tett volna.

Ryhe

FenyvesiHK
2017.09.19.
22:04

@Hartmann György Sándor: Majd a használatbavételi engedélybe szépen beleírják,hogy ottan csak a létrát, a tekenőt, meg a vájlingot lehet tartani.

Szép, érzékeny,Tihany adottságait jól ismerő terv.

gádor
2017.09.20.
07:25

@Hartmann György Sándor: Egy halvány megjegyzés:

Reischl Antal úr tanszékvezetősége idején teljesen más szerkezetet építettek kéményként, mint napjainkban és teljesen mást tároltak a kamrában.

Szerintem sokkal érdekesebb kérdéseket vet fel ez a terv:

-kontrasz, vagy illeszkedés?

-a műemlékvédelem csak a külsőre, vagy a belsőre is szól?

-stb.

Üdv,

Gádor

Hartmann György Sándor
2017.09.21.
21:53

@gádor: Kedves Gábor!

Idézem: „A konyha érdekessége lesz, hogy a kémény közvetlen környezetében, abba bekötve főző pultot alakítunk ki, hagyományos technológiával, simított, meszelt felülettel.”

Igaz, hogy ez nem az igazi búbos kemence – a kemencepadkával – , de a hagyományos technológia számomra valamiféle fűtőanyag elégetését jelenti. Az pedig melegít! (És még azt is megértem, hogy a kamra ilyentén való elhelyezését (a sarkot) a látvány kedvéért, valahogy eliminálni kell.)

Azt meg szintén evidencia, hogy nem lehet mindent a hűtőbe belapátolni.

Bár tudom, hogy én még a régi iskola vagyok, éppen ezért ideírok egy, a professzor úr által elmondott példát, ami arra volt jó, hogy bizonyos dolgok, mondhatni axiómák - mint a kamra és a kémény kapcsolata –egy életre belénk rögzüljenek. (az eredeti szöveg fellehető az 1966. évben megjelent Megfagyott Muzsikusban.

A kérdés: mért nem teszünk üvegfala a klozetra?

Mert a polgár, dolga végeztével hátranyúl, megtörli és felkeni, azt ami a kezén van a falra. És hogyan néz ki az, hogy szaros egy ház homlokzata?

Ryhe

Ui. Ugyan kinéztem a szememet, de valahogy nem találtam meg az alaprajzon az ötödik fekhelyet.

gádor
2017.09.22.
07:03

@Hartmann György Sándor: Kedves Ryhe!

Akkor a pontosság kedvéért:

-Nem gondolom, hogy az alaprajzon látható méretű és formájú kamrában bármi számottevő tárolásra lenne lehetőség. Itt nem fog sem sonka lógni a gerendáról, sem saját zsírjában lesült hús állni a zsíros bödönben. A helyiség hőfoka gyakorlatilag indifferens.

-Ma már nem építünk kéményt (még műemlék épületben sem), hanem égéstermék elvezető berendezést. Bármit lát is az alaprajzon, a végeredmény egy megfelelő hőszigetelésű, éghetetlen szerkezet lesz, ami csak minimális hőt fog leadni a környezete felé.

Remélem most már érthetően fogalmaztam. Az üvegfalú wc-ről szóló történetet nem tudom ebben a kontextusban értelmezni, de továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy több fontos kérdést is fel lehetne/kellene tenni a terv kapcsán (a kamrában elhelyezhető kémény problematikája helyett). De jó lenne, ha ez megtörténne és erről (is) folyna vita a legolvasottabb(?) magyar építész portálon.

Üdvözlettel:

Gádor

FenyvesiHK
2017.09.26.
07:00

@gádor: Egy jelentéktelennek látszó probléma, amiről itt szó van, de érdemes megjegyezni, hogy a tervezett új lakások döntő többségében a tervező nem foglakozik az életviteli alapfeltételek egyik fontos elemével. Ez pedig a takarítás, méghozzá a korunknak megfelelő, többnyire gépesített formája. Egy lakás karbantartásához számtalan eszköz,tisztítószer,esetleg szerszám szükségeltetik. EZEKET HOVA helyezi el a lakás használója? A konyhaszekrénybe? A gardróbszekrénybe, ahova így is alig fér el a téli-nyári ruházat? Netán a WC-be vagy a minimál fürdőszobába? Az ágy alá? Egyik megoldás jobb, mint a másik. Jó lenne Gádoros Lajos tanár úr könyvét megújítva ismét közreadni, hogy a lakástervezőknek a szerkezeti követelményeken és a megtérülési mutatókon kívül fogalmuk legyen, milyen lakásban használatos életviteli tárgynak, mennyi a helyigénye.

Ebben a tihanyi, polgárosult parasztházban a tervező gondolt erre. A kémény melletti kamra tökéletes megoldás, de háztartásban járatlanoknak elmondanám, hogy az üres üvegeket,a palackos vizeket,a nagyobb vendégsereghez szükséges edényeket, még mi mindent és igen a létrát is valahova kulturált rendben el kell tudni helyezni egy igényes lakásban.

gádor
2017.09.18.
17:44

Csak nekem fáj, hogy az egykori konyha helyére, azaz a ház szívébe a gépészet és a wc került?

Amúgy nagyon jó a terv.

kisspetya
2017.09.18.
18:22

@gádor: Teljesen jogos az észrevétel! A probléma csak az, hogy a régi füstös konyha és nyitott kémény helyén jelenleg egy undorító kék színű fördőszoba van. Már nyoma sincs az eredeti kilakításnak, hazudni pedig nem szerettünk volna. 

gádor
2017.09.20.
07:28

@kisspetya: Tényleg nem kötözködni akarok, de szerintem az igazi hazugság "az undorító kék színű fürdőszoba" léte az épület (szakrális) közepében.

Az elsődleges feladatot én e hazugság kiigazításában látom, legalábbis erre törekszem a saját (hasonló) tervezési feladataimban. Persze, nem mindig sikerrel...

Új hozzászólás
Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk