Nemzetközi pályázat a Budapesti Vidámpark területére

A Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park néven nemzetközi pályázatot hirdet. A koncepció egy két hektáros domb és az abban kialakított szubtrópusi tér és akvárium. Jelentkezési határidő augusztus 25. 10:00 óra.

Az 1950-ben létrehozott Budapesti Vidámpark tartós és közpénzből tovább már nem finanszírozható pénzügyi nehézségei miatt a Fővárosi Közgyűlés 2012. november 28-i határozatával a park bezárásáról döntött. A határozat egyben arról is rendelkezett, hogy a bezárt Vidámpark egykori területét a szomszédos Fővárosi Állat- és Növénykert vegye át. Ez utóbbi döntést indokolta egyrészt az a tény, hogy az 1866-ban megnyílt Állatkert a korábbi területcsonkítások miatt (amelyek nyomán egykori területének egy része éppen a Vidámparkhoz került) túlságosan kis területűvé zsugorodott, s e területi szűkösség lehetséges megoldását már több mint fél évszázada keresték a szakemberek. Másrészt a volt vidámparki terület másfajta, tehát nem állatkerti jellegű hasznosítása esetén kétséges lett volna a műemléki oltalom alatt álló játékok fennmaradásának és továbbüzemeltetésének biztosítása is.

A közgyűlési határozat nyomán a vidámparki tevékenység 2013. szeptember 30-án szűnt meg a területen, bár a napi üzemeltetés átvételére csak 2014 februárjában kerülhetett sor. Közben a Fővárosi Állat- és Növénykert rövid- és középtávú fejlesztési koncepciót dolgozott ki az új területtel kapcsolatban. Ezeket az elképzeléseket az intézmény nyilvánosságra is hozta, és két nagy érdeklődéstől kísért sajtótájékoztatón (amelyekre 2013. szeptember 19-én, illetve 2014. február 19-én került sor) is beszámolt róluk. A rövidtávú koncepciót követve már 2014. április 29-én megnyílhatott az Állatkert üzemeltetésében működő Holnemvolt Park, amely azóta is látogatható. Ezzel párhuzamosan azonban tovább folynak a középtávú fejlesztési elképzelések megvalósításával kapcsolatos munkálatok is.

A tervek szerint két fő bemutatási egység jönne létre az egykori Vidámparktól örökölt új területen, illetve az Állatkert eredeti területének az új területtel határos zónájában. Ezek közül az egyik a Mesepark, a másik a terület nagyobb részét érintő úgynevezett Pannon Park.

A Pannon Park koncepciójának alapgondolata azon a tényen alapul, hogy a földtörténeti múltban – és ezen belül 10-15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban – Magyarország éghajlata és élővilága egészen más volt, mint manapság. A Kárpát-medence területén olyan állatok – ősi orrszarvúak, ormányosok, cápák stb. – éltek, amely állatcsoportok képviselői ma már csak távoli, zömmel trópusi éghajlatú területeken fordulnak elő. Természetesen azok a konkrét fajok, amelyek ezekben az időkben a Kárpát-medencében éltek, ma – 10-15 millió év elteltével – már nem léteznek. De léteznek a távoli tájakon élő mai megfelelőik, amelyek egy közös koncepció részeként történő bemutatásával fel lehet idézni, hogy milyen is lehetett hazánk tájainak természetes állapota a miocén kor idején.

A fenti koncepció szerint megvalósítandó Pannon Park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm lenne. Ez a sajátos építmény lényegében egy hatalmas domb, amelynek felületét részben növényzet (zöld tető), részben fényáteresztő felület borítaná. A domb belsejében – mintegy 17 ezer négyzetméternyi alapterületen – szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített tér várná a látogatókat. A biodóm egyik felén a pannon ősvadon, a másik részében pedig a pannon tenger akvárium kerülne kialakításra. Emellett a biodómhoz egy látogatóközpont és számos szabadtéri kifutó is kapcsolódna.

A Pannon Parkkal összefüggő tervezői munka előkészítő munkarészét a szakmai program kidolgozása jelentette. Ehhez az Állatkert egy hazai és külföldi szakemberekből álló testületet hívott életre. E testület munkája nyomán készült el a megvalósítandó szakmai programkoncepció. A megvalósítás folyamatában a következő lépést a szakmai koncepció építészeti nyelvre való lefordítása, az engedélyezési, illetve kiviteli tervek elkészíttetése jelenti.

A Pannon Park engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére uniós eljárásrendben a Fővárosi Állat- és Növénykert közbeszerzési eljárást indított részvételi felhívás közzétételével, amely közbeszerzési hirdetményként július 12-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjának Kiegészítő Kiadványában (2014/S 132-236935). A részvételi felhívás szövegét az Állatkert – mint ajánlatkérő – előzetesen jóváhagyatta a Közbeszerzési Hatóság Hirdetményellenőrzési Osztályával. Az engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítése egyazon felhívás tárgyát képezi, a tervezési feladat sajátosságai miatt ugyanis műszaki és gazdasági szempontból is az a leginkább célravezető, ha az engedélyezési és a kiviteli tervdokumentációt lehetőleg ugyanaz a vállalkozó készíti el. Az engedélyezési tervek elkészítése fix, lehívásra kerülő, a kiviteli tervek elkészítése pedig az eljárás eredményeként megkötendő keretszerződésből opcionálisan lehívható feladatként került meghatározásra a részvételi felhívásban.

A közbeszerzési eljárás kétszakaszos, meghívásos eljárásként került kiírásra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első fordulóban bárki pályázhat a részvételre, ám ebben a szakaszban elsősorban azt kell igazolnia, hogy a részvételi felhívásban szereplő gazdasági, pénzügyi, valamint szakmai, műszaki alkalmassági feltételeknek megfelel. Az eljárás második szakaszában való részvételhez az Állatkert már csak azoknak fog ajánlattételi felhívást küldeni, akik a részvételi felhívásban előírt feltételeknek megfelelnek, és ezt hitelt érdemlően igazolják is.

A második fordulóban beadandó anyagban a pályázati kiírásban, illetve a kapcsolódó dokumentációban részletezett tervezési feladat elvégzésére kell ajánlatot tenni. Az ajánlattételnek azonban nemcsak az ajánlati árat kell tartalmaznia, hanem bizonyos megadott tervezési mintafeladatok megoldását is. A szakmai és árajánlat elkészítésére és beadására az ajánlattételi felhívás kiküldésétől számított negyven nap áll majd az ajánlattevők rendelkezésére.

A beérkezett ajánlatok elbírálása részben az ár és részben szakmai szempontok alapján, pontozásos rendszerben történik, azaz a megvalósítandó, nyertes által elvégzendő feladatok bonyolultságára tekintettel a cél nem az, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kínáló, hanem az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyújtó ajánlattevő legyen a befutó, az összetett tervezési feladatok elvégzésére irányuló szerződést kötő másik fél. Ezért az ajánlati áron és annak a különféle tervezési feladatok közötti megoszlásán túl legalább ilyen súllyal kerül mérlegelésre a két beadandó mintafeladat szakmai, műszaki bírálata.

A részvételi jelentkezések beadási határideje eredetileg augusztus 8-án 11:00-kor járt volna le, ám a július 31-én feladott módosítás értelmében ez a határidő augusztus 25. 10:00 óráig lett meghosszabbítva.

A részvételi felhívás hivatalos szövegét ide kattintva tekintheti meg.