Pécsi Belvárosi Plébániatemplom – Harangláb tervpályázat
Tervező: Pelényi Margit építész.
Tervező: Pelényi Margit építész
"Annak a szépségnek töretlen, zavartalan építészeti kiértékelésére kell törekednünk,
amely a régmúlt korban lehintett magból sarjadt,
és már - már majdnem teljesen ki is fejlődött,
de végső megoldásra nem juthatott.
A megoldás tehát a jövő felé mutat ..."
A vizsgálódás szempontja, hogy a harangtorony építésével a tér egészének szerkezeti egyensúlya megtartható-e?
A teret délről szemlélve milyen látványt nyújt a tervezett megoldás?
A tér északi részére különböző irányból érkezőket milyen látvány fogadja?
Az épületegyüttes jelenlegi tömegére hogyan hat a változtatás?
A feltett kérdések mindegyikére vonatkozóan eldöntendő. hogy az új építészeti elemmel a jelenleginél kedvezőbb avagy kedvezőtlenebb helyzet áll elő?
Pályázati munkánkban azt a gondolati utat mutatjuk be, a mellékelt képi ábrázolásokkal, amelyet végigjártunk. A tömegvázlatokkal nem az épület konkrét formáját kerestük, hanem olyan építészeti eszközöket, hatásokat haználtunk, amely eszközök az adott helyen a megoldást leginkább szolgálják és a megértést elősegítik. Magától értetődően az igy alkalmazott építészeti elemek mindegyike az adott funkciónak megfelelő tömegaránnyal megegyező.
A tisztánlátás érdekében szándékosan ellenálltunk annak a kísértésnek, hogy a feladatban rejlő filozófiai lehetőségeket építészetileg kifejtsük, megjelenítsük akár az egyház tradícióinak megfelelően, akár a hely, tér és idő összefüggéseire való utalással. A lehetséges elhelyezéseket vizsgálva egyeseket eleve kizártunk. A formai elemek meglévő halmozása miatt az épületegyüttes déli homlokzata előtt való elhelyezés lehetőségét el kell vetni. A dzsámi épülettömegétől északra eső épületrészen két ponton tűnik lehetségesnek a torony megjelenítése. Az egyik a kiíró által is sugallt, a másik ezzel átellenben, a Szepesy utca torkolatánál található.
Az északkeleti oldalon való elhelyezés kétség kívűl biztonságos megoldásnak tűnik olyan szempontból, hogy a téren déli irányból nem látszik.
E változat értékelésénél azonban azonnal feltűnik, hogy az elképzelt torony túlzottan hozzátapad a dzsámi tömegéhez. Ezért választottuk a transzparenciát, mint lehetséges megoldást a probléma kezelésére. Az adott helyen két fajta építészeti tömegkapcsolatot ábrázolunk. Az egyik a Körmendy féle épület déli, egyenes falszakaszához simul, a másik a keleti kápolna tengelyére szervezett. Mindkét épülettömeggel az a fő baj, hogy a téren észak felé haladva egy bizonyos ponttól kezdve a dzsámi takarásba kerül.
A tér északkeleti sarkában összefutó utcákból / Hunyadi, Megye, Mária utca / mindkét változatnál kellemetlenül osztja ketté a harangtorony a dzsámi kupolás tömegét a hatást csak enyhíteni, de teljesen kiküszöbölni nem képes a torony átlátszósága. Közvetlenül kevésbé érzékelhető, de valós hibája ennek az elhelyezésnek, hogy a tér finom egyensúlyát kissé jobbra billenti.
Ugyanezzel a magassággal a tér déli oldaláról csak zavaró, nehezen értelmezhető háttérépítménynek látjuk, az épületegyüttes nyugati sarkán túl sok építészeti elem jelenik meg. Mindezek mellett nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tér összképébe a tv torony látványa is belejátszik. A második, magasabb változat a déli irányból erőteljesebb kompozíciót eredményez, ugyanakkor északról a szűk utcák torkolatából szemlélve ezt a magasságot már nem viseli el az épületegyüttes.
A második lehetséges elhelyezés az újabb kori modernista épülethez csatlakozik, amelynek építészeti kapcsolódása könyebben felvállaható. Nagyon meggyőző körűlmény, hogy ezzel a dzsámihoz lazábban kapcsolódik, szellősebb téri kompozíciót hozva létre. Ráadásúl bizonyára nem véletlen az sem, hogy amikor volt tornya az épületnek, az mindig valahol e pont közelében, a tér északnyugati részén állt. Ennek több magyarázata is adható, (legerősebb az, hogy ez a tér legmagasabb pontja).
A fél karélyos épület északi bejáratának tengelyében elhelyezett torony az épületegyüttes átlós irányát erősíti. Itt erősebb tömeghatást keltő építészeti formálás kívánkozik. Az építmény tömegarányainak helyes megtalálása érdekében két építmény magassággal ilusztráljuk az általunk vizsgált lehetőségeket. Az első változatban az akusztikailag meghatározott legkisebb magasságott vettük figyelembe, amely északi irányból az előző helyzethez képest lényegesen kedvezőbb, elfogadható eredménynek tűnik.
Elfogadva azt a szakmai feltételt, hogy a harangláb elhelyezését csak teljes téri összefüggésben lehet vizsgálni, az ismertetett vázlatok nekünk azt igazolják, hogy a jelenlegi helyzetben, a tér mai formájában az egyik változattal sem lehet az eredetileg megfogalmazott kritériumoknak maradéktalanul megfelelni. Úgy látjuk, hogy a tér egészére kiterjedő és teljes körű átgondolás nélkül nem lehet, minden kétséget eloszlató, felelősségteljes érdemi döntést hozni. Egyébként is a tér funkcionális szerepének újragondolása, a városi közlekedés helyzetének városépítészeti megoldása mindinkább sűrgetővé vált.Ezzel elérhető közelségbe kerűlne a Pogány Frigyes által felvetett gondolat megvalósítása, a tér rendezésére vonatkozó átfogó terv készítése, amellyel a vizuálisan tisztább térben helyet kaphat a harangtorony, mint ahogyan a gépkocsik zajától megszabadított csendben méltó módon érvényesűlhet majd a harangszó.