Nézőpontok/Tanulmány

NO PHOTO! Az építészeti fotózás jogi kérdései

1/12

Fotó: Pauline Loroy, Unsplash

?>
Fotó: Pauline Loroy, Unsplash
?>
Fotó: Liam McKay, Unsplash
?>
Népszálló, Tervező: Sógor Ákos, 2019., Mohol-Nagy Művészeti Egyetemk, fotó: Sógor Ákos
?>
Regős Benedek, Cím nélkül (rom), 2017 (a Szerkezet c. sorozatból) - fotó a művész hozzájárulásával
?>
Marcel Moonen - Nem‐helyek megszüntetése 2. - A Szokványos - Marokkó, 2015 - © Architectural Photography Award
?>
Fotó: Jaksa Bálint
?>
Christo and Jeanne-Claude, A becsomagolt Reichstag,  Berlin, 1971-95 Photo: Wolfgang Volz © 1995 Christo, forrás: christojeanneclaude.net
?>
magyar szerzői jogi szabályozás
?>
Fotó:Jean Carlo Emer, Unsplash
?>
Regős Benedek, Cím nélkül (torony), 2017 (a Szerkezet c. sorozatból) - fotó a művész hozzájárulásával
?>
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
?>
Sony World Photography Awards 2012 shortlisted, Fővám tér, fotó: Bujnovszky Tamás
1/12

Fotó: Pauline Loroy, Unsplash

NO PHOTO! Az építészeti fotózás jogi kérdései
Nézőpontok/Tanulmány

NO PHOTO! Az építészeti fotózás jogi kérdései

2020.06.12. 18:06

Legyen szó célzott épületfotózásról, vagy egy felvételhez kiválasztott jól sikerült épület-háttérről, az épületről készült fotóknak gazdasági jelentőségük van. Az épületképek visszaköszönnek a közösségi médiában, filmekben, vagy egy online hírportál illusztrációjaként. Felhasználásuk megkerülhetetlen, pedig jogi megítélésük még az érintettek számára is kevéssé nyilvánvaló. Tanulmányában dr. Fodor Klaudia ügyvéd ismerteti az épületfotókkal kapcsolatos legfontosabb jogi problémákat, és az eligazodáshoz részletes gyakorlati útmutatót is ad építészeknek és fotóművészeknek egyaránt.

Köztudott, hogy az épületekről általában „szabad" fotót készíteni. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a „panorámaszabadság" sem vonatkozik minden épületről készült fotóra – egyes esetekben bizony kell a tervező, pontosabban a szerzői jog jogosultjának engedélye.

Az épületfotózás számos szerzői jogi kérdést felvet: Mi a helyzet a drónnal az épület felé emelkedve, annak kertjétől készült felvételekkel? Lehet-e az épületbelsőt, vásári bódékat vagy a Parlamentet szabadon fotózni? Vajon kereskedelmi célra is fel lehet használni ezeket a felvételeket?

Fotó: Liam McKay, Unsplash
2/12
Fotó: Liam McKay, Unsplash

És végül: kitől kell engedélyt kérni az épületről készült fotók felhasználásához?

A fotózás kérdése összetettebb, mint elsőre gondolnánk. Az építész szerzői jogán túl az épületek egy másik személy tulajdonát képezik – az épület fotózásába, majd a fotók üzleti célú felhasználásába a tulajdonosnak is lehet beleszólása. Ha az épület egy település kiemelt helyszínének minősül, a fotózásra közjogi szabály is vonatkozhat.

Arra nézve tehát, hogy „szabad-e fotót készíteni", nincsen rövid válasz.

Az alábbi tanulmányban három fejezetre bontva  dr. Fodor Klaudia szerzői jogban és ingatlanjogban jártas ügyvéd válaszolja meg nekünk az épületek látképével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket! A cikk konkrét kérdés felmerülésekor is hasznos iránymutatást nyújt majd. Az ügyvédnő korábban hét évig dolgozott az Artisjus Magyar Szerzői Jogi Jogvédő Iroda Egyesületnél, ma pedig gazdasági jogi területen (cégjog, szerzői jog, ingatlanjog) praktizál.

Az első fejezetben az épületek látképének szerzői jogi védelméről lesz szó, a másodikban a látkép felhasználására vonatkozó szabad felhasználás eseteiről, a harmadikban pedig a fotón fennálló szerzői jogokról és a fotók felhasználásáról.


I. Fennáll-e egy épület látképén a szerzői jogi védelem?

Az építészeti mű megjelenési formái

Ahogy a szerzői jogi törvény rögzíti, szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy a törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve.[1] A szerző pedig az építésztervező, aki a művet megalkotta, és akit a mű létrejöttétől kezdve megilletnek a szerzői jogok, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok összessége.

A szerzői jog független a fizikai hordozótól, az elvontan létező alkotást védi. Hasonlóan a zeneműhöz, az építészeti alkotásnak is különféle megjelenési formái vannak, amik időben és térben változnak, mégis egyazon alkotáshoz kapcsolódnak.

A zeneművet le lehet írni egy kottában, el lehet énekelni, és rögzíteni lehet hangfelvételen.

Az építészeti mű ezzel párhuzamosan megjelenhet egy tervrajzban, egy kész épületben és az épület külső képében, egy arról készült felvételen.

Regős Benedek, Cím nélkül (rom), 2017 (a Szerkezet c. sorozatból) - fotó a művész hozzájárulásával
4/12
Regős Benedek, Cím nélkül (rom), 2017 (a Szerkezet c. sorozatból) - fotó a művész hozzájárulásával

Ez mind ugyanannak a fizikai hordozójától függetlenül létező egyéni-eredeti alkotásnak a leképeződése.

Az épület-látkép-fotó hármasa, azok egymáshoz való viszonya számos szerzői jogi kérdést vet fel.


Az építészeti mű látképének lehetséges szerzői jogi oltalma

Ha a tervet, és az ez alapján elkészült épületet védi a szerzői jog, akkor az épület külső képét, homlokzatát, a többi épülettel együtt alkotott együttes képét is védi. A szerzői jogi oltalom egyik előfeltétele mind az épület, mind annak képe esetében, hogy a mű egyéni-eredeti alkotás legyen.

Akkor egyéni-eredeti az alkotás, ha a tervező eléri, hogy a teret szellemi alkotómunka eredményeképpen az építészet eszköztárával egyéni-eredeti módon alakítja.

Az egyéniség azt jelenti, hogy a tervező személyiségének megismételhetetlensége megjelenik az épületben, az eredetiség pedig azt, hogy az építészeti mű saját alkotás.[2]  Sosem a tárgy funkciója védett, ezért tény, hogy az épületetek funkcióhoz kötöttsége megnehezítheti a szerző dolgát, kevesebb teret enged a kreativitásnak. A szerzői jog mindig a funkción túlmutató kifejezésmódot, egyéni látásmódot, kreatív gondolatiságot védi.

Ilyen módon a tervező elérheti, és általában el is éri, hogy a funkción túl a megalkotott műben kifejezze saját egyéniségét.

A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Senkinek nem tiszte eldönteni, melyik épület érdemli meg a szerzői jogi védelmet, így egy sokak által „csúnyának" talált épület is élvezhet szerzői jogi védelmet.

Ha azonban a mű eredetisége hiányzik – mert a megalkotásához a tervező szellemi tevékenységet nem végzett, az épület kizárólag funkcionális megoldások összessége, vagy egy másik mű szolgai másolata, mert szabvány, mintaterv alapján készült – ez kizárhatja a szerzői jogi védelmet.

A tervezőt a mű, azaz az épület, vagy annak terve megalkotásától kezdve megilletik a szerzői, a személyhez fűződő és a vagyoni jogok, ami külön nyilvántartásba vételt nem igényel.

Marcel Moonen - Nem‐helyek megszüntetése 2. - A Szokványos - Marokkó, 2015 - © Architectural Photography Award
5/12
Marcel Moonen - Nem‐helyek megszüntetése 2. - A Szokványos - Marokkó, 2015 - © Architectural Photography Award

A védelmi idő számítása épületeknél

A szerzői jogi védelem időben nem tart örökké. Minden épület vonatkozásában külön kell vizsgálni, hogy fennáll-e vagy lejárt-e már a szerzői jogi oltalom?

Magyarországon a szerzői jogi oltalom a szerző életében és halálát követő év január 1. naptól számított 70 évig áll fenn. Ez az építészeti művekre is igaz.

Nem a tervek elkészítése, az épület elkészülte, átadása, hanem a tervező (több tervező esetén az utoljára elhunyt tervező) halála a számítás alapja.

A gyakorlatban ez viszonylag egyszerű számítást eredményez, hiszen kizárólag a természetes személy tervező halálozásának dátumát kell vizsgálni.


A jelenlegi 2020-as évet tekintve

- az 1940es években elhunyt valamennyi tervező műve feletti szerzői jogi védelem mára már lejárt, a mű szabadon felhasználható;

- az 1950, vagy ezt követően elhunyt tervezők tekintetében a szerzői jogi védelem változatlanul fennáll, és a mű felhasználása esetén engedélyt kell kérni.

Ha egy épületet újjáépítettek, átépítettek, vagy ahhoz hozzáépítettek, akkor egyedileg kell vizsgálni, hogy ez az építészeti munka egyúttal szerzői jogi értelemben vett alkotótevékenységet jelentett-e, ami miatt a szerzői jogi védelem az újjáépítést, átépítést vagy hozzáépítést tervező személy alkotására vonatkozik. Utóbbi esetben ugyanis az oltalmi idő az átdolgozási terveket készítő személy halálától számítódik.


A szabály összegzése

Egy építészeti alkotás szerzői jogi védelme akkor áll fenn, ha

- ha az alkotás egyénieredeti jellegű, és

- a tervező (utoljára elhunyt tervező) halálát követő 70 év még nem telt el,

emiatt az épület, annak terve, és annak külső megjelenése is csak a jogosult engedélyével használható fel. A szerzői jogok jogosultja, így az engedélyek megadására jogosult személy a tervező életében ő maga, halála után az örökösei, munkaviszonyban alkotott mű esetében az őt foglalkoztató építésziroda.

Felhasználásnak minősül az épület külső-belső kinézetéről, homlokzatáról, látképéről készült fotó, kép, festmény, bármilyen más felvétel készítése, majd ennek további többszörözése és terjesztése.

Emiatt főszabály szerint egy épület képének lefotózásához, arról más felvétel készítéséhez szükséges az épület szerzői jogi jogosultjának engedélye.

Ellenben, ha az állapítható meg, hogy az épületen nem áll fenn szerzői jogi védelem, vagy az már lejárt, akkor semmilyen szerzői jogi akadálya nincsen annak, hogy az épületről, annak bármely részéről fotót készítsünk, vagy azt akár máshogyan felhasználjuk.

A lejárt szerzői jogi védelem esetén nem csak a fotózás, de az építészeti mű utánépítése, az épület átépítése, a tervek átdolgozása sem igényel szerzői jogi engedélyt.[3]

Szintén nem kell engedélyt kérni az épület képének felhasználásához, ha a felvétel készítésére a törvény ad engedélyt. A következő fejezetben a szabad felhasználásokról lesz szó: részletesen kifejtem, milyen esetekben biztosít maga a törvény lehetőséget arra, hogy az épületekről szabadon készülhessen fotó.

Fotó: Jaksa Bálint
6/12
Fotó: Jaksa Bálint

II. Szabad-e épületet fotózni?

Főszabály – a fotózás engedélyköteles

Ahogy fentebb kifejtettem: ha az építészeti alkotás tervét, és az elkészült épületet védi a szerzői jog, akkor az épület külső képét, homlokzatát, a többi épülettel együtt alkotott együttes képét is védi. Az építészeti mű bárminemű anyagi vagy nem anyagi formában történő felhasználásához kell a tervező (a szerzői jog jogosultjának) az engedélye.

Felhasználásnak minősül az épület külső-belső kinézetéről, homlokzatáról, látképéről készült fotó, kép, festmény, bármilyen más felvétel készítése, majd ennek további felhasználása, így többszörözése, terjesztése, kiállítása.

A fotó készítése – mint többszörözés – akkor is felhasználásnak minősül, ha az elkészült műpéldány nem teljes, a műalkotásnak csak egy részletét ábrázolja, illetve akkor is, ha a fényképfelvétel rossz minőségű.[4]

Fotót, más felvételt – a törvényben részletesen szabályozott kivételektől eltekintve –  jogszerűen az épületen fennálló szerzői jog jogosultjának engedélyével lehet készíteni az épületről.

Ebben a cikkben a törvényben meghatározott kivételekről, azaz az épület képének felhasználására vonatkozó szabad felhasználás eseteiről lesz szó.


„Panorámaszabadság" - avagy amikor nem kell engedély

A jogalkotó észlelte, hogy jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy az épületekről, és azok együtteséről, egy város összképéről a szerzők engedélye nélkül lehessen fotót készíteni.

Ezért Magyarországon a szerzői jogi törvény – európai uniós irányelvi felhatalmazásra – a törvényben írt feltételek betartása mellett mentesítést ad az engedélykérés alól:

„A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható."[5]

A szabad felhasználás lehetőségét szűken szabad értelmezni, tehát minden feltételnek együttesen meg kell felelni ahhoz, hogy az engedélytől el lehessen tekinteni. Nézzük a kivétel törvényi szövegét példákkal szemléltetve!

„Szabadban".

A szabad felhasználás egyik feltétele, hogy az építészeti alkotásnak szabadban kell állnia. Tehát nem lehet szabadon fotózni egy múzeumban felállított makettet, vagy olyan építészeti alkotást, ami egyébként fedett helyen, zárt helyen van.

Ha tehát egy épületről „kint és bent" is készül fotó, csak az épület szabadban lévő „részéről" készült felvétel eshet a mentesítés alá.

„Nyilvános helyen".

A másik feltétel, hogy az épületnek nyilvános helyen kell állnia. Nem beszélhetünk szabad felhasználásról azon épületek esetében, amelyeket például magánterületen, egy magánház elkerített kertjében építenek fel. A bírói gyakorlat értelmében nem mentesül az a fotós sem, aki magánszemély lakóházáról készít fényképeket, amiket reklámcélú kiadványban szerepeltet.

A nyilvános hely nem jelent egyet azzal, hogy az épület a nyilvánosság által látogatható. Egy gyakorlatban felmerült példát idézve: a nyilvánosság számára nyitva álló templom belső teréről készült képek nem felelnek meg a szabad felhasználásnak, hiszen, ez nem jelenti a „szabadban", „nyilvános helyen" kritériumok teljesülését.[6]

„Állandó jelleggel felállított".

A díjmentesség harmadik feltétele, hogy az épület állandó jelleggel lett felállítva.

Kiesik a szabad felhasználás alól minden olyan építmény, amit szezonálisan, a használat utáni elbontás szándékával építenek, így az ideiglenesen, alkalomszerűen megépített épületekről készített fotók, például pavilon, sörsátor, fesztiválsátor, karácsonyi vásárra épített faház, időszakos kiállítás céljából felállított mű.

A Reichstagot 1995-ben „becsomagoló" szerzőpáros több pert is nyert a jogsértő felhasználókkal (fotóügynökség, képeslapkiadó) szemben, mert azok az alkotásáról a művész engedélye nélkül készítettek és terjesztettek fotókat. Bár a „csomagolás" egy épület köré hangolt modern képzőművészeti alkotás volt, azt jól példázza, hogy az ideiglenes alkotásról fotó szabadon Németországban sem készíthető.[7]

Christo and Jeanne-Claude, A becsomagolt Reichstag,  Berlin, 1971-95 Photo: Wolfgang Volz © 1995 Christo, forrás: christojeanneclaude.net
7/12
Christo and Jeanne-Claude, A becsomagolt Reichstag, Berlin, 1971-95 Photo: Wolfgang Volz © 1995 Christo, forrás: christojeanneclaude.net

„Látképe…"

Érdekes kérdést vet fel, mi minősül egy épület, épületegyüttes látképének? Ha egy várost felülről fotózunk, akkor a várostervezés vonalai, az épületek formái, azok összefüggő együttese madártávlatból látképnek minősülhet. Ellenben, ha drónnal egy kiszemelt épület felé emelkedünk, hogy lefotózzuk az udvarát – ez feltehetőleg már nem fog a látkép fogalma alá esni.

A törvényalkotó szándékolt célját is érdemes szem előtt tartani: nem a privátszféra megsértését akarta lehetővé tenni, hanem egy város panorámájának akadály nélküli megörökítését.


A látkép szabad felhasználása – a gyakorlatban

A magyar szerzői jogi törvény lehetővé teszi, hogy a felhasználó a szabad felhasználás keretében az épületről látképet készítsen, és az így készült látképet a továbbiakban felhasználja.

Ez felhasználások széles skáláját teszi tehát lehetővé szerzői jogi engedély és díjfizetés nélkül.

Egyrészt lehetőséget biztosít, hogy az épület külső megjelenéséről a felhasználó szabadon készítsen képet, rajzot, fotót, festményt, felvételt. A felvételhez bármilyen műszaki megoldást lehet alkalmazni: készülhet klasszikus vagy digitális kamerával, megjelenhet elektronikusan, számítógépes fájlként, vagy klasszikus formában, papíron.

Másrészt a felhasználásnak a törvény további korlátot sem szab, így az elkészült kép, mint származékos mű szabadon többszörözhető, terjeszthető, átdolgozható, kiállítható, nyilvánosan előadható, nyilvánosság számára közvetíthető – hogy a legfontosabbakat felsoroljam.

Ez azt jelenti, hogy a szabad felhasználás keretében készült fotó megjelenhet naptáron, képeslapon, online vagy offline sajtóban, könyvillusztrációként. Alapvetően a kereskedelmi célú felhasználás sem kizárt, és ebben az esetben sem kell az épület tervezőjétől engedélyt kérni.

Mindez értelem szerint nem jelentheti az épület vagy a homlokzat átépítését, átdolgozását, a tervek bármilyen átdolgozását, mert ez nem felel meg a „látkép elkészítése és felhasználása" törvényi kritériumnak. Ilyen módon még a nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított épületek „leutánzása", a tervek megváltoztatása, hozzáépítés is csak a tervező engedélyével jogszerű.

A felhasználásnak gyakorlatilag mégis három korlátja lehet.

Egyrészt bármely szabad felhasználásnak törvényi korlátja, hogy csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekét. A szabad felhasználás során létrehozott művet a tisztesség követelményeinek megfelelően lehet használni, és az nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

Azt, hogy a kép felhasználása ezen háromlépcsős tesztbe ütközik, egyedileg kell vizsgálni.

Másrészt, egy épület szerzői jogi értelemben vett felhasználásnak lehetnek közjogi korlátai.

A köztulajdonban lévő épületről történő felvételkészítést jogszabály korlátozhatja. Erre jó példa a Parlament épülete, amelyről képet az Országgyűlésről szóló törvény[8] előírásaival összhangban lehet képet készíteni, és reklámcélú felhasználás esetén az Országgyűlési Hivataltól kell hozzájárulást kérni.

Nyilvánvaló, hogy a Parlament épületét a szerzői jog már nem védi, ez a megkötés sem szerzői jogi, hanem a Parlament épületének, mint kiemelt, szimbolikus középületnek a hasznosításával kapcsolatos közjogi szabályozás. Ehhez hasonló megkötés pedig más törvényben, de akár helyi önkormányzati rendeletben is előfordulhat.

Harmadrészt, az elkészült épület a szerzőtől különböző személy tulajdonát képezi, aki az épület felett a használat, hasznosítás jogával rendelkezik.

A szabad felhasználás harmadik korlátját az épület tulajdonosának jogai adják. A szabad felhasználás annyiban lehet megengedett, amennyiben tulajdonjogot nem sért. Például nem lehet jogszerű az a felhasználás, ami a kerítésen, a sövényen áttörve, vagy drónnal az épület fölé emelkedve kívánja fotózni egy ingatlan udvarát, kertjét, hiszen ez nyilvánvalóan megsérti az épület tulajdonosának jogait.


További szabad felhasználások – ekkor sem kell engedély

A „panorámakivételtől" eltérő szabad felhasználási eseteket is meghatároz a törvény.

Egyrészt tudományos ismeretterjesztő előadás, iskolai oktatás céljára építészeti alkotás képe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül felhasználható.[9]

Ebben az esetben sem kell engedély a kép készítéshez, ráadásul ez független attól, hogy az épület hol található, beltéri vagy kültéri, szabadtéri vagy egyéb felvétel készül róla. Ez a szabad felhasználás azonban célhoz kötött: csak a tudományos és ismertető előadáson történhet, valamint iskolai oktatást szolgálhat.

Másrészt az épületről készült képek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen időszerű esemény lehet egy épület átadása, aminek hírértéke van (pl. a jövőben átadandó MOL Campusról vagy a rekonstruált Iparművészeti Múzeumról készült képek minden bizonnyal ide fognak tartozni).[10]

További eset, amikor audiovizuális médiaszolgáltatásban építészeti alkotást díszletként használnak – a törvény erre is szabad felhasználást biztosít úgy, hogy a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.[11] A látkép-kivételtől eltérően itt sincsen korlátozva, hogy az épület mely részét használhatják: az épület külső megjelenését, de akár az épület belső terét is fel lehet használni helyszínként például egy tévéműsor forgatásához. Az sem feltétel, hogy állandó jelleggel felállított épület legyen.

Mivel az épület ilyenkor „díszletként" szolgál, a helyes értelmezés szerint nem esik ezen szabad felhasználás alá az az eset, amikor kifejezetten az épületet bemutatására készítenek például egy dokumentumfilmet, és akkor sem, amikor a konstrukció kifejezetten díszlet céljából készült. Utóbbi esetekben engedélyt kell kérni a tervezőtől vagy a szerzői jog más jogosultjától, és a szerző nevének feltüntetése is kötelező.


Ez elég bonyolult! Ezért táblázatba foglaltam.

Valóban összetett a szabályozás.

Segítségül egy táblázatban foglaltam össze az épületek képének felhasználását, és a lehetséges szabad felhasználások eseteit a magyar szerzői jogi szabályozás alapján:

magyar szerzői jogi szabályozás
8/12
magyar szerzői jogi szabályozás

És mi a helyzet az Eiffel-toronnyal?

A szerzői jog szabályai, így a fent kifejtett szabad felhasználási rezsim is territoriális, tehát ilyen formában csak a magyarországi felhasználásokra érvényes.

Más országban található épületről készült fotó esetében a helyi jogszabályt kell alkalmazni.

Példának okáért, még az Európai Unióban sem minden ország vette fel a „panorámakivételt" a szerzői jogi törvénykönyvébe. Franciaország a nevezetes kivételek közé tartozik. Ott az építészeti alkotások látképének felhasználásához minden esetben kell a szerzőtől engedély.

A Párizs szimbólumának számító Eiffel-torony szerzői jogi védelme már lejárt, hiszen a torony tervezői több, mint 70 éve meghaltak. Azonban a tornyon elhelyezett fényjáték ennél fiatalabb alkotás, és még szerzői jogi védelem alatt áll.

Ez azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy az Eiffel-toronyról nappal szabadon lehet – akár kereskedelmi célra is – felvételt készíteni, ez azonban az esti fényinstallációval, mint különálló szerzői művel együtt csak a jogosult beleegyezésével jogszerű.

Fotó:Jean Carlo Emer, Unsplash
9/12
Fotó:Jean Carlo Emer, Unsplash

Épületek, szerzői jogok és jogviták

A fenti szabályrendszer és a példák mentén látható, hogy épület és fotó témájában a vizsgálandó szempontok sokrétűek, és arra a kérdésre, hogy „szabad-e fotót készíteni", az egész világra, minden épületre vonatkozóan leegyszerűsítő választ nem lehet adni.

Ügyvédként azt tanácsolom, hogy minden esetet a maga egyediségében vizsgáljon meg a fotót készítő személy, és szükség esetén kérje szakértő tanácsát is. Fotónként, épületenként és felhasználásonként eltérő válasz adható arra a kérdésre, hogy kell-e a jogosultak előzetes engedélye.

Csak ilyen fokú tudatosság mellett lehet biztosítani, hogy az épület tervezője, a fotó készítője, valamint az épület más jogosultja a későbbiekben ne találja jogvitában magát.


III. Kit illetnek meg az épületről készült fotók szerzői jogai?

Épület és a róla készült származékos mű

Vajon az épületről készített fotóművészeti alkotást milyen módon használhatja fel annak alkotója, és kell-e a fotók felhasználásakor az épület tervezőjétől további engedély? Az utolsó fejezetbenerről lesz szó.

Ahogy fentebb írtam, építészeti alkotások, valamint annak tervei akkor élveznek szerzői jogi oltalmat, ha a téralakításban rejlő kreativitás, egyedi kifejezésmód fellelhető bennük, vagyis a tervező a mű által kifejezésre juttatta saját személyiségét.

A szerzői jog azokat a műveket is védi, amelyek az építészeti alkotások, mint szerzői művek felhasználásával, annak alapul vételével jöttek létre, és maguk is egyéni-eredeti alkotások (származékos művek).

Az építészeti műről leggyakrabban készített származékos mű a fotó, videó, az épület kicsinyített mása, makettja.


Az építészeti és a fotóművészeti alkotás viszonya

Amikor valaki egy szerzői jogi oltalommal védett épületről fotót készít, akkor szerzői jogilag nézve a háromdimenziós épület képét fotón rögzíti, tehát arról egy kétdimenziós másolatot készít.

Az építészeti mű alkotója a természetes személy tervező, aki a tér alakításában egyéni-eredeti, kreatív, néha egyenesen művészi kifejezésmódot valósít meg. A fotózás során a fotóművész (köznyelvi elnevezéssel: „fotós") az épületet használja fel, hiszen az épületet szerzői jogi értelemben többszörözi, arról kétdimenziós másolatot készít.[12]

Az épületről készült fotót egy másik személy, a fotóművész alkotja meg, aki a kép készítése során saját személyiségét juttatja kifejezésre, és ezáltal ún. fotóművészeti alkotást hoz létre.

Ennek az alkotásnak pedig „saját jogán", az alapul fekvő épülettől függetlenül már csak a fotóművész lesz a szerzője.

Amennyiben a képfelvétel megalkotója valamely más, egyben szerzői jogi védelem alá eső műalkotást, jelen esetben egy épületet egyedi, sajátos beállításban mutat be, akkor az eredeti alkotó szerzői jogainak sérelme nélkül a saját szellemi tevékenysége miatt minősül szerzőnek.[13]


Mitől egyéni-eredeti egy épületről készült kétdimenziós kép?

„Ugyan milyen szellemi alkotómunkája lehet egy fotósnak abban, hogy egy más által alkotott épületet egy fényképezőgép segítségével reprodukál?"

Számos tévhit terjed arról, hogy az épület „általános képe" nem élvez szerzői jogi védelmet.[14] Feltehetőleg külföldi jogrendszerek szabályai alapján írnak összefoglalókat, és fordítanak más szabály-leírásokat – tévesen. Emiatt sokan gondolják, hogy csak a kifejezetten művészi színvonalat elérő fotók részesednek szerzői jogi védelemben.

Ez a magyar szerzői jogi törvény értelmében nem helyes értelmezés. A szerzői jogi védelem minimuma, hogy a mű, tehát a fotó egyéni-eredeti alkotás legyen – ez pedig független minden további személyes értékítélettől, valamint a fotó tárgyától is.

A fotókészítés lényegét vonja kétségbe, aki megkérdőjelezi a fotós kreatív munkáját egy épület fotózása során.

Minden, ember által alkotott fotó a képfelvételt készítő ember egyedi látószögét tükrözi, azt, amit más nem tud ugyanígy reprodukálni. A törvény szerint nincs szükség a fényképek esetén valamilyen speciális „művészi" jellegre - szerzői jogi védelmük egyetlen feltétele az, hogy megfeleljenek az egyéniség fogalmának. Az egyéniséget már az kielégíti, hogy a fotó elkészítésére több mód adódik, és a szerző saját személyiségéből merítve egy sajátos módot választ ki.

Ellenben azok a fotók nem élveznek szerzői jogi védelmet, ahol a képrögzítés során egyáltalán nincs tere a személyes döntésnek, és nincs lehetőség a kép kompozíciójának a befolyásolására.[15] Továbbá nem élvez szerzői jogi védelmet, amikor személyes közreműködés nélkül, automatikusan készülnek a képek, például a közlekedés-ellenőrzési készülékek által rögzített felvételek.

Ha azonban ember készíti a fotót, akkor egészen egyszerűnek tűnő képfelvételek is élvezik a szerzői jogi védelmet. A magyar szerzői jogi törvény nem különböztet meg „általános" fotókat és művészi fotókat.

Még akkor is, ha a felvételek látszólag a házak általános nézetét mutatják, ezek nem egyszerű reprodukciós felvételek, hanem olyan alkotó módon megválasztott szemszögből készült alkotások, amelyek kiemelik a lefotózott építészeti művek előnyös oldalait, és – a környezetbe való harmonikus illeszkedésüket is megmutatandó – abból arányos részt ábrázolnak.[16] Egy fotóban az egyéni látásmód kifejezésre juthat a fotók tárgyán, illetve a tárgyaknak megfelelő, azokhoz illő ábrázolási formán is.[17]

Regős Benedek, Cím nélkül (torony), 2017 (a Szerkezet c. sorozatból) - fotó a művész hozzájárulásával
10/12
Regős Benedek, Cím nélkül (torony), 2017 (a Szerkezet c. sorozatból) - fotó a művész hozzájárulásával

A fotóművészeti alkotások individuális jellege megmutatkozhat a témaválasztás gondolatiságában és kiválasztásában (például az épület egy jellegzetes részének a lefényképezésével), a megörökített pillanat sajátosságában (naplementekor vagy télen a havas táj részeként bemutatott épület esetében), a speciális beállítások alkalmazásában, a sajátos látószögben és nézőpontban (például alulról nézve vagy a fák koronájából szemlélve), a nem hagyományos technikai megoldások alkalmazásában, a színegyensúly és a kontrasztok kialakításában.[18]

Fontos kiemelni, hogy a szerzői jogi védelem független az ízléstől vagy ezzel kapcsolatos értékítélettől. Tehát egy sokak által „nem szépnek" talált, esetleg nem magas minőségű, vagy egyenesen „ízléstelen" kép is lehet szerzői jogilag védett.


Fotóművészet - gyárépületről vagy a Parlamentről

A fotót megillető szerzői jogi védelem és az épület szerzői jogi védelme külön-külön áll fenn. A gyakorlatban ez az alábbi helyzeteket eredményezheti.

Elképzelhető, hogy egy egyéni-eredeti jelleget nem mutató gyárépületről készít valaki egy egyedi felvételt. Az épület nem, azonban a fotó szerzői jogi védelemben fog részesülni.

És fordítva is: ha egy Hundertwasser-épületről automatizmussal, személyi közreműködés nélkül készítünk sorozatképet, akkor a fotó nem élvez szerzői jogi oltalmat. Ez pedig független attól, hogy az alapul fekvő épület szerzői mű, és az oltalom időben is fennáll.

Mivel más a két alkotás szerzője, az épület és a róla készült felvétel oltalmi ideje is eltér egymástól.

Lechner Ödön által tervezett építészeti alkotások esetében a szerző halálát követő 70 év eltelt már. Ha azonban az épületekről készített fotókat nézzük, amiknek a szerzője még él vagy 1950 után halt meg, akkor a fotót védeni fogja a szerzői jog. Matematikailag pedig a fordított helyzet is előfordulhat: ha a fotóst túléli az építész, akkor az épület szerzői joga tovább marad fenn, mint a róla készült fotóé.

A külön létező szerzői jogi védelem azonban mégse teljesen választható el egymástól, hiszen a fotón is megjelenik az építészeti alkotás képe, tehát egy hordozón együttesen jelenik meg mindkettő.

Ez pedig már a fotó elkészítésére és felhasználására vonatkozó engedély megszerzésének témájára vezet át.


Az épületfotó felhasználásához kell engedély?

Az építészeti fotózástegyes esetekben a törvény szabad felhasználásként mentesíti, a többi esetben pedig a jogosult engedélye szükséges hozzá.

Van, amikor a felvételkészítés és annak további felhasználása is szabad felhasználás alá esik.

Ahogy a második fejezetben a látkép szabad felhasználásának eseteit részletesen kifejtettem, a magyar szerzői jogi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított épületek látképéről szabadon, a szerző engedélye és jogdíjfizetési kötelezettség nélkül készítsünk fotót, és ezt a továbbiakban szabadon fel is használjuk.

Érdekesség, hogy a szabály nem különböztet meg aszerint, hogy magán- vagy üzleti célú felhasználásra, bevételszerzésére vagy azt nem célozva készülnek e fotók. A törvényi engedéllyel készült fotó a hazai szabály értelmében kereskedelmi, üzleti céllal is jogszerűen, a tervező engedélye nélkül felhasználható, így oltalom alatt álló épületek külső képét is fel lehet használni képeslapként, online vagy offline újságban.

Ezen túl oktatás és tudományos előadás céljából, valamint a hírközlésben és audiovizuális műsorszolgáltatásban a törvényben meghatározott feltételek mellett fel lehet használni az építészeti alkotások képét, az azokról készült felvételeket. A szabad felhasználásnak a szerzői jogi védelemtől függetlenül lehetnek közjogi és tulajdonjogi korlátjai, amiket egyedileg kell mérlegelni.

Van azonban, amikor a felvételkészítés nem esik szabad felhasználás alá – hanem engedélyköteles lesz.

Amikor pedig egy olyan felhasználásról van szó, ami egyik, a törvényben szabad felhasználásként mentesített esetkörbe sem tartozik, akkor az épület szerzői jogának jogosultja egyedi engedélyével lehet felvételt készíteni és azt felhasználni. A felek felhasználási szerződés útján határozzák meg az engedély terjedelmét, a fizetendő díjat, és szabályozhatják a további felhasználás módját.[19]

A felek a szerződéses szabadság alapelve értelmében a felhasználási szerződésben a látkép további felhasználását akár részleteiben is szabályozhatják, korlátozhatják (pl. csak online / offline, kereskedelmi / magáncélból történő terjesztés, időbeli, térbeli korlátot szabhatnak stb.).

A tervezőtől eredő engedély terjedelme határolja be, hogy a látképpel a továbbiakban milyen felhasználás végezhető.[20]

Ha a felhasználó szűkre szabott felhasználási módokra kap engedélyt, az automatikusan nem terjed ki minden típusú felhasználásra. Például a tervezőtől (tervezőirodától) a fotó elkészítésérére és magazinban illusztrációként történő terjesztésre kapott engedély nem fedi le azt, hogy a képeket később könyvalbumban megjelentessék.

Egyebekben kijelenthető, hogy az elkészült fotóművészeti alkotás szerzője a fotós, és a fotó további felhasználására – az esetleges tervezői korlátozások között – ő fog engedélyt adni.

Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters
11/12
Kádár-kockák - fotó: Katharina Roters

Kitől lehet megszerezni az engedélyt?

Az építészeti mű szerzője az építészeti művet létrehozó természetes személy tervező, azonban gyakran munkaviszonyban alkotja a művét, ezért a vagyoni jogokat az őt foglalkoztató építésziroda szerzi meg.

Eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.[21] Ebben az esetben az építésziroda lesz a szerzői jogok jogosultja, és a felhasználásra engedélyt is ő adhat.

Ha nincs ilyen jogszerzés, akkor az építésztervező, halálát követően pedig az örököse tud a szerzői jogi felhasználásokra engedélyt adni.

Gyakran az épület tulajdonosa is megengedheti a fotó készítését.

Az elkészült épület a tervezőtől különböző személy tulajdonát fogja képezi, sőt, ez lesz az egyik legértékesebb vagyontárgya. Nem lehet eltekinteni attól, hogy az épület tulajdonosának tulajdonjogából fakadóan az épület használatára, hasznosítására kizárólagos joga keletkezik. Emiatt az épületről készült fotók kereskedelmi célú felhasználásához a tulajdonos engedélyét is szükséges beszerezni.

Az épület tulajdonosa nem szerzője ugyan az épületnek, azonban tipikus, hogy az épület rendeltetésszerű használata érdekében a tervezőtől szerződéses úton felhasználási jogot szerez. A tervezési szerződések gyakori kitétele, hogy a tervező az általa készített terveken felhasználási jogot enged a megrendelőnek, a megrendelőre átruházza a tervekhez kapcsolódó vagyoni jogait, és ezzel hozzájárulását adja többek között a tervek átdolgozásához, módosításához – vagy akár felvétel készítéséhez is.

Így tehát egyrészt tulajdonosként joga van az épület használatához és hasznosításához, másrészt szerződéses úton megszerzi a jogot arra is, hogy szerzői jogi felhasználási engedélyt adjon.

Az épület tervezésének és kivitelezésének körülményeit, és a jogszerzés láncolatát a felhasználó általában nem tudja visszafejteni, régi épületek esetében néha senki sem bír elegendő információval arról, pontosan ki rendelkezik a felvételkészítés engedélyezési jogával.

A fotót készítő személy számára összességében az jelenthet biztonságot, ha tervezőtől és tulajdonostól is megkapja az engedélyt.

És ha kész a fotó…

A jogszerűen elkészült fotóművészeti alkotás szerzője annak megalkotója, azaz a fotós. A fotó feletti szerzői jogokkal is ő fog rendelkezni, és a fotó további felhasználásához az oltalmi idő fennállása alatt ő adhat engedélyt.

Mivel nem kizárt, hogy a tervező (vagy akár a tulajdonos) szerződéses úton korlátozta az épületéről készült fotó további felhasználását, így az sem kizárt, hogy a fotós további engedélyt is csak korlátok között adhat. A gyakorlatban lényeges, hogy a fotóművész megfelelő helytállási kötelezettséggel engedje tovább a fotóra vonatkozó felhasználási jogokat.

A későbbi jogviták elkerülése érdekében megnyugtató megoldást egy olyan szerződés adhat, amiben a felek jogszavatosság mellett szabályozzák a felhasználási engedély terjedelmét, a cserébe fizetendő felhasználási díjat, valamint a megadott engedélyért való helytállást.


Záró gondolatok

Az építészeti fotózás– ahogy a bevezetőben is írtam – számos, és nem csupán szerzői jogi vonatkozású kérdést vet fel.

Egy magyar városban jártunkban-keltünkben turistaként a látképre vonatkozó szabad felhasználás miatt szabadon készíthetünk fotókat, és tehetjük ezeket közzé a közösségi média felületein. Akár kereskedelmi célból felhasználhatjuk az ilyen felvételt, használhatjuk műsor díszletének, és tarthatunk a képekkel ismeretterjesztő előadást.

Több mindenre oda kell azonban figyelnünk.

Emlékezve azonban a Parlament példájára: kereskedelmi célú felhasználás esetén javasolt jogi kutatást végezni, van-e olyan törvény, helyi önkormányzati rendelet, ami a középületről történő felvételkészítést korlátozza.

Onnantól kezdve, hogy átlépjük a szabad felhasználás kereteit - így amikor egy épület belsejét fotózzuk, egy zárt udvarban, magánterületen lévő, vagy fedett térben készítünk felvételt az épületről, esetleg ideiglenes építményt fotózunk -. nem szabad felfelejteni, hogy a megfelelő engedélyt a jogosultaktól ehhez be kell szereznünk.

Hogy az engedélyt kitől szerezhetjük meg, egyedileg kell megvizsgálni.  Újabb épületek esetén a jogszerzést könnyebb visszakövetni, régi épület esetén egy megfelelően megszövegezett jogszavatossági nyilatkozat tudja rögzíteni az engedélyt adó fél felelősségvállalását.

Arra nézve tehát, hogy „szabad-e fotót készíteni", nincsen rövid válasz, de a gyakorlatban kis utánajárással, szakértő bevonásával, és jól megszövegezett szerződésekkel megnyugtató megoldásra lehet jutni.

dr. Fodor Klaudia

www.kfodorlegal.com

[1] 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról (a továbbiakban: Szjt.) 1. § (2) bek. k)

[2]vö. Gyertyánfy Péter (szerk.): Nagykommentár a szerzoi jogi törvényhez. Wolters Kluwer, Budapest, 2014, p. 411.

[3] Ezt a kijelentést árnyalja, hogy az épület használatának közjogi és tulajdonjogi korlátai lehetnek, amik mégis befolyásolhatják a felhasználás szabadságát, amiről a következő fejezetben lesz szó.

[4] Gyertyánfy Péter (szerk.): A szerzői jogi törvény magyarázata. KJK-KERSZÖV Kiadó, Budapest, 2000,114.

[5] Szjt. 68. § (1) bek.

[6] Dr. Barta Judit: Építészeti alkotások szerzői jogi védelme és a gazdasági reklámozás némely összefüggései megtörtént esetek kapcsán. Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2011. 6. szám. 10-11.

[7] http://juris.bundesgerichtshof.de/cgi-bin/rechtsprechung/document.py?Gericht=bgh&Art=en&sid=56d2bf2a2111e3820b0753f464290989&anz=1&pos=0&nr=13376&linked=pm&Blank=1

[8] 2012. évi XXXVI. törvény 27/E-F. §

[9] Szjt. 68. § (2) bek.

[10] Szjt. 37. §

[11] Szjt. 36. § (3) bek.

[12] Szjt. 18. §

[13] Bakos Kitti – Nótári Tamás: Adalékok az építészeti alkotások szerzői jogi védelméhez.

[14] Az interneten sajnos magyar nyelven is lehet olvasni olyat, hogy az épület „általános képe" nem élvez szerzői jogi védelmet. A magyar jogszabály szerint például hibás alapon helyezkedik el ez a leírás: https://helpx.adobe.com/hu/stock/contributor/help/property-release.html

[15] SZJSZT 10/07/1

[16] SZJSZT 24/2004

[17] SZJSZT 10/2004

[18] Bakos Kitti – Nótári Tamás: Adalékok az építészeti alkotások szerzői jogi védelméhez.

[19] Felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Szjt. 42. § (1) bek.

[20] Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet Szjt. 16. § (6) bek.

[21] Szjt. 30. § (1)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – Családi ház Üllőn

2020.11.16. 16:24
00:01:41

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Elérkeztünk a Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk utolsó részéhez. Az Üllőn található családi ház fekete hullámpala borításával hívja fel magára a figyelmet, de más érdekességeket is rejt a Konkrét Stúdió által tervezett épület.

Épületek/Lakóépület

MÉD 2020 finalista épületek – SA43 társasház

2020.11.16. 16:21
00:01:40

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

A Varga Noémi és Szelecsényi Balázs által tervezett SA43 társasház a hegyvidéki telek különleges adottságaihoz igazodik. A Média Építészeti Díja 2020-as finalistáit bemutató videósorozatunk legújabb részében ezt a karakteres megjelenésű épületet járjuk körül.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk