Napfény a jégen, avagy célegyenesben a Műjégpálya épületének rekonstrukciója

Július 8-án megnyitotta kapuit a városligeti Műjégpálya. No nem a korcsolyázók számára, hanem azoknak az érdeklődőknek, akik kíváncsiak voltak a folyamatban lévő rekonstrukciós építési munkákra. A helyszínről Mizsei Anett írt tudósítást.

Július 8-án megnyitotta kapuit a városligeti Műjégpálya. No nem a korcsolyázók számára, hanem azoknak az érdeklődőknek, akik kíváncsiak voltak a folyamatban lévő rekonstrukciós építési munkákra. A helyszínt Baranyai Zoltán műszaki vezető mutatta be a Műjég kedvelőinek – köztük Bátfai Judit egykori műkorcsolyázónőnek, aki alighanem a jelenlévők közt a legkorábbi Műjég-rajongó volt. Kislányként 1953-ban lépett először jégre itt, 1959-től a Magyar Jégrevü, később az NDK balett-táncosnője, majd 1972-től a Párizsi Jégrevü táncosa volt, utóbb Amerikában helyezkedett el. Edző, szólótáncos, aki összesen 22 évet töltött aktívan a jégen, és 37 országban járt fellépni. Elmondása szerint a mai napig a jég és a tánc az élete, s télen, ha csak teheti, korcsolyázik szabadidejében.

 

 

A Városligetben – vagy ahogy annak idején nevezték, a Városerdőben – 1799-ben alakították ki azt a tavat, ami télen már alkalmas lehetett korcsolyázásra, bár hivatalosan csak 1870-ben, Rudolf koronaherceg nyitotta meg a téli korcsolyapályát. Ekkor még csak egy kisebb faépület szolgálta a sportolni vágyók kényelmét, ami azonban 1874-ben leégett, és ekkor épült meg az új csarnok Lechner Ödön tervei alapján. A korcsolyapálya népszerűsége nőttön-nőtt, olyannyira, hogy hamarosan a bővítés is szükségessé vált. 1895-ben neobarokk stílusú új épületrészeket emeltek Francsek Imre tervezésében. Ezzel együtt a tó szabályozási munkái is megkezdődtek. Azóta egy nagyobb felújításon esett át az épület: 1954-ben. Ettől fogva csak az időről-időre tönkremenő betonmedret újították fel, a régi betonokra való újabb rétegek betonozásával. A tó mélysége egyre csökkent, a legutóbbi, 1986-os beavatkozás óta csónakázni már nem lehetett rajta, így a medret évekig fel sem töltötték. Ezzel sajnos az egész Városliget turisztikai vonzereje jelentősen csökkent.

 

 

A mostani felújítás végre helyreállította a tavat, így az már most várja a csónakázni vágyókat – a megnyitását kortárs szobrászati kiállítással ünnepelve. Jó eséllyel idén télen már Európa legnagyobb összefüggő jégfelületét találjuk majd itt a maga 15 000 négyzetméteres területével. A felújítás egyik fő feladata volt az épület funkcionális rendezése a mai igényeknek megfelelően. A teljesen új, elektronikus beléptetési technológiával várhatóan kiküszöbölhető a hosszú sorbanállás, és nagyobb lesz az előcsarnok, új jegypénztárakkal, jegykiadó automatákkal felszerelve. A 3,7 milliárd forintos beruházási összköltség 2/3-át Európai Uniós pályázattal fedezték. Ebben a teljes épület és jégpálya rekonstrukciója és akadálymentesítése is benne van. Az épület körülbelül 4000 fő egyidejű kiszolgálására lesz alkalmas. Az előcsarnokból illetve a korcsolyakölcsönzőből érkező vendégek hagyományos ruhatárat és zárható kisszekrényes öltözőt is igénybe vehetnek. Ez utóbbiak az Olof Palme sétány alatt húzódó, térszín alatti bővítésben kapnak helyet. Orvosi szobát és külön sportolói öltözőket is létesítettek, ugyanis a jövőben komolyabb sportrendezvények és versenyek rendezésére is számíthatunk a Műjégen. Étterem, büfé, turistainformációs központ és kiállítóterek teszik majd télen-nyáron vonzóvá a korcsolyacsarnokot.

 

 

Különös figyelmet kap a díszterem, valamint a központi toronyban lévő nyolcszögletű tér, amely a Műjég saját üzemeltetésű rendezvényterme lesz. A díszterem jelenleg még gipszműhelyként működik, itt, a helyszínen készítik az összes gipszöntvényt, ami majd a reprezentatív tereket díszíti. A nagyméretű tömör tégla falak 70-80%-a megmaradt, a födémek cseréje azonban számos okból szükségessé vált. Ezzel elérhető volt az is, hogy a sok kisebb szinteltérés (összesen hat különböző szinten húzódott csak a földszint maga) kiküszöbölhetővé vált. Nagy odafigyeléssel választották meg a bekerülő anyagokat, az izotópos restaurátori vizsgálatok nyomán sikerült az eredetivel jóformán megegyező összetételű habarcsot előállítani, a hiányos, leromlott állapotú bádogozásokat is rekonstruálták, és a palafedés helyett ismét fémlemez borítja a tetőt. A korcsolyázók örömére a modern, különleges, világító falakkal ellátott korcsolyacsatolóban és a jéghez vezető útvonalakon 6 mm vastag természetes gumiburkolat került elhelyezésre, ami azt jelenti, hogy élvédő nélkül is használhatók lesznek ezek a terek a korcsolyák felcsatolása után. A déli összekötőszárnyban új étterem nyílik majd teljesen modern enteriőrrel (ipari parketta, brazil dió burkolatok), bár a rokokó ajtósort helyreállítják, a dongaboltozatot és az építés során előkerült kagylódíszes falfülkét is eredeti formájában hagyják meg.

 

 

Teljesen új gépészeti és elektromos rendszert építenek ki. A pálya körül zárt gépészalagút fut, innen oldják meg a pálya hűtését. Ennek temperálására az épület hulladékhőjét használják. A pálya széle mentén a létesítményhez méltó lámpaoszlopokat helyeztek el, melyeket Olaszországban gyártottak. Az építkezés a végéhez közelít. Most körülbelül 200 fő dolgozik a helyszínen, de a legnagyobb létszám elérte a 350 főt is. Összesen mintegy 1500 embernek adott munkát hosszabb-rövidebb időre a felújítás. Itt kell kiemelnünk a kőműves- és díszítőbrigádokat, akik egytől egyig kiváló munkát végeztek.

 

 

Az építkezés során 23 darab második világháborús robbanószerkezetre bukkantak, illetve számtalan régi belépőjegyre – legrégebbi 1957-ből maradt az előcsarnokban (ára 2 Forint 50 fillér volt). Mivel az épület műemléki védelmet élvez, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyamatosan figyelemmel kísérte az építkezést, és megkövetelte restaurátori kutatások végzését is. A kő- és farestaurátori tanulmányok után az eredeti tervhez képest változtatásokat is kért. Az új közbeszerzési eljárások szeptember végére fognak átfutni, a befejezés csak ez után lesz lehetséges. Baranyai Zoltán azonban úgy látja: a téli nyitásnak ez nem lehet akadálya, mivel a főbb munkálatok már elkészültek, és a technológia (gépészet, pályahűtés stb.) 98%-a is már a helyére került. Szeptember 4-én leeresztik majd a tavat, ekkor kerülhet sor a jégpálya próbaüzemére. A hűtést egyébként a magyar szabályozásnak megfelelően nem ammóniatartalmú, hanem propilén-glikolos hűtőanyaggal oldják majd meg. Szárazépítés és restaurátori feladatok vannak még hátra, körülbelül 3-4 heti intenzív munkával elkészülhet a Városligeti Műjégpálya.

Mizsei Anett

---

Városliget Kapuja – a Városligeti Műjégpálya pálya- és épületegyüttes rekonstrukciója
vezető tervezők: Mányi István
tervezés éve: 2001-2009
kivitelezés éve: 2005-2006 (I.ütem – technológiai épület);
2010-2011 (II.ütem – Korcsolyacsarnok és jégpálya)
korcsolyacsarnok: 4.082,08 m²
gyorskorcsolyapálya hűtött felülete: 12.240,00 m²
jégkorongpálya hűtött felülete: 1.895,00 m²
generáltervező: Mányi István Építész Stúdió Kft.
építész munkatársak: Gáti Attila László, Kardos Gábor, Matúz Melinda, Molnár Judit, Pantó Áron (Mányi István Építész Stúdió Kft.)
szakági tervezők:
belsőépítészet: Nóbik Orsolya, Szilvási Attila (KM07 Építész Műterem Kft.),
statika: Szabó Lajos, Kiss Tamás, Schnider László (Du-Plan Mérnöki Iroda Kft.),
épületgépészet: Kordé S. Csaba (CSE-KO Tervező és Fővállalkozó Kft.)
épületvillamosság: Szabó László (ELPRO Mérnöki Iroda Kft.)
gyengeáram: Csányi István (KVINTERV Villamos Tervező Iroda Bt.),
külső közmű: Szalkai Béláné † (Makro Plan Bt.)
útépítés: Frikker Gizella
környzetrendezés: Mohácsi Sándor, Gyüre Bori (s73 Tervező Iroda Kft.),
utólagos falszigetelés: Vaszary Miklós (Méhes Renoszig Kft.)
hűtéstechnika: dr. Csúry István,
részlettervek: Farsang Attila (FRT-Raster Kft.), Barta Ferenc (Barta és Társai Kft.),
felvonók: Tóth Miklós (TM Lift Kft.),
emelőberendezések: Tragor Gábor,
akusztika: Kotschy András (Kotschy és Társai Bt.),
tűzvédelem: Venczel Sándor (Tűz-Ért-Ő Bt.),
akadálymentesítés: Kormányos Anna
építtető/megbízó/fejlesztő: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal
generálkivitelező: Hérosz Építőipari Zrt.
egyéb adatok: Dömötör Csaba termelési igazgató, Baranyai Zoltán főmérnök, Németh Tamás építésvezető