Közélet, hírek

Oda neki az Oroszlánt!

1/2

a Pompidou központ éjszaka

?>
a Pompidou központ éjszaka
?>
1/2

a Pompidou központ éjszaka

Oda neki az Oroszlánt!
Közélet, hírek

Oda neki az Oroszlánt!

2006.08.24. 09:35

A 10. Velencei Építészeti Biennálé Arany Oroszlánja Richard Rogers vitrinjébe vándorolhat, életművének méltatása képpen

Az, hogy a méltán híres és - mondhatjuk bátran - népszerű építész ikonikus épületei már több évtizede sorra bezsebelik a jelentős kitüntetéseket, érthető. Az idén 73 éves építész életműve megkerülhetetlen. Bizonyíték erre a Pompidou központ, melyet Renzo Piano-val 1971-ben egy nemzetközi verseny nyertes pályázataként sikerült aztán 1976-ra megvalósítani, hogy aztán azóta több mint 100 millió ember kedvenc könyvtára, múzeuma és információs központjává válhasson.


Rogers karrierjét egy fenntartható és pártatlan városi építészetnek szentelte, melynek elérése ma is az egyik legnagyobb kihívást jelenti a szakma képviselőinek ebben a gyorsan alakuló világban. Ahogy ő nyilatkozta a mostani elsimerés hallatán, neki szenvedélye a város. Ezek a legösszetettebb műalkotások, melyek mindenkor igénylik az állandó karbantartást, s akár az életre keltést is. Nagyon boldog, hogy idén megkapta ezt az életmű díjat, hiszen egy élet igencsak hosszú periódus, de annak, aki belekezdett valami felemelő és hatékony munkába, túl rövidnek bizonyulhat. "Mindenkinek szeretnék köszönetet mondani, elsősorban a kollégáknak, együttműködőknek és a kitűnő családi háttérnek, amiért évek óta támogatják munkámat. A minőségi városi életért harcolok, hiszen a városok azok a terek, ahol az emberek szemtől szembe találkozhatnak, eszmecserét folytathatnak és kereskedhetnek egymással. Olyan várostervezésre van szükség, amelyben reagálunk a környezeti és szociális hatásokra és segítjük visszafordítani a kivándorlást ezekből az egyébként rendkívül élhető és változatos térből. A Richard Rogers Partnership iroda is ezért harcol, és ezt az elvet követi munkái során."

 

Richard Rogers 1933-ban született. Építészként pár kollégájával, Norman Foster-rel és Renzo Piano-val 1978-tól megalapítja a Richard Rogers Partnership irodát, ahol alapvető céljuk a környezeti, kulturális és társadalmi összhang megteremtése az építészetben. Számtalan művészeti és egyéb civil szervezet tagja. /például a Tate Galéria elnöke (1981-1989), aztán a brit Építészeti Alap elnüke 2001-ig/ Ő volt az első építész, aki a BBC oktatás - nevelési sorozatában 1995-ben ´Cities for a small planet´ című vitaindukáló beszédében beindított egy közös társadalmi, politikai gondolkodást az élhetőbb, fenntarthatóbb várostervezésről. Az iroda számtalan műve készült el Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban is, beleértve a Lloyd´s-ot Londonban (1986), a londoni 4-es csatorna központját (1994), a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát (1995), a londoni Millennium Dómot (1999) vagy a Barajas repteret Madridban. De a közeljövőben kivitelezik a Heathrow reptér 5-ös terminálját és 48 emeletes irodaépületet London központjában.

 

1991-ben a brit királyné lovaggá ütötte, s 1996-tól át nem örökíthető brit főcímet kapott hazájában. 

Szeptember 10-én Velencében, az Építészeti Biennálén, a nagyközönség számára első nyílt napon — közvetlenül a megnyitó ünnepséget követően — adják majd át az Arany Oroszlánt Richard Rogers építésznek. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk