Épülettervek/Hallgatói terv

Parametrikus hommage à Breuer Marcell

1/13

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
?>
Bükösdi György
?>
1/13

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Parametrikus hommage à Breuer Marcell
Épülettervek/Hallgatói terv

Parametrikus hommage à Breuer Marcell

2011.04.20. 11:36

Van már Pécsen múzeum  Csontváry, Zsolnay, Vasarely művészetének bemutatására, ám Breuert és a pécsi bauhausosokat hiába keresné a városban a kíváncsi látogató. Ezt a hiányt próbálta Bükösdi György diplomamunkájával orvosolni, s olyan épületet igyekezett tervezni, amelyet áthat a breueri filozófia.

Előszó
Ki volt Breuer Marcell? Biztosan sokakat zavarba lehetne hozni ezzel a kérdéssel, hiszen annak ellenére, hogy az elmúlt évek kulturális eseményeinek köszönhetően Breuer neve immár talán ismerősen cseng a pécsi polgár számára, a művészről az ismeretek felszínesek. Ez persze nem feltétlenül csak az egyén mulasztása. Szülővárosunk, anyaországunk szellemi értékeinek felkutatása fáradságos és időigényes feladat. Szeretnénk, ha a vizsgálódást más végezné helyettünk. Szeretnénk, ha a kultúrát tálcán kínálnák, hogy aztán mi étvágyunknak megfelelően fogyaszthassunk belőle. Hozzászoktunk, hogy az értékes és fontos művészeti alkotásokat meg lehet nézni Hogy van valahol egy Hely, ez többnyire a múzeum, ahova belépve kisebb vagy nagyobb csomagokban, összegyűjtve megkaphatjuk a szükséges „kultúra-adagunkat". Pécs bővelkedik az ilyen intézményekben: Csontváry, Zsolnay, Vasarely, Modern Magyar Képtár. Ám Breuert és a pécsi bauhausosokat hiába keresné a városban a kíváncsi látogató...

 

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
1/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
2/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
3/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

 

 

Fontosnak tartom, hogy mindenki számára adott legyen a lehetőség, megismerni a világhírű, pécsi születésű építész és formatervező, Breuer Marcell munkásságát. Hiszen egy nemzet kulturális ön/tudata csak úgy alakul és teljesedik ki, ha a nyilvánvaló szellemi értékeit meg tudja jeleníteni, és az sokak számára hozzáférhető. Azt gondolom, hogy egy múzeum, egy emlékhely e megismerés legkézenfekvőbb helyszíne, ezért diplomamunkámban a művész életét és alkotásait bemutató emlékközpont tervezésére tettem kísérletet.

Gondolat
Szándékomban állt egy olyan épület megtervezése, amelyet áthat a breueri filozófia. Olvastam, kutattam. Törekedtem arra, hogy a Mester építészeti attitűdjét megértsem, elveinek és elméleteinek lényegét átlássam. Vizsgáltam épületeinek alaprajzi rendszereit, homlokzati struktúráit, a szerkezet, a funkció és a forma együttélésének lehetőségeit. A tervezés során szerettem volna Breuer nyomdokain haladni, alkalmazni az ő szerkesztési és tervezési módszereit, illetve a modern kor nyelvezetére lefordítva felhasználni és megjeleníteni elméleteit, ezáltal is tisztelegve építészete, művészete előtt.

 

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
4/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
5/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
6/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

 

 

Breuer és Major Máté levelezéséből kiderül, hogy a 70-es években felmerült egy, a Breuer munkáit bemutató múzeum tervezésének gondolata. Az építész kívánsága volt, hogy a ház valahol a Széchenyi tér és a sétaterek között helyezkedjen el. Figyelembe véve a művész akaratát, igyekeztem a város ezen részén megtalálni a megfelelő tervezési helyszínt. Így került az épületem a Káptalan utca és az Aradi vértanuk útja által határolt területre. A helyszín alakításában, a formai eszközkészlet megválasztásában rendkívül fontos szerepet játszottak a környezeti relációk. A „múzeum utca" és környéke a városnak egy szellemileg meglehetősen intenzív atmoszférájú, nagyon ingergazdag területe, hiszen a város nevezetes múzeumai, kiállítóterei és emlékhelyei jórészt itt találhatóak.

Célom volt, hogy az épület formája és vonalvezetése jelképezze azt a szellemi légkört, amely itt oly erőteljesen érzékelhető, hogy szimbolizálja a nyitottságot, a friss és újító gondolatok szabad áramlását. Igyekeztem a nyitott és zárt terek közötti egyensúlyt megtalálni. Törekedtem rá, hogy a környezettel kapcsolatot teremtsek, és hogy olyan átlátható, átjárható és szabad tereket hozzak létre, amelyek szolgálhatnak a „múzeumtúrában" elfáradt látogató megpihenésének vagy a kultúrát fogyasztó családok kikapcsolódásának helyszínéül.

Fontosnak tartottam, hogy a tervezés előtt tájékozódjak és megismerjem azokat a lehetőségeket és technológiákat, amelyek segítségemre lehetnek abban, hogy az emlékközpontot mint funkciót kortárs elemekkel bővíthessem. Igyekeztem a funkciót a modern kor elvárásainak megfelelően kialakítani. Kísérlet is az épület. A formaképzés és formakeresés egy lehetséges megoldásának létjogosultságát vizsgáló kísérlet. Egy próbálkozás arra vonatkozóan, hogy létezhet-e egy gondolatnak, elméletnek fizikai, formai megvalósulása. Ezekre a kérdésekre keresve a választ, jutottam el a parametrikus építészet tervezési módszeréhez, és ennek logikai rendszereit felhasználva terveztem meg az emlékközpontot.

 

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
7/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
8/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
9/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

 

 

Algoritmus
Az elképzelésem a következő volt: olyan épület létrehozása, amelynek formája Breuer Marcell életművének megtestesülése. Ennek megvalósításához parametrikus építészeti modellező programokat alkalmaztam, amelyek segítségével egy szervesen felépülő logikai rendszert hoztam létre, egy algoritmust, amely felelős a forma kialakulásáért:

Első lépésben egy háromdimenziós koordináta-rendszert hoztam létre az építési területen. A koordináta-rendszer „x" és „y" tengelyeit a Breuer életében jelentős évszámoknak és a hozzájuk tartozó helyszíneknek feleltettem meg. A „z" tengely ezeknek az eseményeknek (egy 1-től 7-ig terjedő skálán) a jelentőségét határozza meg. Így kialakul egy térrács. A térrács minden egyes pontja köré egy olyan közelítő görbe kerül, amelynél a közelítés mértéke megegyezik az adott pont, tehát az adott esemény jelentőségével. A görbéket egy 3D-modellezési eljárással összekötve kialakul egy forma. Attól függően, hogy a koordináta rendszeren az egyes pontok milyen sorrendben és milyen távolságban vannak egymástól, több ezer formai variáció létezhet. Annak érdekében, hogy szűkítsem a lehetőségeket, az évszámokat és a jelentőséget meghatározó számokat növekvő sorrendbe állítottam, így már csak a helyszínek maradtak, ami még így is több száz variációt jelent.

 

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
10/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve
11/13
Breuer Marcell Emlékközpont - Bükösdi György diplomaterve

 

 

A formának alkalmasnak kell lennie építészeti felhasználásra. Ennek érdekében egy olyan algoritmust hoztam létre, amelynek az a feladata, hogy meghatározott építészeti szempontok alapján (minimális belmagasság, környező épületektől való távolság, térigény, esztétikai szempontok stb.) kiválasztja azt az egyetlen ideális formát a több száz közül, amely az összes szempontnak a legnagyobb mértékben felel meg. Az így kialakult forma minden egyes pontja tanúskodik a művész életének jelentős és kevésbé jelentős eseményéről. A kiállítási anyag a térrács minden egyes eleme alá levetített ponton található, így a látogató a tér szűkülésének vagy tágulásának mértékéből, a belmagasság csökkenéséből vagy növekedéséből következtetni tud az adott esemény vagy mű jelentőségére.

Bükösdi György


Breuer Marcell Emlékközpont - Pécs

Bükösdi György
12/13
Bükösdi György

tervező: Bükösdi György
tervezés éve: 2010

építész konzulens: Börcsök László

 

Vélemények (19)
hegyiárpád
2011.06.27.
18:46

Tisztelt Bükösdi Úr! Rendkívül szimpatikus az az alkotói szemlélet és alázat, melyet az indoklásában és a véleménycserék során Ön elmond. Nevezetesen, a tervezői ego és exhibicionizmus minimálisra redukálása, és lehetőség szerinti kizárása. A „saját stílus” felmutatásáról és megjelenítéséről való lemondás. Az a puritán alapállás, melyet a célnak, Breuer szellemének, abszolút alárendel. Az előttem szólók közül alig szól valaki az eredményről, az épület esztétikai megjelenéséről. Szerintem tömegében nagyvonalú, lendületes és egyszerű. Formailag organikus, technikai kivitelezésében pedig abszolút racionális benyomást kelt. Csak annyira konkurál a más kor/ok/ban épített épületekkel, hogy általa azok is „életesebbek” lesznek, karakterük hangsúlyosabbá válik. Vizuálisan egyszerre izgató és nyugalmat árasztó. És nem utolsósorban, a mai kor építészeti hangján, színvonalán szólal meg. A szellemi indoklása igen megalapozottnak és körültekintőnek tűnik. A Breuertől idézett gondolatok abszolút felfedezhetőek a tervben. Ebben az épületben benne van az a lehetőség is, hogy Pécs városának egyik legújabb kori- építészeti idolja legyen. Hiszen a történelmi belvárosba, a szakrális és a polgári negyed mezsgyéjére készült a terv, amely építészeti környezetben a hullámzó, puha tömbszerűségével, vélhetően, csillogó. fényvisszaverő felületével egyszerre szolid és kontrasztos megjelenésű. Ugyanakkor a maga formai és szellemi jelentőségét artikulálva hangsúlyos, de nem kirívó. Gratulálok!

szöszmöszmackó
2011.04.21.
19:56

Mindenek előtt szeretnék gratulálni! Bennem is kavarog egyfajta kettősség a terv kapcsán. De mint tudjuk egy jó terv konfliktusokat eredményez. A legelső és legpozitívabb reakcióm az, hogy számomra örömteli, hogy egy ilyen tervvel le lehet diplomázni Magyarországon! (Külön öröm, hogy az Ybl-ön, mivel én is itt tanulok.) Ráadásul nem ez a terv az első fecske, szóval kezdem elhinni, hogy elindult valami, ami egy picit belepiszkál az állóvízbe. Másfelől a korábban hozzászólók által felvetett problémákkal is egyet kell értenem. Breuer és Pécs. Rendben. Viszont a tervet és paramétereit létrehozó koncepció BÁRKIVEL és BÁRHOL végigjátszható. A parametrikus építészet - szerintem - legtámadhatóbb pontját finoman kikerüli a terv. Ez pedig a parametrikus design teret és hagyományokat nem ismerő globális mivolta. Természetesen nem a mikrokörnyezethez való illeszkedésről van szó, azt szépen megoldja a terv. Viszont egy kívülálló (merthogy nemcsak építész célközönséghez szól a terv) nem fogja érteni, hogy az épület megformálásának mi köze van Breuerhez és mi köze van Pécshez. És vajon ha a világ egy teljesen más pontján, teljesen más szituációban látná ezt a generált formát, idegenebbnek érezné, mint a Káptalan utcában? Emellett azt se feledjük, hogy a terv létfeltétele a szabadtéri színpad elbontása, amit ha kiegészítünk az előbb pedzegetett "helyszíntelenséggel" felmerülhet a kérdés, hogy van-e létjogosultsága a tervnek a kiválasztott helyszínen? Az, hogy egy életműből mit hová helyezünk egy 7-es skálán, az igen is szubjektív. Az életmű alapos tanulmányozása után nyilvánvalóan kialakul egy kép, mely alapján mindent a megfelelő helyre tudunk skálázni, azonban egy életmű is annyi értelmezést kap, ahányan értelmezik. Magát az alapgondolatot, hogy a mindig kísérletező és újító Breuernek egy ilyen kísérletező és friss szellemiségű épület jár, mélységes egyetértéssel fogadtam. Elnézést kérek azért, amiért az egyet nem értés sorai vannak túlsúlyban. Ettől függetlenül úgy gondolom, ahogyan az elején is utaltam rá: ez egy igen jó és haladó terv. Egyébként az Ybl TÉT Tanszékének honlapján látható több is (diploma tablók) a tervből. ;)

BUKOSDI
2011.04.22.
10:08

@szöszmöszmackó: Köszi a gratulációt és köszönöm a hozzászólásodat! Itt is meg tudod nézni a tablókat. Pdf-ben letölthetőek, sokkal jobb minőségben, mint a TÉT honlapján. Azt gondolom, hogy a parametrikus építészet lényegében tervezési módszer, formakeresési eljárás, nem pedig építészeti stílus. A különböző módon felépített algoritmusok, különböző formai megjelenést eredményeznek. Minimáltól, a lágy, organikus vonalakig, bármi elképzelhető. Azok a kiindulási adatok, amelyek a "hagyományos" tervezési módszereknél az építész rendelkezésére állnak, itt ugyanúgy megjelennek. Van koncepció, vannak kritériumok, előírások, építészeti szándék, stb... A feldolgozás módja különbözik. Míg "normál" esetben az építész ezer és ezer skiccen keresztül, fejben tartva millió kritériumot, jut el egy végső formához, addig a parametrikus építészetben ezt a számítógép végzi helyettünk az építész koordinálásával. Hogy ez járható út-e? Egyelőre nem tudom, de a vizsgálódást megéri. Azt hiszem tehát, hogyha az épületem idegen testként ágyazódik bele a környezetbe az nem a parametrikus módszer hibája, hanem tervezői baklövés. Az algoritmus valóban Bárkivel és Bárhol végigjátszható, a forma viszont mindig más és más lesz. Mivel a rendszer úgy épül fel, hogy a vizsgált személy adatain kívül, a környezeti viszonyokból is rendkívül sok adatot merít (környező épületektől való távolság, beépítési százalék, súlyvonalak, stb...) az épület alakja csak ezen a területen ilyen. Természetesen eljátszható ez az algoritmus, máshol, másvalakivel is, de az egészen más formát eredményez. Azt gondolom, hogy lényegében az építkezés folyamata is algoritmusok alapján történik. Már a tervezési fázisban is egy jól bevált rendszer szerint haladunk, a gondolattól a megvalósulásig. Bárkinek és Bárhova tervezünk, egymáshoz nagyon hasonló logikával kezdünk hozzá. A végeredmény mégis mindig más és más lesz. Van persze valami, ami minden műben tetten érhető. Az építész és az ő attitűdje. Egy ilyen tervezési folyamat modellezésére tettem kísérletet. Hogy van-e létjogosultsága, az már nem az én tisztem eldönteni. Úgy gondolom, hogy olyan épületet tervezni, ami csak és kizárólag Egy Bizonyos helyre képzelhető el, rendkívül nehéz feladat. Talán csak a legnagyobb itáliai és görög művészeknek sikerült a "hely szellemének" teljes megértése, illetve néhány nálam sokkal tapasztaltabb és bölcsebb építésznek. De igyekszem. ;)

Pákozdi Imre
2011.04.22.
19:28

@BUKOSDI: Nagyon rokonszenves, ahogy válaszol a hozzászólóknak és minden sértődés nélkül segít megérteni, hogy mit és miért csinált. Sok sikert!

BUKOSDI
2011.04.23.
16:31

@Pákozdi Imre: Köszönöm szépen!

BUKOSDI
2011.04.21.
12:02

Köszönöm a hozzászólásokat, kritikákat! Az épület szellemisége a tervezési folyamatban és hozzáállásban érhető tetten. Megismerve Breuer építészeti attitűdjét, bátran és lelkesen kalandoztam a parametrikus építészet útvesztőjében, hiszen tudtam, ha a Mester még élne nagy valószínűséggel kísérletezne e tervezési módszer lehetőségeivel. Mély benyomást tettek rám Breuer gondolatai a formaképzésről. Ezek közül néhány a tervezés során folyamatosan a lelki szemeim előtt lebegett: "A modern terek és épületek stílustalanok és semmilyen szándékolt formálást nem kell közvetíteniük céljukon és az ahhoz szükséges szerkezeten kívül." "Az új térnek nem kell az építész önarcképét visszaadnia." "Az új tér minden része változtatható, mozgatható és különbözőképpen kombinálható..." "Egy épület formázásának valószínűleg a legfontosabb tényezője a látható struktúra, a tartó- és tartott elemek kölcsönös hatása, az élettelen anyagban található feszültség megtestesítése..." "...Nem terhelve megszokástól, ellenőrizhetetlen hagyománytól, sem pedig szellemi anyagraktárunk tehetetlenségétől..." Annak érdekében, hogy a szubjektivitást kizárjam az események jelentőségét illetően, Breuer Marcell életrajzát kutató művészettörténész segítségét kértem. A kísérletezés során olyan megoldás után kutattam, aminek segítségével a szándékoltság, a művészieskedés kizárható és ahol a folyamatban az építész nem, mint teljhatalmú Teremtő vesz részt, hanem egy képzett és hozzáértő Koordinátori szerepet lát el. Fiatal, kezdő építészként rendkívül sok olyan idősebb művésszel találkozom, akiket tudásuk és tapasztalatuk miatt tisztelek. Érdekes módon ezek az építészek mind más és más véleménnyel vannak a világról és az épített környezetről. Én hiszek mindegyiküknek. Azt is hiszem, hogy az építészet lehet egy konkrét kérdésre adott konkrét válasz. A terv az első kísérletem e kijelentés igazságtartalmának vizsgálatára, diákszemmel.

surly
2011.04.21.
12:39

@BUKOSDI: R.E.S.P.E.K.T maximális, legföképpen a téma miatt (sokkal több figyelmet érdemelne most, ha már szegénynek élete során mindig hátat fordított az Ország), meg ahogy mint hallgató hozzáálltál, örömteli dolog hogy mindig vannak hallgatók, akik valami meröben mást csinálnak mint korábban társaik.

sun5058
2011.04.21.
09:41

Mint egy diplomaterv, érdekes a megközelítés, és a megoldás is-megnéznék egy ábrasort a konkrét szerkesztési lépésekről , illetve az elkészült sok száz(ezer?) variációról-hiszen ezek igazolják,hogy a kiválasztott EGY változat "legjobb". Mindenképp szükség van ezekre, mert kicsit bizonytalannak érzem az egész konstrukciót, talán azért, mert a peremfeltételek, amiket a tervezés köré szabtál szintén elég bizonytalanok(mi alapján és mit közelítenek ezek a "közelítő görbék", jelentős/kevésbé jelentős események?...ezek finoman szólva is meglehetősen szubjektív,esetleges dolgok...nem sziklaszilárd állítások )Én úgy érzem, egy matematikai jellegű rendszernek ilyen esetben törekednie kell a lehető legtökéletesebb tisztaságra, és egyértelműségre-ami a végén "kidobja" az épületet. Világossá válik a terv, és az "alany" kapcsolata is-ebbe a parametrikus rendszerbe akár Zaha Hadid életművét is bedobhatnád alapnak-valóban hiányzik a tervezési folyamatból valami, ami valódi, IGAZI kapcsolatot teremtene B M munkásságával. (ezért a "bekarikázás") Más dolog... Kíváncsi lennék arra is,hogy a környéken lakók-vagy a szomszédok- mit szólnának egy ilyen jellegű épülethez? Ebben a helyzetben a környezettel való kapcsolat a terv egyik alappillére kellene hogy legyen(és ez alatt főleg nem az épített környezetet, hanem a társadalmit és a szellemit értem...). A terv feldolgozása viszont nagyon tetszik, főleg a szerkezeti rész, a homlokzat rajzai nagyon babák! Gratulálok a tervhez, az érintett témakörök/gondolatok izgalmasak, csak így tovább!

Mizsei Anett
2011.04.21.
10:50

@sun5058: "jelentős/kevésbé jelentős események?...ezek finoman szólva is meglehetősen szubjektív,esetleges dolgok...nem sziklaszilárd állítások" Ez igaz is, meg nem is. Breuerről azért elég sokat lehet tudni - mind a magánemberről, mind az alkotóról - ahhoz, hogy józan ésszel kiválaszthatók legyenek a fontos események. Fent maradt rengeteg levél, ezek könyvekben hozzáférhetők, számtalan életrajz, ismerőseinek az emlékiratai stb...

sanyiahegyről
2011.04.21.
05:47

Breuer Marcell-el érintőleges az építmény viszonya.

Mizsei Anett
2011.04.21.
07:06

@sanyiahegyről: Szerintem épp ellenkezőleg: nagyon is NEM érintőleges, hiszen a kiinduló paramétereket a tervezés során maga Breuer szolgáltatta az életével, életének állomásaival. Hogy küllemét tekintve nem idézi meg Breuer épületeit, az tény, de kérdés: miért kellene...? Azokat már megtervezte ő. Gyuri, jó látni a végeredményt, gratulálok, és további sok sikert!

Pákozdi Imre
2011.04.21.
07:13

@sanyiahegyről: Érdekesnek, sőt, gondolatgazdagnak látom ezt az épületet, de örülök, hogy sanyiahegyről ezt írja róla, mert egyetértek. Persze, hogy kinek mi jut eszébe az egyébként nyitott könyvként, világosan olvasható Breuer-életműről, nyilván egyéni. Szélsőségesen durva példája ennek a "saját problémánkat kivetítjük Breuer Marcel derűs lényére és fantasztikus épületeire, hadd feddje el mindkettőt" attitűdre a tavalyi pécsi emlékmű-pályázat. A Csontváry-Múzeum jobboldali földszinti termében lehetett látni a pályázó műveket, nahát...

sanyiahegyről
2011.04.21.
08:00

@Mizsei Anett: az hogy bekarikáztuk M B nevét egy buborékkal, attól még nem áll fenn intenzív szellemi kapcsolat a buborék, és a tartalom között. ebben az esetben az építmény a szellemiségből semmit sem merít, mindössze kiállítja azt. de amúgy lehetne benne teljesen más is. az hogy ennek az viszonylag lényeges dolognak a felismerése meg sem történt ...

Cselovszki Attila
2011.04.21.
09:46

@Pákozdi Imre: Első olvasatra az a felvetés, hogy az épület formája Breuer életrajzának térbeli kiterjedése, valóban távoli kapcsolat. Ám nem mehetünk el a mellett a tény melett, hogy ez a diplomamunka technikai határokat feszegető alkotás. Egy szabad kísérlet amely során Gyuri olyan program nyelvére tanulta meg lefordítani a gondolatait amelyet legközelebb Delftben, illetve New Yorkban oktatnak. Olyan szerkezeti megoldásokat, csomópontokat dolgozott ki melyek jelenleg a hazai körülmények között elérhetetlenek, lásd a CET kivitelezési csorbulásait. Nem próbálta megúszni a dolgot egy biztonsági menet "erdei túristaház" diplomával hanem az elmúlt években az önnön örömére tanult, kísérletezett és dolgozott. A kitartás és a járatlan utak felderítése a sorok között mégis megteremti azt a szellemi közösséget a Breueri örökséggel, amit a látványtervek felületes átpörgetése nem feltétlenül ad meg. Erre a munkára nem úgy tenkintek, mint egy épületre, aminek ott és így kéne megvalósulnia, hanem egy szellemi erőfeszités lenyomatának, és aktuális állomásának látom, ami előtt megemelem a kalapom.

sityu
2011.04.22.
06:43

@sanyiahegyről: parametrikus számmisztikázs á Breuer

schigeru
2011.04.20.
22:37

A lépcső ugyan leszakad, de ilyen apróságokra nem adunk. :)

bsaci
2011.04.20.
20:27

szép munka...!

Felföldi Lídia
2011.04.20.
16:43

Szívből gratulálok, Gyuri!

Fosztó
2011.04.20.
15:22

Szép munka! Nagyon tetszenek a belső renderek! Hajrá magyar fiatalság! :)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk