Közélet, hírek
Orgovány – hírek és tervek
2009.10.16. 12:32
Lavinát indított el Csontos János cikke Jurcsik Károly és Varga Levente orgoványi művelődési házának tervezett átépítéséről. Az elmúlt napokban tájékoztatást kértünk az ügy szereplőitől, és a tervezőnő, Makkainé Hoksza Éva rendelkezésünkre bocsátotta a bővítmény vázlatterveit. Érdemes összegezni, mit tudtunk meg, és hogyan alakulhat az épület sorsa.
Lavinát indított el Csontos Jánosnak a Magyar Nemzetben megjelent cikke Jurcsik Károly és Varga Levente orgoványi művelődési házának tervezett átépítéséről. Az „orgoványi botrány" fejleményeit nyomon lehetett követni az epiteszforum.hu oldalán, a hozzászólásokban, mivel az elmúlt napokban Gál Szilvia, az intézmény igazgatója és az önkormányzat által megbízott tervezőnő, Makkainé Hoksza Éva egyaránt kifejtette álláspontját. Az ügyben információt kértünk Vásárhelyi Dánieltől, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara alelnökétől, Varga Levente építésztől, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól és Bagócsi Károlytól, a település jegyzőjétől. Makkainé Hoksza Éva kérésünkre rendelkezésre bocsátotta a bővítmény vázlatterveit. Érdemes összegezni, mit tudtunk meg, és hogyan alakulhat az épület sorsa.
A művelődési ház bővítésének ötletgazdája Gál Szilvia volt, aki a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új Magyarország Vidékfejlesztési Programja keretében integrált közösségi szolgáltató tér kialakítására adott be pályázatot. A bővítési szándékot a helyhiány indokolja: az orgoványi gyerekeknek iskolaidőn kívüli kulturális programot kínáló színjátszó- és a tánccsoport jelenleg saját helyiség nélkül, méltatlan körülmények között működik. A 170 négyzetméteres bővítményben az új közösségi tér mellett helyet kapna egy vizesblokk, egy tárolóhelyiség és egy iroda is. A pályázaton elnyerhető összeg nagyjából ötven millió forint.
2/13
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
3/13
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
4/13
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
5/13
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
Archív kép, forrás Magyar Építőművészet
A tervezett bővítmény – és ennyiben az első „vészkiáltás" téves volt – nem sátortetős. A programalkotás során ugyan fölmerült a sátortető ötlete, de ezt az orgoványiak maguktól elvetették, elsősorban praktikus okokból. Az uniós pénzek felhasználásánál ugyanis alapvető követelmény az akadálymentesség, ez pedig sátortetős bővítés esetén csak lifttel lenne megvalósítható, ami viszont a pályázati pénz majd’ harmadát felemésztette volna. Ahogy az a tervlapokon látható, a földszintes, lapos tetős bővítmény az épület hátsó részéhez kapcsolódik, homlokzatképzése illeszkedő, követi az eredeti házét. Orgovány polgármestere a kamara részéről közvetítői szerepet vállaló Vásárhelyi Dánielnek ígéretet tett, hogy a tervet hamarosan tervtanács elé viszik. Ez jogilag ugyan nem kötelező, de ebben a helyzetben mindenképpen szükséges, hiszen a második világháború utáni magyar építészet emblematikus alkotásáról van szó. A terv alapján a bővítmény Porotherm falazóanyagból épülne – ez méltatlan az eredeti házhoz, amelynek éppen a meszelt tégla szikáran elegáns alkalmazása jelenti a lényegét.
6/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
7/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
8/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
Az orgoványi kultúrház Jurcsik Károly és Varga Levente közös alkotása, a programterv összeállítása során azonban Makkainé Hoksza Éva csak az akkor már súlyosan beteg Jurcsik Károlyt kereste meg, mivel Varga Levente tervezőtársi szerepéről nem tudott. Jurcsik Károly halála után özvegye, Jahoda Maja tanácsot kért Makovecz Imrétől, akinek Hoksza Éva a terveket megmutatta. Eljárása jóhiszemű volt, és az eszeveszett határidő is szorította (öt munkanapja volt a terv összeállítására), de ettől még súlyosan kifogásolható, hiszen Varga Levente szerzői jogai érvényesek, semmilyen egyéb szakmai tanácskérés, konzultáció nem pótolhatja az alkotó megkeresését.
Ezzel kapcsolatban érdemes idézni Varga Levente Jurcsik Károlyról írt sorait: „Ennek a húsz éves együttdolgozásnak van még egy – az utóbbi időben egyre jobban felértékelődő, szinte erkölcsi kötelezettséggé erősödő – vetülete is. Jurcsik a közös pályázatoknál, munkáknál, publikációkban minden esetben szerepelteti a munkatárs, az építész szerzőtárs nevét. Ezáltal ismertté váltunk mind az idősebb (az ő), mind a fiatalabb (a mi) korosztályuk építészei előtt."1 A cikk közlése óta eltelt napokban Varga Levente a bővítés tervéről értesült, szerzői jogait – mivel saját iroda már nem áll mögötte – felügyelet formájában kívánja gyakorolni. A bemutatott terveket Varga Levente egyelőre nem akarta értékelni, mivel nem teljes körűek, és régóta nem járt Orgoványban, ezért nem tudja, hogyan alakult, változott az épület környezete.
13/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
9/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
10/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
Az orgoványi kultúrház jelenleg nem védett, de – kiemelkedő építészeti értéke miatt – potenciális műemléknek nevezhető. A ház helyi védelem alatt áll, ez Vásárhelyi Dániel szerint a rendezési terv rajzi lapján egyértelműen be van jelölve. A bővítési tervtől függetlenül az épület állapota nem a legjobb, használói panaszkodnak a beázó lapostetőre, a korszerűtlen fűtési rendszerre, egy részében méltatlan módon két presszó/kávézó üzemel, melynek csiricsáré feliratai elrondítják a homlokzatot. Felmerül a kérdés, hogy mi szükség egyáltalán a bővítésre, ha az eredeti épületben is van hely oda nem illő funkció elhelyezésére – többek közt éppen az egykori klubszobák helyén.
Az uniós pályázati rendszer szokásos anomáliáinak egyike, hogy az önkormányzat felújításra nem tud pályázni, csak bővítésre (saját forrásból nyolc éve 11 milliót költöttek tatarozásra). A megyei építészkamara fellépése remélhetőleg segít a mostani bővítési tervvel kapcsolatos problémák megoldásában, de a ház értékeinek megőrzését hosszú távon csak a műemléki védelem biztosíthatja. Az örökségvédelem az elmúlt években az 1945 utáni magyar építészet több mint huszonöt emblematikus alkotását helyezte védelem alá.
11/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
12/13
fotó Vásárhelyi Dániel
fotó Vásárhelyi Dániel
Sokáig íratlan szabály volt, hogy élő építész alkotásait nem nyilvánítják műemlékké, de Csete György orfűi Forrásházának védetté nyilvánításával (2005) ez a gyakorlat megváltozott. Általában a közelmúlt műemlékei az 1970 előtti házak közül kerülnek ki, mivel érdemes legalább a bő negyedszázados időbeli távolságot megtartani, de például Makovecz Imre egyik korai főműve, a rémes állapotba került Sió Csárda éppen most áll védési eljárás alatt.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal már értesült az orgoványi bővítési tervekről. Az ideiglenes védelem kiadása ebben az esetben járható útnak tűnik, annál is inkább, mert az épület szerepel Lővei Pál A műemlékvédelem táguló körei című összeállításában, amely kijelöli a védelemre érdemes, kimagasló alkotások körét a közelmúltból. Az orgoványi önkormányzat a Makkainé Hoksza Éva által jegyzett programtervet október 15-én a minisztériumhoz beadta. Építési engedélyezési terv csak akkor készülhet, ha a falu a bővítéshez szükséges pénzt elnyeri, vagyis a történet következő fordulója 2010 tavaszára várható.
Zsuppán András
1 Jurcsik Károly munkái • 1990–1999, szerk. Gerle János; megjelent az Országépítő 2003. őszi számának mellékleteként.
16:45
Tehát te sem ...
16:46
Tedd azt ...
13:21
Ennyi árva királylányt egy helyen...
Ha valaki tényleg a szívén viselné a művelődési ház jövőjét, akkor most azonnal autóba ülne, el menne Orgoványba, bekopogna kolléganőhöz, és a jó ügy érdekében felajánlaná szolgálatait.
06:03
1. Szóról szóra úgy van, ahogy „Kecskeméti” azt kifejtette!
2. A közölt alaprajzon nem láttuk, hogy működik a klubszobákat természetes helyükről kitúró kocsma. Valószínűleg rosszul, ami jó a klubszobáknak, az nem jó a kocsmának. Az épületet nem csak (az eredeti!) külső megjelenése teszi műemléki védelemre érdemessé, hanem anatómiája, organikus belső rendje, az, amibe idegen testként belerondít a kocsma. Még rosszabb, ha történt belső átalakítás is a kocsma érdekében. Csoda lenne, ha annak minősége nem "harmonizálna" a kocsma külső megjelenítésével.
3. A bővítés önmagában is igen csúnyán, érzéketlenül van odanyomorítva a hátsó udvarba. Ilyet egy pályázatra illusztrációként sem szabadna beadni. Az is kultúrbotrány persze, hogy az ilyen pályázatokat építészeti szempontból nem értékelik.
4. Ez a példa is szemléletesen illusztrálja azt, hogy a szakma oldaláról is milyen mérhetetlenül erkölcstelen az egyébként sok esetben korrupcióval is átitatott pályázati gyakorlat. Arra a nevetséges ürügyre hivatkozva, hogy "kevés az idő", építészeti verseny nélkül, nyilván nem kvalitásaik alapján valaki sutyiban, a közbeszerzési határ alatti fizetségért megkapja a munkát, amivel az elvárható színvonalon nem tud megbirkózni. Ez azonban nem akadálya annak, hogy aztán szerzői jogaira hivatkozva a támogatás elnyerése után ő legyen a tervező.
Ez a gyakorlat egyébként formálisan is törvénysértő, a közbeszerzési törvény egyértelműen tiltja a szolgáltatás részekre darabolását a közbeszerzési verseny megkerülése érdekében. Ez persze nem zavarja a „nemzeti fejlesztési” minisztériumot, vígan asszisztál a törvénysértésekhez.
5. Ha itt bővítésre kerül sor, a szerzői jogi törvény szerint annak tervezője Jurcsik Károly szerzőtársává válik. Makkainé Hoksza Éva képességeiről és szakmai műveltségéről a bővítés terve, és a „Gyurcsik Károly” ékesszólóan árulkodik. Az lenne az igazi kultúrbotrány, ha ő válna Jurcsik szerzőtársává. Az építész kamara - nem csak a megyei, hanem az országos - a törvény és a jó erkölcs nevében ki kell hogy kényszerítse, hogy a bővítést az arra egyedül jogosult Varga Levente tervezze.
09:50
@zapata: "Kedves" ZAPATA!
Névtelenül hátulról kővel dobálni nekem ez az Ön stílusa nagyon nem tetszik.
Az Építtetők engem kértek fel a feladatra, és nem önt.
Azonban szívesen átadom, ha mindenáron szerzőtárs akar lenni, ...... és ha a
Megrendelő is így akarja.
A pályázattól függetlenül nagyon szeretném látni azt a megoldást, melyet Ön a rendezési terv korlátai és a beépítettség keretein belül letenne az asztalra.
Nem tudom, milyen korrupciót emleget, talán saját magából indul ki! Az én köreimben nincs korrupció, attól távol tartjuk magunkat.
A megrendelés nem sutyiban történt, hanem szerződés alapján.
A pályázati munka nem tartozik a közbeszerzés hatálya alá, tehát a közbeszerzési törvényt sem sért, így azt nem kerülte meg az Önkormányzat.
Zapaga Maga meg akarja erőszakolni Varga Levente Urat. Ugyanis én kértrem Őt a tervezésre, azt a választ kaptam, már nem praktizál, de a szerzői jogait gyakorolva fog közreműködni.
17:07
Olvasóként köszönöm Zsuppán András összefoglalóját - elég zűrös a helyzet, aminek elég rosszat tett a korábbi hm, híradás. Ilyes, tényszerű tájékoztatások viszont (mint ez a fenti) sokat tehetnek azért, hogy ne essünk jobban egymásnak, mint amennyire már egymásnak vagyunk sokszor esve (építész és építész, illetve építész és megbízó, illetve mindenki más a környéken).
21:34
@mB: Most mentegetni fogom az Önkormányzatot.
Nem csak a szakemberek tudják, hogy a 38-as kisméretű téglafal nem felel meg a mai hőtechnikai, energetikai követelményeknek.
Az épület bezárását elkerülendő - a magas üzemeltetési költségek, a gázszámla kompenzálására adta bérbe egészen pontosan 93 m2-t a helyi képviselő testület. Jobb megoldás, mint egy lakatlan, fantomház, az enyészetnek átadott épület.
A kocsmahivatal létét, az oda süllyedt emberek felemelését hogyan kell kezelni - ezt az Építéstudományi Egyesület keretében zajlott, zajló országjáró épületlátogatás alkalmával megcsodálhattuk Zalaszentlászlón a Faluházban Makovecz Imre tervezői és minden embert ember számba vevő tervezői munkája nyomán. Ma is megtekint- hető, hogy a hely szelleme felemelte, visszaadta emberi méltóságát azoknak az embereknek, akiknek az az egyetlen közösségi hely, ahol társadalmi életet élhetnek méltó, emberi módon, akár egy fröccs, egy szál cigaretta mellett. Ők is a falu nem kirekesztendő lakói. És álmodjunk oda nekik egy felújított helyiséget rekuperátorral, szellőztető berendezéssel ellátva, és máris füstmentes, tiszta emberhez méltó körülményeket lehetett teremteni azoknak, akiket kevés ráfordítással odafigyeléssel felemelhetünk. Kire számíthatnak Ők, ha mi nem gondolunk rájuk, és mint a fenti hozzászóló, valahova el akarja őket űzni. Hova? Ebben a kérdésben csakis másképpen, és így kell gondolkodni.
Ennek okán is akár - de az első körben nem erre nyertek pályázatot a település - szükség lenne a bővítésre. Mellesleg ekkor még nem beszéltünk a felújításról. Gondolkozom a festett téglán - ha felújít a település, meg kell feleltetni a tervet a hőszigetlési, energetikai szabványoknak, rendeleteknek is. Ha sem kívülről, sem belülről nem lehet szigetelni, akkor mégis hogyan lesz? És ki állja a magas gázszámla különbözetet?
A bővítmény valóban nem kisméretű tégla, mégcsak nem is imitáció, hanem formájában, tömegképzésében, színezésében követi a meglévő vizualitást, hiszen új előírások és 46 év időeltolódás miatt sajnos mára elavult a szerkezet, és ennek anyagi következményei vannak. A vázlatterv készítésekor erre is figyelni kellett.
Időközben megkövettem Varga levente Urat, 5 napba nem fért bele több kutatómunka a multról, és az 1 db BE-1 jelű 1968.X.havi tervlapon kizárólag "Jurcsik" név szerepel. Én ezért ma bocsánatot kértem. Ez az én bűnöm. Mondják.
A projekttervet pedig beadtam tervtanácsi véleményezésre.
21:37
@Makkainé Hoksza Éva: Én egy szál virtuális gyetyát gyújtottam Gyurcsik Károly Kossuth - díjas építészménök emlékére, tiszteletére. Tisztelői csatlakozhatnak a www.gyertyalang.hu honlapon.
23:06
@Makkainé Hoksza Éva: Még mielőtt megfeszítenétek: Jurcsiknak gyújtotta, nem Gyurcsiknak.
19:29
@Makkainé Hoksza Éva: Ez természetesen részletkérdés, de;
"Ennek okán is akár - de az első körben nem erre nyertek pályázatot a település - szükség lenne a bővítésre. Mellesleg ekkor még nem beszéltünk a felújításról. Gondolkozom a festett téglán - ha felújít a település, meg kell feleltetni a tervet a hőszigetlési, energetikai szabványoknak, rendeleteknek is. Ha sem kívülről, sem belülről nem lehet szigetelni, akkor mégis hogyan lesz?"
Azért erre létezik megoldás (a bővítés esetében) ...
15:13
Jóbarátaim ! Lehet, hogy csak nekem van olyan érzésem, hogy rettenetesen át lettem verve ? Mert nagyon úgy tűnik, hogy a bővítés tervezési programja ( egyszersmind a tényleges pályázati cél ) nem más mint, hogy pótolni kell a „ kocsmahivatalok ” házba való beköltözésével elvesztett klubtermeket. ( Mert a Jurcsik Károly terve persze nem tartalmazott kocsmát. ) Na de ezért kellene a klubtermeket, az őket megillető frekventált főbejárat menti helyről, a hátsó gazdasági udvarra, illetve folyosóra száműzni ? Ezért kellene egy közelmúltban elhunyt kollégánk házának funkcionális elrendezését durván átalakítani, építészeti egységét megbontani ? Hát nem ! A feje tetejéről a talpára kell állítani ezt a történetet. Tessék kocsmát tervezni ( ez is lehet fontos cél, ha ekkora az igény rá ) de valamiféle, ennél sokkal lazább térkapcsolattal !