Nagyvárad központjában, a Sebes-körös felett 1910-re épült fel a Garasos-híd, aminek két mederpillérjét az 1974-es árvíz súlyosan megrongálta. Helyére immár alátámasztás nélkül épült új szerkezet, ami a hídról elnevezett étterem teraszáról látható be a legjobban.
A ferdekábeles átkelő átadása idején Románia első függesztett hídszerkezete volt. Járdáján eredetileg megtartották a korábbi híd míves vaskorlátjait, amit azonban a 2023-as felújítás során, a műemlékvédelmi szakma kritikája ellenére, kicseréltek egy csak arányaiban hasonló, új gyártásúra.
Az új átkelő a győri Vásárhelyi Pál híd 2010-es lebontása óta a Kárpát-medence egyetlen folyó fölötti ferdekábeles gyalogoshídja. Pilonján tábla őrzi a korábbi szerkezet emlékét. Ferdekábeles kialakításával a főváros Megyeri-híd, illetve a tervezett Albertfalvi-híd párja.
A 2010-es évekre új lendületet vett a nagy gyalogoshidak építése. Az első modern híd 2011 óta a Tiszát íveli át Szolnok központjában, névadója pedig a júniusi tömeges rajzásról ismert, védett kérészfaj, a tiszavirág lett.
A 120 méteres medernyílás főtartói egyedülálló módon 60 fokban kifelé dőlnek. Mindez a város felé hosszan elnyúló, kanyarodó hídpályával a tiszavirágok légies testfelépítését is megidézi. Alsópályás ívhídként az egyetlen olyan hídtípus, ami nem épült Budapesten.
A Baja városának szélén lévő Petőfi-szigetet és Nagy-Pandúr-szigetet összekötő gyalogoshíd 2016-ra készült el. A szerkezet a felsőpályás ívhidak manapság már ritka képviselője, tehát a Margit-híd távoli rokona, bár főtartója befogott, nem csuklókon támaszkodik, ezért legközelebbi párja a veszprémi viadukt.
A híd könnyed megjelenésének egyik kulcsa, hogy a több mint hatvan méteres nyílású ív magassága kevesebb, mint hat méter, kereszttartói pedig a pályalemez fölé érve, a korlát tartóoszlopaiként is funkcionálnak. A 2024 szeptemberi árvíz egészen az ív feléig emelkedett, de az erre méretezett szerkezet sértetlen maradt.
A hortobágyi kilenclyukú híd alig hat méter széles pályáján egészen 2015-ig osztozott a faluközpont, és a puszta közt közlekedő gyalogos forgalom, illetve a 33-as főút járművei. Az előbbi kényelmesebb kiszolgálására épült új gyalogoshíd a Hortobágy folyón, bő száz méterre a híres kőhídtól.
A Hortobágyi Nemzeti Park területén épült híd legnagyobb, középső nyílásának főtartói konzolosan kinyúlnak a szélsők fölé, hogy a legnagyobb nyomaték ne a nyílás közepén, hanem a támaszok fölött keletkezzen; mindezt a főtartók magassága is leköveti. Elrendezést tekintve egyetlen hasonló, nagyobb párja hazánk legmagasabb vasúti hídja, a lillafüredi erdei vasút Mély-völgyi viaduktja.
A budapesti Rákos-patak fölött a 2017-es úszó-világbajnokság idejére épült új híd, ami hat méter szélességével a gyalogosforgalom mellett teljes értékű kerékpárutat is átvezet. Süllyesztett pályás, gerinclemezes szerkezete korábban szinte csak a hasonló méretű vasúti hidaknál alkalmazott megoldás, de a szegedi Belvárosi híd ártéri nyílásai is ezzel a megoldással épültek.
A 27 méter hosszú híd az őszi dunai árvíz alkalmával alig egy méterre került a víztől. A felszerkezet különlegessége, hogy a magas felhajtók elhagyásával ugyan kényelmes lett, de így a legnagyobb árvizek űrszelvényébe épült. Ezért a víz további emelkedése esetén könnyen felemelhető a saruiról, közel újabb egy méter magasságig, hogy egy esetleges rekord magasságú árnak se álljon az útjába.
A Kaposvár melletti Deseda-tavat több gyalogoshíd is keresztezi, közülük a legnagyobb a SEFAG erdőgazdaság arborétumát köti össze a Kaposvárra vezető úttal. A hét nyílású szerkezet eredetileg 2001-ben, egyszerű fahídként épült, 2023-ban azonban a keszthelyi Fitotron Kft. kivitelezésében a pillérektől újjáépült.
A híd tervezői nem kisebb újdonságot alkottak, mint a nyílásonként váltakozó oldalon álló pilonokra függesztett ferdekábeles szerkezetet, aminek nem csak hazánkban, de talán világszinten sincs párja.
Egy másik, jóval ismertebb rekorder, az idén átadott sátoraljaújhelyi Nemzeti összetartozás hídja. Míg a járműforgalomra tervezett, széles függőhidak esetén a pálya merevsége önmagában elegendő a kilengés ellen, az ennyire karcsú hídszerkezetnél már két masszív, ellenívű szélkábel feszíti lefelé a hidat.
A függőhidak külön alcsoportját alkotják a sátoraljaújhelyihez hasonló kötélhidak, ahol a függesztő kábelek közvetlenül hordozzák az útpályát, aminek lejtése így azokét követi. Saját súlyuknál fogva a függőhidak természetesen felveszik a láncgörbe parabola formáját, ami 180 fokkal elforgatva egyben a nyomott boltívek tökéletes alakja is.
A több mint 700 méter fesztávú függőhíd Szigeti Zoltán és Gondár Péter tervei alapján, 2024-re készült el. Nyitott, rácsos járópadlójára nem csak az élmény miatt volt szükség, a téli hóteher mérséklésében is jó szolgálatot tesz.
Szatmárnémeti város központjában 2024-re készült el a Szamos fölött átívelő új gyalogoshíd, ami a város régi és új főterének folytatásaként, új gyalogos tengelyt hozott létre, a folyó túloldalán épülő lakótelepek és bevásárlóközpont felé; a híd tervezését is utóbbi tulajdonosai finanszírozták.
A 130 méteres középső nyílás már az ívhidak legújabb generációját megtestesítő hálós függesztéssel épült. Ennek megfelelően rendkívül anyagtakarékos, könnyű szerkezet: a pályalemez, és tartozékok nélkül alig 400 tonna tömegű ívet a parton építették meg, majd mobil daruval, egy darabban emelték a helyére.
Hazánkban hálós felfüggesztésű ívhíd először a 2010-ben Mosoni-Dunán épült Halászi szélén, legnagyobb képviselőjük, a 180 méteres Klastmányi-híd is a közelben áll, a jövőben pedig a Mohácsra tervezett Duna-híd épülhet ezzel az elrendezéssel.
