Nézőpontok/Vélemény

Öt hangulatos erdei templom és kápolna Budapest körül

1/16

Mogyoród fölött, a Gyertyános-hegy tetején az ezredforduló óta áll különleges építmény, amelyet a leírások szinte fele-fele részben kápolnaként, illetve kilátóként említenek. Mindkettő igaz.

A korábban itt állt kilátó helyén közadakozásból épült új torony, amelynek tervezését Makovecz Imre ingyen vállalta.

A bejárattal szemben, részben föld alatt kapott helyet a kápolna, benne Sebestyén Zoltán nagy méretű Szent László-szobrával.

Az épület állapota húsz év alatt gyorsan romlott, végül 2020-ban sor került teljes felújítására, ami a tetőszerkezet megerősítését is magában foglalta. Jelenleg szabadon látogatható.

Budapest beépítésének történetéből elsőre ősidők óta tartó fejlődésnek tűnik, pedig valójában a pusztulás is a folyamat része volt. Ennek egyik példája a mai Pesthidegkút fölötti Gercse falu, aminek csak a temploma maradt meg.

Az eredeti falu mintegy száz lakosú, egyutcás település volt, amelyhez hasonlóból számos akad a mai Budapest területén. A valószínűleg fallal és temetővel is körülvett, 800 éves templom fennmaradása viszont egyedülálló.

A felvidéki templomokra jellemző, patkó alakú szentély, és a római kori köveket is tartalmazó falak is átvészelték az évszázados elhagyatottságot. 1956-ban konzerválták, mai formájában az 1997-es felújítása óta áll.

A ma is működő templom a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér és a Csúcs-hegy szomszédságában népszerű úti cél, az istentiszteletek mellett esküvők helyszíne.

Egy másik, mára elveszett falu, a mai Tököl déli határában létezett Bagamér temploma, a Szent Anna-kápolna, ipari parkok között áll, de ezt feledtetik a köré ültetett fák. Átvészelte a török pusztítást, mai formájában 1981 óta látható.

A Budai-hegyvidék egyik leghangulatosabb erdei temploma Budakeszi erdőbe nyúló határában áll. A közel 300 éves Angyalok királynéja templom a Normafához vezető túrautak egyik népszerű állomása, valamint búcsújáróhely.

A barokk templomépület története a 18. század végi, évtizedes elhagyatottságról, majd a 20. századi, hasonlóan hosszú újjáépítésről szól, ami csak 1947-re fejeződött be.

A templom központi hajója fölött hatalmas csehsüvegboltozat áll. Szépen faragott szószéke a falaknál alig fiatalabb, 1760 körül készülhetett.

A templom körüli ősfás park védett természeti érték. Innen látható jól a torony teteje, rajta már csak üres körként a 19. század eleji óra helyével, csúcsán a Xaver Pfendtner budakeszi kovácsmester által készített eredeti kereszttel.

Az album legfiatalabb képviselője a Budaörs fölötti sziklás dombok egyikén álló Szeplőtelen Fogantatás kápolna, amely 2003-ban épült, természetesen nem előzmények nélkül.

A kápolna építői nagyrészt Wendler Ferenc terveiből, és archív fotókból dolgozva, hatvan év után építették fel ismét a második világháborúban elpusztult épületet, amely 1855 óta állt itt.

A kápolna a Kő-hegy különleges sziklái, és panorámája mellett népszerű úticél. Misézésre csak alkalmanként használják, állapota viszont közel húsz év után is kiváló.

?>
Mogyoród fölött, a Gyertyános-hegy tetején az ezredforduló óta áll különleges építmény, amelyet a leírások szinte fele-fele részben kápolnaként, illetve kilátóként említenek. Mindkettő igaz.
?>
A korábban itt állt kilátó helyén közadakozásból épült új torony, amelynek tervezését Makovecz Imre ingyen vállalta.
?>
A bejárattal szemben, részben föld alatt kapott helyet a kápolna, benne Sebestyén Zoltán nagy méretű Szent László-szobrával.
?>
Az épület állapota húsz év alatt gyorsan romlott, végül 2020-ban sor került teljes felújítására, ami a tetőszerkezet megerősítését is magában foglalta. Jelenleg szabadon látogatható.
?>
Budapest beépítésének történetéből elsőre ősidők óta tartó fejlődésnek tűnik, pedig valójában a pusztulás is a folyamat része volt. Ennek egyik példája a mai Pesthidegkút fölötti Gercse falu, aminek csak a temploma maradt meg.
?>
Az eredeti falu mintegy száz lakosú, egyutcás település volt, amelyhez hasonlóból számos akad a mai Budapest területén. A valószínűleg fallal és temetővel is körülvett, 800 éves templom fennmaradása viszont egyedülálló.
?>
A felvidéki templomokra jellemző, patkó alakú szentély, és a római kori köveket is tartalmazó falak is átvészelték az évszázados elhagyatottságot. 1956-ban konzerválták, mai formájában az 1997-es felújítása óta áll.
?>
A ma is működő templom a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér és a Csúcs-hegy szomszédságában népszerű úti cél, az istentiszteletek mellett esküvők helyszíne.
?>
Egy másik, mára elveszett falu, a mai Tököl déli határában létezett Bagamér temploma, a Szent Anna-kápolna, ipari parkok között áll, de ezt feledtetik a köré ültetett fák. Átvészelte a török pusztítást, mai formájában 1981 óta látható.
?>
A Budai-hegyvidék egyik leghangulatosabb erdei temploma Budakeszi erdőbe nyúló határában áll. A közel 300 éves Angyalok királynéja templom a Normafához vezető túrautak egyik népszerű állomása, valamint búcsújáróhely.
?>
A barokk templomépület története a 18. század végi, évtizedes elhagyatottságról, majd a 20. századi, hasonlóan hosszú újjáépítésről szól, ami csak 1947-re fejeződött be.
?>
A templom központi hajója fölött hatalmas csehsüvegboltozat áll. Szépen faragott szószéke a falaknál alig fiatalabb, 1760 körül készülhetett.
?>
A templom körüli ősfás park védett természeti érték. Innen látható jól a torony teteje, rajta már csak üres körként a 19. század eleji óra helyével, csúcsán a Xaver Pfendtner budakeszi kovácsmester által készített eredeti kereszttel.
?>
Az album legfiatalabb képviselője a Budaörs fölötti sziklás dombok egyikén álló Szeplőtelen Fogantatás kápolna, amely 2003-ban épült, természetesen nem előzmények nélkül.
?>
A kápolna építői nagyrészt Wendler Ferenc terveiből, és archív fotókból dolgozva, hatvan év után építették fel ismét a második világháborúban elpusztult épületet, amely 1855 óta állt itt.
?>
A kápolna a Kő-hegy különleges sziklái, és panorámája mellett népszerű úticél. Misézésre csak alkalmanként használják, állapota viszont közel húsz év után is kiváló.
1/16

Mogyoród fölött, a Gyertyános-hegy tetején az ezredforduló óta áll különleges építmény, amelyet a leírások szinte fele-fele részben kápolnaként, illetve kilátóként említenek. Mindkettő igaz.

A korábban itt állt kilátó helyén közadakozásból épült új torony, amelynek tervezését Makovecz Imre ingyen vállalta.

A bejárattal szemben, részben föld alatt kapott helyet a kápolna, benne Sebestyén Zoltán nagy méretű Szent László-szobrával.

Az épület állapota húsz év alatt gyorsan romlott, végül 2020-ban sor került teljes felújítására, ami a tetőszerkezet megerősítését is magában foglalta. Jelenleg szabadon látogatható.

Budapest beépítésének történetéből elsőre ősidők óta tartó fejlődésnek tűnik, pedig valójában a pusztulás is a folyamat része volt. Ennek egyik példája a mai Pesthidegkút fölötti Gercse falu, aminek csak a temploma maradt meg.

Az eredeti falu mintegy száz lakosú, egyutcás település volt, amelyhez hasonlóból számos akad a mai Budapest területén. A valószínűleg fallal és temetővel is körülvett, 800 éves templom fennmaradása viszont egyedülálló.

A felvidéki templomokra jellemző, patkó alakú szentély, és a római kori köveket is tartalmazó falak is átvészelték az évszázados elhagyatottságot. 1956-ban konzerválták, mai formájában az 1997-es felújítása óta áll.

A ma is működő templom a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér és a Csúcs-hegy szomszédságában népszerű úti cél, az istentiszteletek mellett esküvők helyszíne.

Egy másik, mára elveszett falu, a mai Tököl déli határában létezett Bagamér temploma, a Szent Anna-kápolna, ipari parkok között áll, de ezt feledtetik a köré ültetett fák. Átvészelte a török pusztítást, mai formájában 1981 óta látható.

A Budai-hegyvidék egyik leghangulatosabb erdei temploma Budakeszi erdőbe nyúló határában áll. A közel 300 éves Angyalok királynéja templom a Normafához vezető túrautak egyik népszerű állomása, valamint búcsújáróhely.

A barokk templomépület története a 18. század végi, évtizedes elhagyatottságról, majd a 20. századi, hasonlóan hosszú újjáépítésről szól, ami csak 1947-re fejeződött be.

A templom központi hajója fölött hatalmas csehsüvegboltozat áll. Szépen faragott szószéke a falaknál alig fiatalabb, 1760 körül készülhetett.

A templom körüli ősfás park védett természeti érték. Innen látható jól a torony teteje, rajta már csak üres körként a 19. század eleji óra helyével, csúcsán a Xaver Pfendtner budakeszi kovácsmester által készített eredeti kereszttel.

Az album legfiatalabb képviselője a Budaörs fölötti sziklás dombok egyikén álló Szeplőtelen Fogantatás kápolna, amely 2003-ban épült, természetesen nem előzmények nélkül.

A kápolna építői nagyrészt Wendler Ferenc terveiből, és archív fotókból dolgozva, hatvan év után építették fel ismét a második világháborúban elpusztult épületet, amely 1855 óta állt itt.

A kápolna a Kő-hegy különleges sziklái, és panorámája mellett népszerű úticél. Misézésre csak alkalmanként használják, állapota viszont közel húsz év után is kiváló.

Nézőpontok/Vélemény

Öt hangulatos erdei templom és kápolna Budapest körül

2022.09.10. 12:38
1/16

Mogyoród fölött, a Gyertyános-hegy tetején az ezredforduló óta áll különleges építmény, amelyet a leírások szinte fele-fele részben kápolnaként, illetve kilátóként említenek. Mindkettő igaz.

A korábban itt állt kilátó helyén közadakozásból épült új torony, amelynek tervezését Makovecz Imre ingyen vállalta.

A bejárattal szemben, részben föld alatt kapott helyet a kápolna, benne Sebestyén Zoltán nagy méretű Szent László-szobrával.

Az épület állapota húsz év alatt gyorsan romlott, végül 2020-ban sor került teljes felújítására, ami a tetőszerkezet megerősítését is magában foglalta. Jelenleg szabadon látogatható.

Budapest beépítésének történetéből elsőre ősidők óta tartó fejlődésnek tűnik, pedig valójában a pusztulás is a folyamat része volt. Ennek egyik példája a mai Pesthidegkút fölötti Gercse falu, aminek csak a temploma maradt meg.

Az eredeti falu mintegy száz lakosú, egyutcás település volt, amelyhez hasonlóból számos akad a mai Budapest területén. A valószínűleg fallal és temetővel is körülvett, 800 éves templom fennmaradása viszont egyedülálló.

A felvidéki templomokra jellemző, patkó alakú szentély, és a római kori köveket is tartalmazó falak is átvészelték az évszázados elhagyatottságot. 1956-ban konzerválták, mai formájában az 1997-es felújítása óta áll.

A ma is működő templom a pesthidegkúti vitorlázó repülőtér és a Csúcs-hegy szomszédságában népszerű úti cél, az istentiszteletek mellett esküvők helyszíne.

Egy másik, mára elveszett falu, a mai Tököl déli határában létezett Bagamér temploma, a Szent Anna-kápolna, ipari parkok között áll, de ezt feledtetik a köré ültetett fák. Átvészelte a török pusztítást, mai formájában 1981 óta látható.

A Budai-hegyvidék egyik leghangulatosabb erdei temploma Budakeszi erdőbe nyúló határában áll. A közel 300 éves Angyalok királynéja templom a Normafához vezető túrautak egyik népszerű állomása, valamint búcsújáróhely.

A barokk templomépület története a 18. század végi, évtizedes elhagyatottságról, majd a 20. századi, hasonlóan hosszú újjáépítésről szól, ami csak 1947-re fejeződött be.

A templom központi hajója fölött hatalmas csehsüvegboltozat áll. Szépen faragott szószéke a falaknál alig fiatalabb, 1760 körül készülhetett.

A templom körüli ősfás park védett természeti érték. Innen látható jól a torony teteje, rajta már csak üres körként a 19. század eleji óra helyével, csúcsán a Xaver Pfendtner budakeszi kovácsmester által készített eredeti kereszttel.

Az album legfiatalabb képviselője a Budaörs fölötti sziklás dombok egyikén álló Szeplőtelen Fogantatás kápolna, amely 2003-ban épült, természetesen nem előzmények nélkül.

A kápolna építői nagyrészt Wendler Ferenc terveiből, és archív fotókból dolgozva, hatvan év után építették fel ismét a második világháborúban elpusztult épületet, amely 1855 óta állt itt.

A kápolna a Kő-hegy különleges sziklái, és panorámája mellett népszerű úticél. Misézésre csak alkalmanként használják, állapota viszont közel húsz év után is kiváló.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

Szenes-ház // Egy hely + Építészfórum

2023.08.30. 14:19
5:54

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Az Egy hely csapata ezúttal a Keleti pályaudvar közelségében található, 1906-ban, szecessziós stílusban épült Szenes-házat mutatja be. Az impozáns külsejű ház legcsodálatosabb részletei a gangos belső terében tárulnak fel, melyet színes griffmadár-, pillangó- és különféle virágmotívumok díszítenek.

Nézőpontok/Történet

A Margitsziget fái // Építészfórum + Egy hely

2023.08.20. 18:53
9:32

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Néhány héttel ezelőtt a Margitsziget épített történetét mutatta be az Egy hely csapata, most pedig a parkosított zöld sziget nevezetes fáival ismerkedhetnek meg a nézők. A videóban többek között arra is fény derül, hogy hány éves és mi a története a méltán népszerű Margitsziget legidősebb fájának.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk