Egyéb cikkek

Művészeti alkotás a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola új diákotthonához

1/4

?>
?>
?>
?>
1/4

Művészeti alkotás a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola új diákotthonához
Egyéb cikkek

Művészeti alkotás a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola új diákotthonához

2006.08.11. 11:46

Deli Ágnes - "Istenfa" c. pályaműve

Deli Ágnes - "Istenfa" c. pályaműve a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola Mátrai úti új diákotthona előtti parkhoz, a Magyar Universitas Program keretén belül kiírt képző- és iparművészeti pályázatra.



Műleírás

"Kerek egy ég alatt kerek egy Istenfa
Kerek Istenfának szép tizenkét ága
Szép tizenkét ágán ötvenkét virágja
Ötvenkét virágján három aranyalma"
/ népköltés/

Az Istenfa: az esztendő
Tizenkét ágat ereszt: a hónapokat
Ötvenkét virágot nyit: a heteket
A három aranyalma amit terem:
A húsvét, a pünkösd és a karácsony.


A szimbolikus gondolkodásmód, a köznyelvi képes beszéd és a rajzolt jelképek évezredek óta az ember nélkülözhetetlen eszközei. Ezt az eszköztárat megismerni annyit jelent, mint a kultúra egyik fontos beszédét megérteni. A gondolat kifejezésének egyedül az emberre- adott esetben a magyar emberre - jellemző legfontosabb tulajdonsága-, mint minden jelé-, hogy helyettesít valamit. Az emberi kultúra elválaszthatatlan a jelek és a jelképek használatától. Jelképeink alakítják világunkat. A jelképek vállalásával a közösséghez való tartozásunkat hangsúlyozzuk. A ragaszkodást nyilvánítjuk ki általuk, igazodásunkat egy kultúra értékrendjéhez, az ideológiai vagy vallási ritualizált viselkedésformák követését, a csoporthoz tartozás tudatosítását. A jelképek rendszer e kultúra megerősítése. A magyar népművészet ornamentikáinak főeleme a növényi motívum, egyszerű, világos és átlátszó dialektika jellemzi. Ember-, és mitikus alakjait is geometrikus formákba vagy virágmintákba rejti. A pálma az "istenfa" alkotója, mert olyan fa, amelyet az ember mesterségesen termékenyít meg, miként a hímporzóval behintik a termővirágot. Isten fája a növény: Más néven: ebruta, istenfű, istenfa, abrutüröm, seprőruta. Hazája Kis-Ázsia és Európa déli része. A középkortól termesztik Európában. Fás tövű, dúsan elágazó, sallangos levelű ürömfaj.

Az Istenfa ornamentikáról:
"A Krisztus előtti világ kedvelt, jelképes ábrázolása volt az "életfa", vagy "szentfa", amint azt a nyugati tudósok elnevezték. Mindkét név eléggé találó arra a mezopotámiai-szíriai díszre, amelyet az asszír-babilóniai, főniki- hittita emlékek oly sokszor ismételve elénk tárnak, azonban nekünk magyaroknak, külön elnevezésünk van reá az "Istenfá"-ban, mely név úgy látszik ősi hagyomány. A magyar elnevezés találóbb a nyugatinál, mert általánosabb, egyetemesebb... mivel az istenfa az istenek összességét, tehát a világteremtő, kormányzó és fenntartó erőt is jelenti és nemcsak ennek az erőnek egy megnyilvánulását: a termékenyítést, a teremtést. Hogy a szűkebb értelem mindig bennfoglaltatik az egyetemes jelentésében az istenfának, az kifejezésre jut Sámás napistennek az istenfa fölött lebegésével, minthogy a nap kelti életre az alvó életerőt, ő az élet fő forrása s így ő teremt." /Huszka József: A Magyar turáni ornamentika története/

Szobortervem ihletője tehát a népművészetben használt istenfa motívum. A mű természetesen ennek nem másolata, hanem gondolatébresztője. Művem saját interpretáció, a mai kor istenfája, sajátos formavilággal és anyaghasználattal.
A szobor anyaga alumínium. A mű alumínium lemezből, kivágás, majd hegesztés, csiszolás, cizellálás során készül. Méretei:500X500X500 cm.
A szobor betonalapozást igényel, melyre kavicságy, majd talajtakaró kerülne. A szobor környezetét mészkő lapokkal raknám ki kör alakban, a kövek közti hézagokban fű nőhetne. A mű körplasztika, egy szimbolikus fát ábrázol, tizenkét ággal, tetején három "almával". A fa törzse csonka kúp alakú, az ég felé mutat. A törzsből kinövő ágak spirálisan haladnak felfelé. Az ötvenkét virág, amely a heteket jeleníti meg, az ágakon, dombornyomás útján fog megjelenni. A kompozíció egy gömb-formába foglalható, amely a Földre, a Napra, a Teljességre utal. A mű létjogosultságához még egy adalék, hogy a kollégiumok ablakai a Mátra-hegységre néznek, melynek egyik csúcsát Istenfa-tetőnek /442m/ hívják. A Károly Róbert Főiskola két szállásépülete közötti park kitűnő helyszíne lenne a szobornak, amely egy centrumot, találkozási pontot jelölne ki. Formájával és világos szürke, sejtelmesen csillogó színével határozottan kiemelkedne a környezet zöldjéből, télen pedig fehérjéből. A modern épületek párbeszédbe kerülhetnének a nonfiguratív plasztikával.

Fotók és szöveg: Deli Ágnes

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk