Épületek/Irodaépület

Műteremház Debrecenben

1/49

emeleti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA

?>
emeleti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
földszinti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
helyszínrajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
metszet - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
metszet - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
metszet - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
metszet - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
metszet - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
metszet - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
pince alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
1771-es térkép
?>
1872-es térkép
?>
térkép 1873-1920
?>
bontás
?>
a helyszín
?>
a helyszín
?>
a helyszín
?>
a helyszín
?>
makett - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
makett - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
makett - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
makett - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
makett - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
skicc - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
1879-es térkép
?>
1898-as térkép
?>
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
1/49

emeleti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA

Műteremház Debrecenben
Épületek/Irodaépület

Műteremház Debrecenben

2015.07.16. 14:33
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen, Magyarország, _Magyarország

Építészek, alkotók:
Kovács Péter DLA

Lőrinc pap utcai iroda

Építés éve:
2014

Stáblista

építész tervező: Kovács Péter DLA 
építész munkatársak: Hajdú Barna, Kazamér György
statikus tervező: Dezső Zsigmond 
épületgépész tervező: Bodó Béla 
elektromos tervező: Nagy Zsolt
közlekedés tervező: Tarcsai László

építettő:
ARCHIKO KFT. 

kivitelezés éve: 2013-14.
kivitelező: Barna Bau Kft.

MÉD:

Tabula rasa - tiszta fehér lapot, vagyis tiszta fehér teret tervezett Kovács Péter DLA saját építész irodájának Debrecen egyik legrégibb részén. Az épületben a régit az újtól tégla és vasbeton szerkezettel választotta el. A ház építészeti alapképlete a rétegződés fenntartása, a régi téglakultúra fölött egy új építészeti karakter létrehozása. 

Történeti áttekintés

A telek Debrecen egyik legrégibb településrészében található. Az 1771-es térképen a 113-as számú telek az úgynevezett malmos telkek környezetében már létezik. A Kígyó utczából nyíló Ötmalom utcza a térképen szerepel, sőt látható, hogy a szárazmalmokat tartalmazó 175 sz. teleknél az alakuló Magas (mostani Monti ezredes) és Szegletes (mai Lőrinc pap) utcák nyílnak belőle. Érdekesség, hogy a térképen a jellegzetesen kör alakú szárazmalmok jól láthatók, így érthető az utca elnevezése. A malmos telek előtt az utca a szekerek mozgása miatt a Kígyó utcza irányába szélesebb. A 113-as telek sarkán a mai Lőrinc Pap utca kezdete már megtalálható. A telek északi oldalán épület állt.


1771-es térkép
11/49
1771-es térkép

 

A következő stáció az 1872-es térképen látható. A malmos telek (Jámbor Ferenc ifjú) környezete már teljesen kiépült, a Magas utca (mai Monti ezredes utca) is kialakult. Ez a terület magas része volt. A malmos telekkel szemben a Szegletes utcza található. A 75-ös számú ház a saroktelken Hacker Lőrincz tulajdona, hrsz: 2528.


1872-es térkép
12/49
1872-es térkép


 

Ez a településszerkezet ma már nem létezik. A következő térképen már majdnem teljesen a mai állapot látható. A telek helyrajzi száma 237-esre változott. A kis utca neve Szegletes utczáról Zápolya János utczára változott.
Az Ötmalom utca mentén beépített épületeket már lebontották, viszont látható az építési telken lévő épület kontúrja. 1872-73-as térkép, ahol az 1900-as években is vezettek fel változásokat. 


térkép 1873-1920
13/49
térkép 1873-1920



A tervezés helyszíne, a hely

A telek az Ötmalom utca felől nagyon markáns, 2,35 m. magas sarkon beforduló kerítéssel zárt. A kerítés jelenléte a telek történeti identitását és egyediségét is biztosítja. A mállott vakolat alatt felsejlő téglák (a tégla a járdaburkolatban is megjelenik) nemcsak a régi építőanyagot mutatják meg, hanem egyfajta időutazást indukálnak. Utalnak a régi házak – mai társasházas architekturát megelőző – kevés nyílásos képleteire, amikor még csak a falak és a tetők játéka dominált. A kerítés ráadásul nem magában áll, hanem a nemrég elhunyt fotóművész, Hapák József telkén is a beépítés hangulatát meghatározó jellegzetesség. A tégla és cserép, még álló régi épületek látható anyaga mellett nem látható rétegződésként jelen vannak az óváros eltemetett tégla alapfalai. Ezek jól megépített, a területen 3 méter mélyre is lenyúló alapok. A sarkon átforduló kerítés is a korábbi sarok épület falaira épült. A fákkal analóg módon a feltöltődések miatt az épületek föld alatti és feletti részei a jelen térsíkját csak viszonylagos állapotnak tekintik. A városi rétegződések tehát nemcsak kulturális rétegek.


a helyszín
16/49
a helyszín




A másik, a hely szellemiségét meghatározó elem a háttérben megjelenő Petz Samu által tervezett Vöröstemplom.

Szintén erős elem az utcai öreg fasor, a fák jelenléte. Összességében megállapítható, hogy a hely megfejtése terén a tervezést motiváló kulcsszavak: a tégla –mint városi rétegződés, a templomtorony, a fák.

A környezet morfológiája és karaktere nem túl intenzív beépítést kívánt. A beépítési előírások előírják a saroktelek mindkét utca felőli zártsorú beépítését.


a helyszín
15/49
a helyszín




Építészeti koncepció

Az épület formai kialakításánál egyik meghatározó tényező a saroktelken minkét irányban elvárt zártsorúság és utcai homlokzatmagasság volt. Ez egy magasabb épületet indukált, amit a funkciók többszintes elrendezésével és egy viszonylag karakteres formai plasztikával lehetett elérni. A tervezett épület tudatosan saroképületként működik. Az épületről leváló, a régi téglából visszaállított kerítés viszont jelzi a korábbi viszonyokat. Az építészeti alapképlet: a rétegződés fenntartása, a régi téglakultúra fölött egy új építészeti karakter létrehozása. A kettő kontextusa volt számunkra érdekes.


földszinti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA
2/49
földszinti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA



Funkció

A pince, földszint és emelet szintmagasságú épületben építész iroda és azt kiegészítő emeleti lakrész található. Az irodai és lakó funkciók használati igény szerint változhatnak.

Épületszerkezetek

A régi és új viszonya, láthatóvá tett elválasztása tégla és vasbeton szerkezetekkel megoldott. A lebontott régi épületből az összes nagyméretű tégla felhasználásra került. A hőszigetelt tartószerkezeteket az utca és észak felé kevés, udvar felé viszonylag sok nyílás töri át. A fehér függőleges és ferde falak szilikongyanta vékonyvakolattal védettek. A párkányfedések nem vízorrosak, így a fehér felületek kontúrosan jelennek meg. Az esővíz az egyedi csomópont miatt soha nem a falfelületekre folyik. A tetőn magas attikafal mögött gépészeti egységek találhatók.


műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
33/49
műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás




Kovács Péter DLA
okl. építészmérnök



Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk