Épületek/Középület

Német pavilon - Unbuilding walls

1/13

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
?>
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
1/13

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

Német pavilon - Unbuilding walls
Épületek/Középület

Német pavilon - Unbuilding walls

2018.07.25. 10:19

Bár már 28 éve egyesült Nyugat- és Kelet-Németország, a berlini fal a mai napig mély seb az ország múltjában, amely ugyan az idő előrehaladtával gyógyul, de heg mindig is maradni fog utána. A határ gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális különbségeket teremtett a városon és az országon belül, amelyek nem tűntek el a fal lebontásával.

“No-one could know in the joyful days after the fall of the wall that its legacy would take not just years, but generations to overcome. [...] no-one should expect that at some point it will disappear from our collective memory, that we can make it undone. When a deadly border runs through a country, it is in effect a giant wound. This wound has been healing now for 28 years, but very slowly… Scars will still remain."Marianne Birthler

A pavilon a válaszfalak pszichológiai erejével, a szétválasztás, a szegregáció, a protekcionizmus gondolatával foglalkozik. Manapság a kommunikáció és technológia fejlődésével, a globalizációval és a klímaváltozással egyre egyértelműbb és sürgetőbb lett az együttműködés és az összetartás. Bár elsőre abszurdnak tűnhet falak felhúzása ebben az egyre inkább összekapcsolódó és függőségi viszonyokban élő társadalomban, mégis éppen ebből fakadóan logikus a félelem megjelenése a saját identitás elvesztésétől.

A kiállításra belépve fekete falak sűrűjét láthatjuk, befelé haladva azonban 22, a fal helyén megvalósított projekt ismertetését olvashatjuk, immár fehér táblákon. Ezen kívül jelenkorunk 6 legjelentősebb válaszfala (Ciprus, Észak-Írország, Izrael és Palesztina, USA és Mexikó, Észak- és Dél-Korea és Ceuta térségeknél) is megjelenik az ottélők szemén keresztül. A projektek számának megválasztása nem volt véletlenszerű: a 22+6 téma szimbolizálja a fal 28 évét, valamint az azóta eltelt 28 évet.


Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
4/13
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
7/13
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

 

A kurátorok gondolata szerint a társadalom és az építészet egymástól elválaszthatatlan, így az egyikről nem lehet beszélni a másik nélkül. A pavilon áttekinti hogyan birkózott meg a német társadalom a fal lebontása után a különbségekkel, ezáltal felhívva a figyelmet a határvonalak túl éles meghúzásának veszélyeire.

A lebontott berlini fal területének sorsával kapcsolatban sosem volt egyértelmű utasítás vagy politika, így az évek során a legkülönbözőbb kezdeményezések valósultak meg a sávon, de van, ahol a mai napig kihasználatlanul áll a tér. A használattal kapcsolatos központi kérdés, hogy a kollektív emlékezet részeként építsék-e be az új városképbe a projekteket, vagy pusztítsák el a német történelem szörnyűségeire utaló legkisebb nyomokat is és valami teljesen újat kezdjenek az övezettel.

A pavilon pozitív üzenetet hordoz. Bár a berlini fal helyén megvalósított terveken kívül bemutatott hat, kontinenseket, országokat, kultúrákat vagy akár családokat szétválasztó fal még ma is áll, egy apró tény mégis reményt hozhat: 1988-ban a németek 99%-a azt hitte, hogy a fal sosem omlik le, egy évre rá azonban szabadon járhattak a keleti és nyugati városrész között.

 

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
9/13
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
10/13
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

 

Stáblista

kurátor: GRAFT (Lars Krückeberg, Wolfram Putz, Thomas Willemeint), Marianne Birthle

 

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
3/13
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)

Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
12/13
Német pavilon - Unbuilding walls - fotó: Jan Bitter (Archdaily)
Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk