Összefoglaló az új jogszabályokról
A Budapesti Építész Kamara tájékoztatása alapján közöljük a 2008. január 1-én hatályba lépő új jogszabályok listáját.
A Budapesti Építész Kamara tájékoztatása szerint az alábbiakban közöljük a 2008. január 1-én hatályba lépő új jogszabályokat.
- Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007 (XII.13) ÖTM rendelet
- Az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról szóló 255/2007 (X.4) Kormány rendelet
- A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007 (X.29) Kormány rendelet (többek között: 2. sz. melléklet Az engedélyezési terv zaj és rezgés elleni védelemi dokumentációjának tartalmi követelményeiről)
- Az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007 (X.31) Kormány rendelet (a rendelet tartalmazza a tervellenőri tevékenység leírását is!)
- Az építésfelügyeleti tevékenységről szóló 291/2007 (X.31) Kormány rendelet
- A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007 (XII.23) Kormány rendelet
2008. január 1 -én módosuló jogszabályok: - A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. tv
Ami változott: a teljes etikai-fegylemi eljárásra vonatkozó rész - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv
Ami változott: - Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés 27§
- Az építés 39§ (1) c) (bevezeti a kivitelezők és felelős műszaki vezetők kötelező szakmai felelősségbiztosítását) - Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997 (XII.29) KTM rendelet
- Ami változott: 1-23§, 34-37§, 35§ (2), 1. melléklet hatályon kívül helyezés, Általános rendelkezések, Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások, Engedély kérelem minta
- Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20) Kormány rendelet
- Ami változott: 3. sz. melléklet a településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek
- A telekalakításról szóló 85/2000 (XI.8) FVM rendelet
Ami változott: 5-16§ -ig hatályon kívül helyezés a telekalakítási tervről és az ehhez kapcsolódó engedélyezési eljárásról - A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002 (III.21) Kormány rendelet
Ami változott: 1 sz. melléklet a szakhatósággént közreműködő szervezeti egységek jegyzéke - A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006 (XII.23) Kormány rendelet
Ami változott: 1. sz. melléklet területi szervek illetékessége - Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006 (XII.23) Kormány rendelet
- Az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 244/2006 (XII.5) Kormány rendelet (a változás nem számottevő)
- Az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szóló 103/2006 (IV.28) Kormány rendelet (a változás nem számottevő)
- A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006 (IV.28) Kormány rendelet
Ami változott:
- 10 § (5) a szakértő köteles bejelenteni, ha a vizsgált épület bauxitcementtel készült
- 3. sz. melléklet II. 1.9 elveszi a kamarától az építésügyi igazgatási szakértői szakterület (SZÉI, SZÉSZ9) névjegyzékének vezetését - A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007 (II.28) Kormány rendelet
A jogszabályok hatályos szövege letölthető a www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso oldalról, a jogszabály évszámának és sorszámának megadásával.
Az új jogszabályokról, azok alkalmazásáról a Szakmafelügyeleti Bizottság a közeljövőben tájékoztatást kíván adni.
Az oldalt összeállította: Dobosné Fontana Vera
19:10
Kíváncsian várom, mikor és milyen módon lehet aspirálni a tervellenőri felhatalmazásra és hogy kiknek jut az a megtisztelő feladat hogy eldönthessék másokról - rólunk - alkalmasak vagyunk-e a tervellenőrzésre.
Különösen izgalmasnak érzem annak ellenőrzését, hogy az adott terv megfelel-e az életvédelem és katasztrófavédelem, valamint a tűzbiztonság követelményeinek?
Ezt a kérdést volt volt bátorságom feltenni a Mérnöki Kamarának is, de választ kapni ezidáig nem volt szerencsém.
Mészi
11:36
@Mészi: A tervellenőri jogosultságot egyértelműen a vezető tervezői címhez köti a jogszabály. Hogy ennek mi az értelme, azt még senki nem magyarázta meg se világosan, se pontosan. Még rajzoló koromból emlékszem, hogy pl. a VÁTI-ban is volt MEO, amelyik átnézte a tervlapokat és rárajzoltatta a lemaradt észak-jeleket, jelkulcsot meg ilyesmit... Teljesen elméletileg a tervellenőrzésnek ez lehet az egyik szintje. A másik szint meg - ugye - az lenne, ha a tervellenőr felelősséget is (át)vállalna, hogy a felelős tervező tényleg az OTÉK meg az összes szakhatóság szerint tervezett. Viszont akkor mi a felelős tervező szerepe?? Megoszlik-e a felelősség közte és a tervellenőr között. Mindezeket a kérdéseket fel lehetne tenni --- de kinek is??
Mindenesetre olyan jogszabályt még nem láttam, hogy mikor is kötelező tervellenőrt alkalmazni. Valószínű, hogy a magyar építészeti think tank még lázasan gondolkodik rajta...
18:49
@zim: a 290/2007. korm rendelet szerint akkor kell tervellenőrt felfogadni, ha:
9. § (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)
a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény,
d) a honvédelmi és katonai célú építmények
esetében - az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint - tervellenőr ellenőrzi.
(5) Ha a tervellenőr azt állapítja meg, hogy a kivitelezési dokumentáció (dokumentációrész) nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az építőipari kivitelezési tevékenység végzése nem kezdhető meg.
19:57
@zim: Aha - akkor már megszületett.
Mindenesetre ambíciózus feladat lesz mindezeket átnézni: 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell:
a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát,
b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét,
c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit,
d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget;
e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.
….
c) a mechanikai ellenállás és stabilitás,
d) a tűzbiztonság,
e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
f) a használati biztonság,
g) a zaj és rezgés elleni védelem,
h) az energiatakarékosság és hővédelem,
i) az életvédelem és katasztrófavédelem
követelményeit.
…..
a) a rendszeres karbantartás lehetőségét,
b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint
c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot,
d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést.
(5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.
11:24
Kimaradtak a jogosultságokra vonatkozó január 1-től élő új szabályok (a 104/2006 Korm. rendelet alapján). Ezek közül talán a legtöbbeket érinti, hogy a teljes körű építészeti tervezési jogosultság (betűjele: É) öt éves tervezési gyakorlatot követően szerezhető meg. A vezető tervezői cím pedig 8 éves szakmai gyakorlatot követően kérhető - a továbbiakban is egyedileg elbírálandó portfólióval. A vezető tervező a teljes körű tervezési jogosultságon túl a tervellenőrzésre is jogosult. (A fenti gyakorlati idők az egyetemi végzettség esetén érvényesek.)
Változott a településtervezési jogosultság is. Ezentúl 5 éves tervezési gyakorlat szükséges az okleveles településmérnöki vagy a kiegészítő képzés elvégzése után.