Közélet, hírek

Papp László: Emlékezés Breuer Marcel építészre

2002.05.30. 12:34

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Breuer Marcel, Papp László USA

Élete éppen olyan ellentmondásos volt, mint a szakma, amely életét betöltötte.

Látjátok feleim, egyszerre meghalt
és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt...

Úgy fekszik ő, ki küzdve tört a jobbra,
mint önmagának dermedt-néma szobra.
Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.
Hol volt, hol nem volt a világon egyszer. 

Kosztolányi Halotti Beszéd című verse jól fejezi ki azt a fájdalmat és veszteséget, amit egy körünkből régen eltávozott kedves ismerős, barát hiánya jelent számunkra. Most, 2002. május 21-én, születésének századik évére emlékezve, Breuer Marcel Lajos huszonegy évvel ezelőtti halála juttatja e sorokat eszünkbe. A magyar építészek példaképüket, a nagyvilágot meghódító tehetség megtestesítőjét látják benne. Tizennyolc éves korában Pécsről indult el, hogy Bécs, a Weimar-i Bauhaus, majd a Cambridge-i Harvard Egyetemen eltöltött évek után megérkezzen a világ közepét jelentő New Yorkba és a sokkal csendesebb New England-i kisvárosba, New Canaan-ba.

Élete éppen olyan ellentmondásos volt, mint a szakma, amely életét betöltötte. Versben így próbálta megörökíteni az építészet ellentmondásait:

Építészet: Fülünkkel hallható színek,
Szemünkkel látható hangok,
Ür, amelynek nekikönyökölhetünk
Tér, amelyet megízlelhetünk
A dimenziók illata,
A kicsavart kő leve.

Lajkó, mert így, gyerekkori becenevén ismerték, szólították barátai élete végéig, eredetileg szobrász, vagy festő szeretett volna lenni. A Bauhausban eltöltött évek alatt, főleg Walter Gropius igazgató hatására fordult érdeklődése előbb a bútortervezés, majd az építészet felé.

Az a befolyás, amit Breuer a Bauhaus évei alatt kapott, mindenekelőtt a művészet szerepét hangsúlyozta az iparosodás gépesítő, embertelen hatásával szemben. Ugyanakkor ahogy a "boldog békeidők" viktoriánus, ferenc-józsefi korát elfújta a nagy háború szele, ez a fiatal művész-építész gárda hadat üzent a régi divatú, áporodott stílusoknak is. A csecsebecsékkel zsúfolt szobákat, a nehézkes, faragott bútorokat, az ornamentikával teleaggatott épületeket sima falakkal, könnyű, új anyagokból készült bútorokkal, nemes arányú, díszítés nélküli épületekkel akarták felcserélni. Nem igazán "stílusról", hanem egy új felfogásról, szemléletről van itt szó. Ez ragadta meg a fiatal építészt és maradt irányító eszméje élete végéig. Vele együtt számos magyar fordult meg a Bauhaus falai között. Az ismertebbek között Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Bortnyik Sándor, Tóth Imre (Amerigo Tot).

Breuer egyike volt azoknak az aránylag keveseknek, akik nemcsak megfordultak a Bauhaus falai között, hanem el is végezték az iskolát. Azután ott maradt mint tanár. A belsőépítész-szakot és az asztalosműhelyt vezette. Az iskola megszűnése után 1928-ban Berlinben próbált építészi gyakorlatot kezdeni. Az egyre romló gazdasági és politikai helyzet következtében ez nem tartott sokáig. Majd Spanyolországban, Marokkóban, Görögországban, Svájcban próbált szerencsét. Egy évet Magyarországon is eltöltött, és bár Fisher Józseffel és Molnár Farkassal pályázatot is nyertek, itt sem tudott meggyökerezni. Örömmel vette 1937 nyarán régi tanárának, Gropiusnak a hívását, és Amerikába, a Harvard Egyetemre jött tanítani. Az ország legnevesebbé vált építészei kerültek ki a keze alól. New York-i irodáját 1946-ban nyitotta meg, nevét a Modern Múzeumbeli kiállításon bemutatott családi háza tette ott ismerté. Ugyanakkor európai megbízásai is voltak.

Magyarországon az ötvenes években külföldi folyóiratokban fedeztük fel a nevét. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy 1956-ban New Yorkba érkezve első útunk hozzá vezetett. Csodálkoztunk azon, hogy annyi év után kitűnően beszélt magyarul. Évekkel később a véletlen úgy hozta, hogy én is abba a városba költöztem, ahol ő megtelepedett. New Canaan, mint a modern építészek (és építészet) Mekkája lett világhírű, mióta Breuer tanítványa, Eliot Noyes rábeszélésére az eredeti "Harvard ötök" ide költöztek. Ma is, talán a világban egyedülállóan, 80 modern ház áll itt, amelyeket a helyi tanács igyekszik a telekspekuláció ellen védeni.

Breuer legismertebb épületei a párizsi UNESCO központ (harmadmagával), a Minnesota-i St. John's Abbey templom és a New York-i Whitney Múzeum. New Canaanban négy házat tervezett, amelyek közül kettő áldozatul esett a teleküzérek tevékenységének, lebontották őket. Második saját házát viszont új tulajdonosai nagy gonddal bővítették meg Breuer volt társa, Herbert Beckhard tervei szerint. Itt tervezzük a város vezetőivel és a mostani tulajdonos, Arlene Stern segítségével a centenáriumi emlékezést megrendezni. Ezt megelőzően júniusban egy nagyobb szabású Breuer kiállítás lesz Minneapolisban.

Goethe nevezte az építészetet "megfagyott zenének". Valóban, bár látszólag egy teljesen más művészi alkotásról van szó, mind a kettő lényegében azonos elemekkel éri el a hatását. A motívumok ismétlődése, kölcsönhatása, a harmónia, az alapformák összjátéka adja meg az építészet művészi értékét, csakúgy mint a zenei művét is. Ennek volt Breuer virtuóza, nevét az amerikai építészet nagyjai között fogják számon tartani. Emlékezzünk rá, mint a világot meghódító magyar honfitársra.

Papp László

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk