Ózd és a „Gyár” - Csáki Melinda diplomaterve

Ózd ipari területének revitalizácója volt Csáki Melinda (DE MK Tervező építész Msc) célja, amikor Média Központot alakított ki az egyik stratégiai jelentőségű sarokpontján.

Urbanisztikai elemzés

A Gyár különleges helyet foglal el Ózd településszövetében, köszönhetően annak, hogy az ipari létesítmény telepítése Ózd „ifjú korában" történt. Talán ki lehet jelenteni, hogy a mai város a gyárból és annak munkáskolóniáiból fejlődött ki. Ezzel magyarázható a városszövet belsejébe szorosan beékelődő elhelyezkedése.

A vasgyár működésekor ez a telepítés igen hasznos volt, hiszen a területet minden irányból meg lehetett közelíteni, egyfajta városközpont volt. Ez az egykor hasznos elhelyezkedés ma azonban teljesen a visszájára fordult, hiszen a gyár megszűnésével annak kapui teljesen bezárultak a városlakók számára. A terület elvesztette központi funkcióját és zárványként helyezkedik el a városszövetben, akadályozva egyes pontjai között a közlekedést. Hatalmas méretével űrt alkot a városképben, hiszen zárt falai mögé a szemlélődő nem láthat be. Manapság tehát ismeretlenség és pusztulás övezi azokat az értékeket, amelyek e zárt falak mögött rejlenek.

Ezért minden szempontból fontosnak tartom a törzsgyár területének rehabilitálását, rendezését, melyre irányuló törekvések már fellelhetők a település rendezési tervében. Valamint kidolgozásra került egy cselekvési terv is, melynek a vezetők a „Kultúrgyár" elnevezést adták. E tervek, többek között a gyárterület hasznosítását célozzák meg. Ahogyan az a projekt nevében is szerepel, ezt az elhagyott ipari épületek kulturális funkcióváltásával, hasznosításával kívánják megvalósítani. Ezen kívül a jelenlegi rendezési terv már megkezdi a gyárterület kibontását is és úthálózattal való bekapcsolását a településszövetbe.

A fent leírt információk alapján, azokra támaszkodva alakítottam ki saját területrendezési javaslatomat. Egyik legfontosabb dolognak tartom az értéket képező ipari épületek hasznosítását, hiszen itt Ózdon ezekre fordít a város a legkevésbé figyelmet, pusztulásra ítélve ezzel sok fontos, történeti emléket.
Legfontosabb rendezési szempontok:
- a gyár falainak megnyitása
- a terület élhetőbb léptékű egységekre való darabolása feltáró utakkal
- a gyárban lévő értékek, műemlék épületek „kiszabadítása", hasznosítása

Helyszínválasztás

Az előzetes vizsgálódás során választásom a törzsgyár déli határa mentén elhelyezkedő saroktelekre esett, melynek különleges elhelyezkedése és megoldatlan beépítési problémái felkeltették az érdeklődésemet. Különleges helyzete abból adódik, hogy környezetében több hasonló sorsú műemléki és helyi védelem alatt álló, szintén hasznosításra váró épület található. Ezek rehabilitációjára - a korábban említett „Kultúrgyár" projekt keretében – már készültek javaslatok.

A telek a gyár egykori 2. számú főkapujával szemben található. Helyileg ugyan a gyárfalon kívülre esik, léte mégis szorosan összefonódott az acélmű működésével. Funkcióját tekintve eredetileg egy hatalmas hűtőtorony üzemelt rajta, mely a gyáron belül működő kohókat és kemencéket szolgálta ki. A torony - 50 méteres magasságával - meghatározó, emblematikus eleme volt a városkép eme részének egészen a ’90-es évek elején történt lerobbantásáig. Emlékét csupán a telken ma is meglévő melléképületei őrzik, melyek között egy hűtőreaktor, egy trafóház valamint egy kisebb csarnok található.

Természetesen mindhárom épület elhagyatottan áll, állapotuk folyamatosan romlik. A három közül az egyik, a csarnok épület pedig bontásra van ítélve.
A telek környezete tehát az ipari örökségek egy gócpontját alkotja, hiszen a közelben található a fúvógépház, az erőmű épülete, valamint az acélmű csarnok csonkja (melyet ma Rombauer Rom színpadként hasznosítanak). A sorba joggal beleillik a tervezési területen elhelyezkedő reaktorépület, melynek különleges formája és jellegzetes belső terei szintén értéket képeznek.

Koncepció

A rendezési javaslatba illeszkedően a tervezési terület kulturális funkcióváltását javaslom. A környéken elhelyezkedő ipari örökség épületei már rendelkeznek hasonló javaslattal, mely szerint a fúvógépház tervezett funkciója filmtörténeti múzeum lehetne, az erőmű csarnoké látogató központ ipari skanzennel, az acélmű csarnok pedig, mint digitalizációs központ születhetne újjá. Ezen elképzelésekhez kapcsolódva az általam tervezett épület hármas rendeltetéssel a „Média központ" nevet kapta, mely új funkcióival kiegészíti a korábban elhangzott javaslatokat.

A hármas tagolás gondolata az eredeti beépítés kapcsán fogalmazódott meg. Így alakult ki a terület keleti részén lévő trafóház felhasználásával a városi televízió székháza, melyet a reaktor épület mozivá alakított, szoborszerű tömege követ. Végül a lerombolt hűtőtorony helyén a konferencia központ új tömbje kerül elhelyezésre, mint az épületegyüttes keleti kezdőpontja és új eleme. A három funkció rendeltetésében külön válik, mégis egységet képeznek a telken belül, melyet a telek északi határa mentén kialakított hosszanti összekötő tömeg tesz lehetővé. Ennek segítségével biztosított az átközlekedés az egyes épületrészek között. A telken átmenő gyalogos forgalom kialakítását teszi lehetővé, hogy az épületegységek a földszinten szabadonállóként vannak kezelve.

A saroktelek, helyzetéből adódóan egyértelmű indító eleme a mellette futó két utcának, melyek határozott sugárutakat alkotnak. Ezen tengelyek hangsúlyozásaképpen fontosnak tartottam térfaluk kiegészítését a tervezési terület felől, mely így megfelelő rávezetésként funkcionálhat. Így jött létre az épület elnyúló, északi homlokzata, mely a Gyár út határozott déli térfalát képezi, valamint az Alkotmány utca felőli homlokzat, mely egy szándékosan kisebb térfalként válaszol a vele átellenben lévő műemlék épület erőteljes utcahatárolására. Az épület egyfajta jelszerűséget is hivatott kifejezni. Keleti vége mentén kialakított 22 méter magas tornya méltó mementóját jelenti - a város egykori védjegyét képező - lerombolt gyárkéményeknek és hűtőtoronynak.

Tömeg és téralakítás

Az épületegyüttes északi, hosszanti tömege összekötő funkciója mellett rendező vonal is, melyben egységenként kerültek elhelyezésre a kiszolgáló funkciók, valamint a közlekedő magok. Az összekötő épületrészbe bekapcsolódó egységek külön-külön használhatók és megközelíthetők, így külső formálásuk és belső téralakításuk is saját funkcionális igényeikhez alkalmazkodva jött létre. A TV-székház épülete viszonylag zárt kubust alkotó tömegével kapcsolódik bele a hosszanti épületegységbe. Üvegezett előcsarnokában hidakon keresztül biztosítja az indirekt kapcsolódást a két épületrész között.

A beépítésben központi elemnek tekinthető mozi épülete, szintén eltartással kapcsolódik bele az épületegyüttesbe. Az összekötés tömegalakítása, a nagyobb távolság miatt szabadabb formálást tett lehetővé. Így került az előcsarnokba egy belső udvar, mely a meglévő reaktor épület kürtőit képezi le, arányainak követésével. A mozi termek a reaktor épület földszintjén kerültek kialakításra. Ezek felett, az épület különleges téri élményt nyújtó kürtőiben kiállító terem található. A harmadik épületegység, a konferencia központ eltérő kialakítására kitüntetett helye ad magyarázatot. Amorfabb tömegével szándékosan egy újabb formanyelvet képvisel, mivel ebben az egységben nincs meglévő épületrész. Szerkesztési vonalait a mellette haladó sugárút és a helyén egykor álló hűtőtorony befoglaló köre adja.

Anyaghasználat

Az épületegyüttes anyaghasználatában az őt – egykor - körülvevő ipari környezet hangulatát törekszik megidézni. Meghatározóként jelennek meg a látszóbeton felületek, a cor-ten hullámlemez burkolatok, valamint árnyékoló lamellák. A látszóbetonhoz illeszkedve az egyes, meglévő épületrészek, így a TV-székház épülete szálcement burkolatot kapott. A mozi épülete, központi helyzetéből és különleges, szoborszerű formájából adódóan fehérre festett vakolt felülettel kerül kialakításra.

Csáki Melinda