Néhány jeles szakrális műemlék környezetének helyreállításról

Nem is gondolnánk, hogy egy történeti épület hiteles helyreállításakor annak környezetén mennyi minden múlik. Hiszen az egykori terepadottságok, az egykori járószint mind-mind olyan dolgok, amelyek befolyásolják az épület összképét, pláne ha az egy olyan korból jön, amikor még egészen más volt ember és természet viszonya. Kiss József írása.

Visszatekinteni és értékelni is munkánkat, három-négy évtized távlatából vegyes érzelmekkel járó, de mindenképen tanulságos és szükséges. A hazai műemlékvédelemben az 1960-as évek közepétől mind inkább gyakorlattá vált az építészeti helyreállítással együtt, a környezet szakszerű alakítása is.¹ A jellemzően ateista állami vezetők, és ennek megfelelően működő kiterjedt hálózatú szemlélet ellenére is meghatározó fontosságú feladatkörként végezte a műemlékvédelem a templomok helyreállítását is.

Fűre írt jelek

Kiemelt jelentőséggel bírt a pécsi dóm és az ókeresztény emlékegyüttes régészeti-helyreállító folyamata.² Málom a régióban végzett rendszeres tervezői művezetési útjaink felfűzött állomásai egyike volt. A Pécshez külső városrészként 1954-ben kapcsolt, török idők alatt is folyamatosan lakott, egykori Árpád kori falu XII. századi templomának helyreállítása 1977-ben, az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) tervezésében és kivitelezésében készült el.³ 

A templom megközelítése akkor a szép, fűrészfogas, tégladíszítéses tagozattal díszített, szentély felől, a temetőn keresztül történt. A temető határához érve jeleznem kellett, kerítés és kapu építése nélkül, hogy kegyeleti helyre érkeztünk. Azt is lehetővé kellett tennem, hogy ebből az egyébként szép megközelítési irányból a templomhoz is, de a sírokhoz is vezessen út.

Ekkor a gyalogosforgalmi igénynek egy Életfát rajzoló burkolati rendszert és "megállító " jelnek műkőből A -  jelet terveztem. Itt, a temető kapujában, Szent János Apostol Jelenések könyvében írtak szerint: " Én vagyok az alfa és az ómega ( a kezdet és a vég ) mondja az Úr, az Isten, aki van, aki volt és aki eljő, a Mindenható."

A jó kivitelezés is lehetővé tette az egy darabban történő szállítást, elhelyezést, a megfelelő vízelvezetést biztosító tereprendezéssel és burkolat építéssel, növényültetéssel. Ne feledjük, ekkor még nem volt kiterjedt kertépítészeti szakmai háttér sem.

Siklóson a párhozamosan folyó Perényi-bástya - kolostor - templom kutatási, helyreállítási folyamatából⁴ most csak a gótikus ferences kolostortemplom környezetrendezésének szinte egyetlen elemét, a kerítését emelném ki.
Nem használt, de egy szép kereszttel mégis megkapó terület övezte északon a templomhajót. A fontos útvonal mellett egy "jelentős" kerítést terveztem, a végtelenítő Möbius-szalag lényegét formázó elemekből. Mögötte a kert zöld gyepe és a fehér kereszt. Az egyenként legyártott vas elemekből összehegesztett kerítés a mestereket dicsérik és bizony Kalász Gyula kanonok urat is, a Pécsi Püspökség gazdasági vezetőjét, aki akkor a plébánián tartott tervismertetőm után az igen drága, de maradandó fekvő nyolcas alakú kerítésem költségviselése mellett döntött.

Boldva XII. századi bencés apátsági templomának helyreállítása során nem csak a korabeli jellemző környezetet, de jelentős szellemi örökségünket szó szerint véve is idéző kertépítészeti munka készült.

A templom déli homlokzata előtti, akkor fiatal kőrisfát jelöltem ki "üzenő fának". Annak törzse köré nagy, mészkőbe faragott, betű táblákból a valószínűleg itt keletkezett legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű írott szövegemlékünk, a Halotti Beszéd első sorának megjelenítését terveztem,⁵ ezzel a hely jelentőségét érkezéskor is jelezve, mielőtt a templomba⁶ lépnénk.

Geomorf (szikla és domb) jelek

A rendszerváltozás a távolabbi múltba, a IV. századi Pannónia északnyugati régiójába, az addig aknákkal védett, megközelíthetetlen Vasfüggönyhöz, Fertőrákos - Fertőmeggyes (Mörbisch Am See ) környékére, az országhatárra vitte az ekkor még átalakítás előtt álló OMF munkatársait.

Fertőrákos határában a később, Szűz Mária zarándokútként is jelentős Borostyánkő út mentén, a Közel-Kelet isteneinek - mint Isisnek Savariában - kultuszhelyeket építő rómaiak a Mithrász kultusz "barlangját" építették meg. A már korábban, 1866-ban előkerült római kori emlék hitelesítő régészeti feltárása után, az első bejárásokat követően nehezebb feladattal találtam szemben magam mint ahogy azt először gondoltam. Az egykori kultusz, szertartási és megjelenési igényei jellegzetesen, és elengedhetetlenül kötődtek speciális környezeti feltételekhez. A Mithreum helyreállításának, a megteremthető hitelességének tehát a kialakult környezet geomorfológiai jellemzőinek és a komplex történeti ökológiai, jelképes tájképi rendszerének, római kori sajátosságainak visszaállítása volt a feltétele. Talán ma sem szembeötlő a környezet helyreállításának sokrétűsége.

Az épület előtt, szinte pontosan az országhatáron a Fertő-tóhoz vezető nyomvonalon, időszakos vízmosás nyomai látszódtak. Miszerint ennek hatására töltődött fel az építmény előtere, a kiterjesztett régészeti kutatás is igazolta.⁷  Az épület mögött emelkedő területen a helyenkénti sziklakibúvást megvizsgálva kértem a teljes dombhát óvatos letisztítását. A területet feltárva előkerült a sziklaképződmény-rendszer.

Az egykori Pannon-tenger, likacsos, üledékes Lajta-mészkőtömbjei és a köztük húzódó vájatok biztosították a kultuszhely vízellátását. Eredetileg a réseken átszűrődött és a legyezőszerűen idefutó erekből összegyűlő vizet egy vezeték egészen a bikaölő jelenetet ábrázoló relieffig vezette. Ebbe a sziklás háttérbe ágyazódott be a Mithrász szentély és ezt is sikerült, a földlehordással, kitisztítással, újra rétegezéssel ismét működővé tenni, helyreállítani a mészkő sziklagyep növénytársulással együtt. Ma már a világörökségi Fertő-táj egyik legforgalmasabb kerékpárútja vezet el itt, az 1500 éves emlék és "eredeti" tájrészlete mellett.

Feldebrő XI. század első felében épült templomának jelentős kutatási és építészettörténeti vizsgálati eredményeinek alapvető összegzését adta az 1970-es években készült helyreállítás. A kutatás-helyreállítás oly kiterjedt volt, hogy Erdei Ferenc (1933-1986) Ybl-díjas építész 1981-ben a Nemzeti Galériában rendezett kiállításának meghívó lapja álljon itt tájékoztatásul a résztvevők felsorolásával együtt.⁸ 

A kiterjedt és sokrétű helyreállítási feladatok között elsőrendű kérdéssé vált a környezet olyan rendezése ami lehetővé teszi az eredeti épületmaradványok bemutatását. Ezzel együtt fontosnak tartottam a centrális épület szabad térbeli, további kivetülésének érzékeltetését, ami egyezett Erdei Ferenc elképzeléseivel: "Az építészeti munka koncepciója szerint, elsősorban az első, nálunk szinte példa nélkül álló centrális templom érzékeltetése volt a cél."

Ezt olyan módon tudtam megtenni, hogy a régészeti ásatással igazolt, eredeti XI. századi járószinteket véve határoztam meg azt az "Árpád kori dombot" amire a centrális templomot "visszaállítva" lehetővé vált a teljes bemutatás, a vizuális egység megteremtése, a körben járás, és a megfelelő vízelvezetés is.

Ennek feltétele volt a templom körüli kerítésfal elbontása és a közel egy méter magasra töltött, mintegy 1500 m³ föld óvatos le- és elhordása megtartva a majd' ezer éves terepszintet. A környezetrendezés során a nyugati bejárati térség tervezett, később megvalósítható alakításával számoltam, az út melletti árok betemetésével együtt. Ez csak részben sikerült, az országban elsőként itt megvalósított II. világháborús emlékmű elhelyezésével.⁹

Tarnaszentmária katolikus temploma a másik, szintén legkorábbi, XI. század elején épült templomaink egyike. Kutatása, helyreállítása majdnem egy időben a feldebrőivel folyt. A Kaukázusi stílusjegyeket viselő építészeti elemekben gazdag altemplom valószínűsíthetően fejedelmi aknasírt rejt. A templom alapos kutatása meghatározta az eredeti terepszinteket is, és alátámasztotta feltevésünket az eredeti domb kiterjedését illetően. Sajnos a forgalmas közút melletti templomdomb levágást egy támfal építése tette "teljessé" a déli oldalon. Részbeni visszabontással és a nyugati oldal nagymértékű feltöltésével sikerült a dombra „visszahelyezni" a templomot.¹⁰ 

Tér (úgyis mint szabad és egykori belső) jelek

Tar domboldalban álló templomának részletes kutatása természetesen itt is tisztázta az építési periódusokhoz tartozó eredeti járó- és terepfelszíneket. A középkori fallal kerített, XIII. századi szentélyű, az Árpád-korit a XVIII. század végén át- és hozzáépítő barokk periódusok a kertépítészet faladatát jócskán megnehezítette, de érdekessé is tette. A legnehezebb feladatot annak a terepszint különbségnek áthidalása adta ami a gótikus templomtest és a barokk toronyalj járószintje között feltárásra került, egészen a körítő fal mentén annak nyugati bejárati szintjét is meghatározva. A szintkülönbség több méteres volt, bejárathoz vezető nyomvonalon, ráadásul egyidejű, nagy létszámú forgalomra kellett számolni.

A nyugati alsó középkori szinttől egy kiterjesztett galambszárny forma lépcsővel oldottam meg a feljutást a XI. században is alakított bejárati szintig, és onnan a szentélyig illetve a keleti körítő falig. A teljes szabad tér eredeti felszíne került helyreállításra.¹¹ 

A XVIII-XIX. századi járószinttől a kapuhoz lejtő felszínen vízelnyelő lépcsőszerkezetet terveztem és az összegyűjtött vizet a cintermen belül és kívül is a lépcső alatt, a szerkezet között vezettem le.¹² 

A korábbi teljes lépcsősort természetesen el kellett bontatnom. Amikor ez megtörtént, egy nénike rám pirított, hogy Szt. Mihály Arkangyal (a templom védőszentje) levág engem. Az átadás ünnepén odajött hozzám és az új lépcsőt mégiscsak megdicsérve, felmentést adott.¹³ 

Ma már érdekes visszagondolni arra is, hogy a templom átadására nagy izgalommal készült mindenki, a falu, a plébánia és mi is ünnepre készültünk. Előző nap újságírók kérdeztek minket, leginkább Hansit (Sedlmayr János) hogy majd szép cikkben kerüljön ismertetésre a kutatás, helyreállítás.

Viszont kaptuk a hírt: meghalt Leonyid Brezsnyev elvtárs! A templom helyreállításáról szóló újságcikkekből nem lett, csak egy nyúlfarknyi híradás, viszont tele lettek a lapok gyászkeretes képekkel és írásokkal. Az emberekben nőtt a bizonytalanság, ki és mi fog következni? Utánanéztem, 1982. november 10-én halt meg, tehát ekkor volt az átadás.

Pásztón a romtemplom egykori, beltéri oszlopainak örökzöldekkel történő bemutatása még nem az én, hanem Örsi Károly munkája volt. Én az úgynevzett Hatszögletű kápolna (egy XIII. századi temető kápolna), a XV. századi Oskolamesteri gótikus ház, a XII. századi Üveghuta és a barokk kolostor egymást követő környezetrendezési feladatait végeztem.¹⁴

Ahhoz hogy le lehessen jutni a temetőkápolna eredeti bejáratához, előtte kisebb, süllyesztett teret kellett létrehoznom. Ehhez a templom kerítésének északi szakaszát is el kellett bontani. Nagy Lajos esperes plébános úr hozzájárulásával sikerült ezt megvalósítani, és a város vezetésével pedig az addigi itt vezető közforgalmi útból gyalogos sétányt csinálni. Az új burkolat és gyepfelület az eredeti szintek, a sétány pedig az egykori téralakulat helyreállítását adták.
A középkori városközpont védelmi kijelölése után (1983) pedig az egykori híd, patakmeder, a felsorolt épületek és kertek nyerték vissza "eredeti" tereiket.

Igen rövid, és helymegjelölés nélküli tapasztalatom, hogy elvileg engedélyköteles környezetekben, jelentéssel bíró, kutatáson alapuló, sokszor kitartó, küzdelmes engedélyeztetések után megépült környezetek, szabad próbaterülete a terepfelszín, burkolat, növényzet, kerti elemek változtatásának.

Szent királyi hely

A Somogyvári Szent Egyed bencés apátság sokrétűen is jelképes helyreállításának most csak a templom oltárával szemközti, az egykori bazilika központi, szent helyéről kell megemlékeznem. Az 1091-ben felszentelt, Szent László királyunk alapította monostor régészti feltárása során¹⁵ tisztázódott, hogy a "déli kapu nyugati oldalán álló féloszlopok vonalában megépített, igen erőteljes, észak - déli keresztfal (…) később épült mint a templom főfalai (…) a keresztfal eredetileg a főhajó közepén nem ért össze (…) a kihagyott területen került elő egy ereklyés sírhely amelyet mi az alapító király első temetkezési helyének tartunk (…) A keresztfalat a XII. sz. utolsó harmadában és a XIII. sz. első fele közötti időben építették (…) A keresztfal U-alakú toldaléka (…) azért épült, hogy a kiemelt szent sír maradványa a templomtér megkisebbítése után is a templomban maradjon (…) E téglalap alakú kriptában (?) nyugodhatott az alapító király mindaddig, amíg Váradra nem vitték a holttest maradványait." ¹⁶ 

Az évtizedes helyreállítási folyamat¹⁷ egyik felemelő pillanata volt amikor 1991-ben az ünnepélyes átadás előtti rekkenő nyári meleg nap után, éjfél körül a szarkofág gránit lapját legalább hatan a helyére toltuk, és abban a pillanatban langyos eső permetezett ránk az éjszakában.¹⁸ 

A látogatóközpont és egykori "sánc" vonalak nagyszabású kiépítése most folyik.

Az esztergomi Várhegy műemléki együttesének helyreállítási munkáiban több évtizeden át vettem részt. Sorra venni is sok lenne a helyreállításnak csak az állomásait is, jellemző beavatkozásokat kiemelni.¹⁹ Viszont a sok-sok elkészült munkánk egyik hiányosságát kell itt megemlítenem.

Szent István királyunk építtette Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére a hatalmas, szép templomot. Burkolati megjelenítése véleményem szerint hiányos. Kegyeleti, műemléki szempontból is nívósabb jelzést vár a tér.

Kiss József
kert- és tájépítész

Jegyzetek:
1.) Erről részletes tájékoztatást ad : Szikra Éva: A magyarországi történeti kertek ügye a műemlékvédelem- örökségvédelem keretei között , Örökség , 2010/ 7-8.sz. ( letölthető)
2.) Kiss József: A Világörökség 40 éve - ünnepi konferencia | Magyar Tájépítészek Szövetsége PDF csatolmánya
3.) Építész: Mendele Ferenc †, kivitel: Takács György †, táj - és kertépítész: Kiss József , Országos Műemléki Felügyelőség (OMF)
4.) Építész: Mendele Ferenc, a kolostornál és templomnál később : Komjáthyné Kremnicsán Ilona, Dzsáminál: Mendele Ferenc, Cséfalvay Gyula, táj -és kertépítész: Kiss József OMF
5.) Kő Halotti Beszéd sor terv: Kiss József táj -és kertépítész, kivitel: Schütz Zoltán kő faragó- restaurátor, Visegrád Kirendeltség OMF, 1983
6.) Régész, kutató: Valter Ilona építész: H. Vladár Ágnes táj -és kertépítész :Kiss József OMF, 1983 Később Káldi Gyula építész is részt vett a helyreállítási munkákban.
7.) Építész: kezdetben Sedlmayr János majd H. Vladár Ágnes, kutató Gabrieli Gabriella, szobrász restaurátor Kovács György, geológia, kőanyag védelem: Horváth Zoltán,
kivitel :Orosz József , létesítmény felelős: Csapkay Miklós, táj - és kertépítész: Kiss József, OMF 1991
8.) Az 1981. ben rendezett kiállítás óta - Erdei Ferenc ( 1933 -1986 ) - eltelt időszakban több építésszel is dolgoztam ( 1976 - 2007 ) még a templom további helyreállítási munkáin, így: építészek még: H.Nándori Klára, Deák Zoltán
9.) Feldebrői Lakosok kérését tolmácsolta nekem Kovalovszky Júlia ásató kutató - régész levélben és a kérésre az OMF műemléki jóváhagyásával adtam ki az emlékmű tervét 1986-ban, amit Záhorszky Nándor szobrászművész faragott meg és a Lakosok pénzéből épült meg.
10.) Építész: Anda Judit, kutató- régész: Kozák Károly és Kárpáti János, kivitel : Egri kirendeltség, Kozák János, kertépítész: Kiss József OMF 1977.
11.) Építész Sedlmayr János, Kutató- régész: Juan Cabello Collini, kivitel: Egri kirendeltség, Négyessy Zoltán, táj -és kertépítész: Kiss József OMF.1978 -1982
12.) E témákról még: Brenner János - Kiss József: Csendszigetek/ Magyar Építőművészet 1981.sz.p.49. és Kiss József: Falusi települések zöldterületeiről/ Magyar Építőművészet 1984.2.sz. p.40.
13.) 2000 körül Móga Sándor építésszel kellett a cinterem fal állapotán javítani (ÁMRK )
14.) A templomrom kertépítészeti feladatait Örsi Károly oldotta meg. A Hatszögű kápolna, Oskolamester ház, Középkori üveghuta: kutató - régész: Valter Ilona, építész: H. Vladár Ágnes, táj - és kertépítész: Kiss József 1978 -1991
15.) Bakay Kornél régész - kutató végezte 1972- től mondhatjuk napjainkig az apátság feltárásának és a régészeti- kutatási eredmények feldolgozásának hatalmas munkáját.
16.) Bakay Kornél: Somogyvár Szent Egyed-monostor, A somogyvári bencés apátság és védműveinek régészeti feltárása 1972 -2009, Bp. 201, p 159 - 181- 186
17.) Itt csak az építészeket sorolom fel akikkel együtt dolgoztam: Levárdy Ferenc építész, művészettörténész, Koppány Tibor, L. Szabó Tünde, Barts Balázs, Cséfalvay Gyula építészek táj - és kertépítész: Kiss József 1976 -2007 OMF és utódintézmények
18.) Szent László királyunk sírhelyének terve Fedlap: Cséfalvay Gyula építész, szarkofág: Kiss József táj -és kertépítész 1990 OMF kivitel: Simon János kőfaragó mester
19.) Az alábbi felsorolás csak azoknak az építészeknek a nevét tartalmazza akikkel a Esztergom Várhegy helyreállításán mint táj - és kertépítész tervező dolgoztam: Erdei Ferenc, Oláh.M. Zoltán, Móga Sándor Cséfalvay Gyula, Gál Tibor, Gerák Miklós