/ 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS / 20. Média Építészeti Díja / FINALISTA KÖZÖNSÉGSZAVAZÁS
Épülettervek/Középület

Múzeumi Negyed ötletpályázat – a Korzó Tervezési Stúdió Kft. terve

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Középület

Múzeumi Negyed ötletpályázat – a Korzó Tervezési Stúdió Kft. terve

2013.10.15. 14:35

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Grabner Balázs, Terhes Dénes, Noll Márton

Vélemények:
5

Múzeumi Negyed ötletpályázat

URL:
Korzó Tervezési Stúdió Kft.

Tervezés éve:
2013

Stáblista

tájépítészet: Grabner Balázs, Terhes Dénes - Korzó Tervezési Stúdió Kft.
építészet: Noll Márton
úttervezés: Ercsényi Balázs - Főmterv Zrt.
látványterv: Kiss János - VrWorks

Dosszié:

A Városliget kapujának - a Rondó motívumnak - az újjáélesztésével és a park állandó változását és fejlődését figyelembe véve álmodta meg Grabner Balázs és csapata. Bemutatjuk a kiemelt megvételben részesített pályázati tervet.

Tervezési alapgondolat

Heinrich Nebbien német tájépítész pesti népkertjét, a Városligetet méltatói olyan jeles parkokhoz hasonlították, mint a londoni Regent’s Park, a müncheni Englischer Garten, a berlini Tiergarten és a New York-i Central Park. Túlzottan hízelgő ez, ha a Liget mai arcára gondolunk. Nebbien szándéka szerint a park a pihenés, a találkozás, a tanítás, a nevelés, a parádé, a versenyek, a táncos alkalmak és mindenféle szórakozás helyszíne. Ma sem várnánk el többet a Ligettől.

A Múzeumi Negyed elhelyezése során nem hagyhatjuk figyelmen kívül az idén 200 éves Városliget történelmi múltját és jelentőségét. Sőt legfőbb támpontunk az 1813-ban fogant bejárati motívum, – amely az egykori terv egyedül fennmaradt eleme – a Rondó. A koncentrikus körökből álló Rondó a park egyetlen geometrikus formája, amely átmenetet képez a szabályos városi szövet és a tájképi park lendületes vonalai között. Funkciója „látni és látszani egyszerre". Ekvivalens ezzel a művészet és a múzeumok célja is. Tehát a szuggesztív Rondó – mint egyedül fennmaradt eredeti elem – a Múzeumi Negyed térbeli, intellektuális, historikus szervezője. A park egykori bejárata újra betöltheti funkcióját, amely immár a Múzeumi Negyedbe is vezet.

A Liget tervezésének alapfelvetései, hogy a parknak lehetőségeket, pluralitást és heterogenitást kell biztosítania, mivel karakterénél fogva egy szabadtér állandó változásban és fejlődésben van. Számtalan folyamat alakítja a parkot; gyerekek, fiatalok, szülők, felnőttek és idősek szokásai és igényei. A parkban egy komplex egyensúly alakul ki a fizikai, szociális és szellemi hatások között, amely így a város és a táj kommunikációs és interakciós megélésének formája. A park mindenki számára hozzáférhető 0-99 éves korig, egyénileg, családosan és csoportosan; sokrétűen használható interkultúrális, generációkat átfogó tér. A Liget meglep, inspirál, kíváncsivá tesz, képez; továbbá megváltoztatható és idomulni képes. A park a természetben végzett aktivitások „gyakorlóhelye", közelsége miatt a mindennapokban is könnyen elérhető és az itt elsajátítható tudás, gyakorlat felhasználható.

Közlekedési koncepciónk alapján a Városliget a jövő Budapestjének közlekedési modellje lesz: a belső részen csak zéró emissziós közlekedéssel, a határon nagykapacitású parkolók és kötöttpályás vonalak jó átszállási kapcsolataival.

Városszerkezeti- és beépítési koncepció

Az építészeti koncepció középpontjában a természeti elemekkel kialakított kapcsolat áll. Ennek oka, hogy a fejlesztésre kijelölt területen találkozik a természet és az ember alkotta városi környezet. Így az épületek elhelyezésekor az architektúra és a táj szerves egységének megteremtéséből indultunk ki, amikor a közgyűjteményi múzeumok tereit rejtő, a Rondó felől transzparens felületű épületrészek elhelyezéséről döntöttünk, összhangot teremtve a használhatóság és a fenntarthatóság között. A cél többek között egy olyan központi kulturális találkozási pont kialakítása, ahol a természet és a művészet találkozik és rugalmasan reagál a városlakók és az idelátogató turisták igényeire.

Az építészeti koncepció központi elemei így a Rondó, és az azt körülölelő múzeumi épületek lettek, melyek homlokzati arculata szinte becsalogatják a térre érkező látogatókat az épületekbe. Az épülettestek változatos terű és atmoszférájú szekvenciája az együttes bejárása során tárul fel a látogatók előtt. A Rondót számos gyalogút szabdalja fel, melyek közül az egyik a városligeti történelmi tengelye. Ez a tengely – akárcsak az eredeti tervben – a Városligeti fasor meghosszabbítása, ahol a park feltárulásának első motívuma egy épített kapuzat.

Az új épületegyüttesnek alkalmazkodnia kell a Városliget zöld szövetéhez, azzal egységet kell alkotni és nem uralkodhat el a park megjelenésén, funkcióján, zöldfelületi aktivitásán. Ennek okán az új beépítés jelentős része a föld alatt terjeszkedik. A Városligeti fasor és Damjanich utca közötti szakaszon a tömegek részben gyepes rézsűbe illesztése azzal jár, hogy a felszín jelentős része beépítetlen marad, így az épületek impozáns léptéke ellenére viszonylag kevéssé invazív módon avatkozik be a környezetbe.

A múzeumok belső homlokzatának integráns ugyanakkor karakteres jellegét a rámpaként használt előtető adja. Ennek segítségével juthatunk fel a Műcsarnokhoz közelebb helyezkedő múzeumok tetején található nyilvános közparkhoz. A rámpa a Dózsa György út irányából több helyről is megközelíthető. Egyik ilyen pontja a Műcsarnok mögötti főkapu mellett található.

Zöldfelületi rendszer

A park felújítása során alapvető szempont volt, hogy a zöldfelület szabadon és sokrétűen használható, tehát multifunkcionális legyen; egyidejűleg sok használati érdeklődés jelenhessen meg. A szabadtéri használatokat úgy csoportosítottuk, hogy a különféle korosztályok, társadalmi csoportok integráltan használhassák azokat. A különféle funkciók elhelyezésének alapja, hogy a parkon belül jó eloszlási arány alakuljon ki, ám az egyes használatok ne hassanak zavarólag egymásra. A parkban jelenleg is számos használati funkció lelhető fel, ezeket csoportosítottuk, összevontuk, így jöttek létre a többgenerációs játszó- és sportfelületek. Az aktív tevékenységeken túl megjelennek egyéb használatok is, mint a kommunikáció és az interakció is (nézelődés, megfigyelés, beszélgetés, közös időtöltések, aktivitások). Kiemelt szempontnak tartottuk továbbá a Liget Brand létrejöttét, amelyet a minőségi szolgáltatások, a fenntartás, a gazdag, állandó programkínálat és az egységes berendezési tárgyak megjelenése szavatol. A brand-hez kapcsolódóan egységes büfé, árusítóhely és illemhely, valamint emblémás utcabútor-családot alakítottunk ki. A brand-et erősíti a Liget-márkás termékek árusítása is (bögre, esernyő, kulcstartó stb.).

Közlekedési rendszer

Fő cél a Városliget megszabadítása a motorizált átmenőforgalomtól. A Kós Károly sétány lezárása komoly kapacitás-kiesést nem jelent a város közlekedési rendszerében, viszont tehermentesíti a Városligeten túl az Andrássy utat és azon keresztül a Deák teret. A forgalom egy része várhatóan a Hungária körútra, az Ajtósi Dürer fasorra illetve a Vágány utcára terelődik, ezek környezeti érzékenysége azonban össze sem hasonlítható az előbbiekével.

A parkolási igényeket a Városliget határán elhelyezett nagykapacitású parkolási létesítményekkel lehet megoldani, amelyeknél kulcskérdés, hogy gyaloglási távolságon (300-500 m) belül legyen egyes célpontokhoz, illetve jó átszállási kapcsolatot adjon a tömegközlekedési eszközökre. Tervünkben négy ilyen létesítményre tettünk javaslatot: két mélygarázsra a Dózsa György úton, egyik a múzeumok, a másik a park megközelítéséhez; egy- vagy kétszintes parkolótálcára a Vágány utcába az Állatkert részére és egy parkolóházra a Kacsoh Pongrác csomóponthoz a Széchenyi Fürdő és a Fővárosi Nagycirkusz elérése érdekében. A Városliget belső közlekedésében nagy szerepet szánunk a kerékpárnak, hiszen a gépkocsik kitiltásával biztonságban, zöld környezetben, sík vidéken lehet kerekezni, ami ideális a gyerekek és az idősek számára is.

Tömegközlekedés fejlesztése

A Városliget megközelíthetőségének kulcsa a vasút fejlesztésében rejlik. A vasút eddig csak gátolta a Ligetbe jutást, itt az ideje hogy az eddigi hátrányból előnyt kovácsoljunk! A tervezett Városliget és Hungária körút vasúti megállóhelyek sokat segítenek ebben, előbbinél azonban alapvető fontosságú a jó kijárati lehetőség kiépítése a peronok egyik végén a Mexikói úti MillFAV végállomásra, míg a másikon az Erzsébet királyné útra. A Hungária körúti vasúti megállóhelyet pedig a tervezett Hermina út – Mohács utca gyalogos felüljárórendszerbe kell bekötni. A fentieken túl új „Állatkert vasúti megálló" létesítését javasoljuk az Állatkert és a Vágány utcai P+R létesítmény közé, egyik végén kijárattal a Dózsa György úti trolikhoz, a másikon a közvetlenül az Állatkertbe vezető gyalogoshídhoz.

Grabner Balázs

 

Vélemények (5)
Noll Márton
2013.10.16.
12:59

Az ötletpályázatban a kiírás szerinti, meglehetősen nagy területigényű épületek elhelyezésére kellett javaslatot tenni. Minden bizonnyal meglehetősen sokáig lehetne az építészeti megjelenést tovább boncolgatni, ám véleményem szerint nem ezen van a fő hangsúly. A Rondó funkciójának újraélesztése és a forgalom kizárása a parkból számunkra a legalapvetőbb gondolatok – lévén tájépítész, építész, közlekedéstervező szakemberek szerepelnek a csapatban. Furcsa lenne egy ötletpályázat keretében kizárólag bontással foglalkozni. A park spontán alakult így, mondhatni állatorvosi ló. Nem lehet jó megoldás a mai állapot javítgatása. Átfogó, széles körben egyeztetett, többévi előkészítés során kialakult koncepció eredményeként lenne képes megfelelni a Liget a mai elvárásoknak. A múzeumok elhelyezésére tett javaslatunkat mindössze egy a számtalan közül, aminek szintén vannak hátrányai, ám szeretném felhívni a pályázati kiírásba a bírálati szempontokra a figyelmet:

ad 1. Urbanisztikai koncepció, kapcsolódások

BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a Múzeumi Negyed megfelelően kapcsolódik az őt körülvevő városi

szövethez

- ha az épületek elhelyezésében megvalósul a múzeumi negyed jelleg,

egymáshoz való viszonyukban világos térbeli/funkcionális logika

tükröződik

- ha a koncepció szervesen egyesíti a múzeumi funkciókat a közlekedés,

az energia- és közműellátás, a zöldfelület és a rekreációs tevékenységek

hálózataival, helyeivel

ad 2. Elhelyezés, megjelenés, megélhetőség

A BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a Múzeumi Negyed elemei egymással lehetőség szerint legalább

vizuális kapcsolatban lévő épületek együtteseként jelennek meg,

megélhetővé téve a múzeumi épületek összetartozásának, valós

negyedként való működésének élményét

- ha az épületek önálló megjelenésük mellett – akár legalább részben -

funkcionálisan egységes rendszert tudnak alkotni, és az egyikből a

másikba történő eljutás egyértelmű, részben időjárástól védett módon

történhet

- ha az épületek alkalmazkodnak környezetükhöz, vagy építészeti

megoldásokkal reflektálnak arra

- ha a (szolgálati, kiszolgáló) funkciók egy részének a föld alá helyezésével

minél jobban a környezetbe illeszthető megoldások születhetnek

ad 3. Közlekedési és zöldfelületi rendszerek

A BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a közlekedés és a zöldfelületi hálózatok egymást átfedve, kiegészítve

megkönnyítik a Városliget használatát, feltárását

- ha a zöldfelületi mérleg pozitív, és érezhetően megnövekszik a terület

zöldfelülete, növényi állománya

ad 4. Közmű, energia, fenntarthatóság

A BB pozitívan értékeli a következőket:

- ha a fenntarthatóság területén átfogó, a tervezéstől a

megvalósíthatóságon át a teljes életcikluson átívelő rendszerek kerülnek

megtervezésre

- ha a megújuló energiaforrások felhasználása biztosítható a terület- és az

épületek üzemeltetése során

- ha az épületek és rendszereik megfelelnek az EU Energetikai

Irányelveinek illetve (részben vagy egészben) korszerű, megújuló

energiák felhasználásával működtethetőek

 

Ezeket figyelembe véve, és hogy jelenleg a Városliget az egyik leglátogatottabb parkja Budapestnek, szerettük volna ha a Városliget megmarad parknak és nem a Múzeumok kertjének.

A tömörebb épület elhelyezkedés gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. Gyalogosan fedett helyen átjárható funkciósémát találtunk ki, aminek bejárásához nem kell drágán megépíthető és fenntartható futurbusz. A Ligetet mindössze egy relatív rövid szakaszon rejti el a beépítés (érdemes megnézni a többi pályaművet) és zömében jelenleg is burkolat felületre korlátozódik az épületelhelyezés. Fontosnak tartottuk a minél jobb tömegközlekedési elérhetőséget, ezért a földalattihoz minél közelebbi területet javasoltunk.

A jelenlegi Városligetet ketté szelő forgalom nem csak szennyező, de hangos is. Nincs helye se ott se a Hősök tere körül. A Városligetet minél jobban vissza kell adni a kikapcsolódni és sportolni vágyó embereknek.

 

Pákozdi Imre
2013.10.16.
15:40

@Noll Márton: Klassz, hogy megosztotta velünk a kiírás néhány releváns elemét. Érthető, hogy aki a pályázaton elindult, hivatkozik a kiírásban foglaltakra, köztük ezekre a passzusokra. Annak újbóli előre bocsátásával, hogy a múzeumok egy részét fölöslegesnek, a Városligetbe helyezésüket pedig elhibázottnak tartom, kitérek a kiírás néhány pontjára.

(A BB pozitívan értékeli a következőket:)

1. - a Múzeumi Negyed elemei egymással lehetőség szerint legalább vizuális kapcsolatban lévő épületek együtteseként jelennek meg, megélhetővé téve a múzeumi épületek összetartozásának, valós negyedként való működésének élményét

2. - ha az épületek önálló megjelenésük mellett – akár legalább részben - funkcionálisan egységes rendszert tudnak alkotni, és az egyikből a másikba történő eljutás egyértelmű, részben időjárástól védett módon történhet.

Nos, ez a két ajánlás a múzeumnegyed Ligetben történő feloldódásának az esélyét is elveszi. Az épületek közötti "időjárástól védett" eljutás ráadásul azon a hamis feltevésen alapul, hogy a látogatók majd sorra járják a múzeumokat... Ez nekem annyira életszerűtlennek tűnik, hogy érdekelne: honnan, milyen felmérések, tapasztalatok vagy ideák alapján került a pályázati kiírásba.

3. - ha a közlekedés és a zöldfelületi hálózatok egymást átfedve, kiegészítve megkönnyítik a Városliget használatát, feltárását.

Úgy gondolom, hogy nem kell több közlekedés a Városligetbe. Legyen a troli vagy annak akkumulátoros változata, de géperejű járművel jobban "feltárni" nem lenne szabad a Ligetet. Tehát no taxi, no villamos, kein Autobus; csak villanyhajtású, gumikerekű és közösségi jármű jöhessen szóba.

  

Garay Klára
2013.10.20.
21:50

@Pákozdi Imre: A Városligetet revitalizálni, rehabilitálni....stb kellene és még egy kutyaólat sem építeni bele!!!!!!!!!!!!!Ugyanis azzal megszűnik a közpark funkciója. Hiába álmodnak az épületek tetejére, oldalára, akárhova zöldet. Ennyi kiváló építésszel a múzeumokat a város bármely pontján fel lehetne építeni, de nem a Városligetben. Reméletem, hogy az építészek engedetlenséget fogadnak. Nem tették. De így is többet tettek, mint a környezetvédők vagy a lakosság.

NEM: NEM. NEM és NEM! Ez sem, így sem.

Garay Klára
2013.10.20.
22:01

@Noll Márton: A 70-es és a 82-es troli vonalának összekapcsolása egyébként kiváló gondolat.

A Zuglói vasútállomás egyetlen villamosmegállónyira van az Ajtósi Dürer sor villamosmegállótól, tehát a Városligettől. Nem látok rá esélyt, hogy 2 percenként megállítsuk a Bp-Szolnok Vasútvonalat. Egyébként az Ajtósi Dürer sor sajnos csak sor, nem fasor, mert soha nem volt az és ki is pusztultak a fái.

Egyébként pedig a napokban elkezdődött az 1-es villamos felújítása, nyilván való, hogy a Városliget beépítése előtti állapotra tervezték, tehát semmiféle összehangolt közlekedési koncepció nem volt és nincs ma sem. Hasonlóan a 3-as villamos vonalához. A Milleniumi földalatti végállomásához, a P+R parkoló helyére Plázát tervez a zuglói polgármester....tehát csak építési ötletek és beruházói szándékok vannak, átfogó urbanisztikai koncepció nélkül.

Pákozdi Imre
2013.10.16.
07:04

“A Kós Károly sétány lezárása komoly kapacitás-kiesést nem jelent a város közlekedési rendszerében” – sajnos tévedés. Ez a Városligetet a Hősök tere folytatásaként átszelő út nagyon fontos, már csak azért is, mert a városmag egyetlen természetes megközelítési útvonala az M3-as felől. (Más kérdés, hogy itt kellene elhelyezni a dugódíj-kapuk egyikét. Nem lezárni, hanem megfizettetni: ez a különbség nagyjából megfelel a diktatúra és a demokratikus piacgazdaság közötti különbségnek is.)

A Rondó rehabilitálása kedvenc gondolata a pályázóknak, akik – lévén építészek – alakítani szeretnének. Én nem ragaszkodnék ehhez. Túl azon, hogy szerintem nem kellenek ide a múzeumok, a Városligettel még kert- és tájépítészeti szempontból is csínján kell bánni. Első alapelv: bontani, nem építeni. (Még újraépíteni sem.) Második alapelv: karbantartani, nem újat telepíteni. Harmadik alapelv: bódémentesnek megőrizni és őrizni. Futhassunk ott szürkületben is, ne kelljen rettegni…

A tervre térve, ez egy őszinte alkotás, még ha alkotója kicsit körülményeskedve tálalja is. Itt kérem, a beton már a legfőbb megközelítési irányból is szélesre tárt mosollyal fogadja a látogatót. A Műcsarnok mögül nyíló diadalkapu nem hagy kétséget afelől, hogy itt a feje tetejéről a talpára állították Hegelt, és bár felül a zöldnek árja, azért a kő az úr. A terv által kínált megfogalmazásban a Liget kétszáz méterrel hátrébb vonul, ezáltal kulisszává silányul. Ami pedig a Liget helyett, az előtérben létesül, egyszerű növényi díszítés, valami olyasmi, mint a tetőkert a Westend tetején. 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.