Nézőpontok/Kritika

Pethő Lászlóék salgótarjáni ipari épületéhez

1/2

Mikropakk Kft. gyárépülete Salgótarjánban, tervező: Pethő László

?>
Mikropakk Kft. gyárépülete Salgótarjánban, tervező: Pethő László
?>
1/2

Mikropakk Kft. gyárépülete Salgótarjánban, tervező: Pethő László

Pethő Lászlóék salgótarjáni ipari épületéhez
Nézőpontok/Kritika

Pethő Lászlóék salgótarjáni ipari épületéhez

2011.05.13. 08:39

Cikkinfó

Szerzők:
Mónus János

Térkép:
Mikropakk

Földrajzi hely:
Salgótarján, Magyarország

Építészek, alkotók:
Pethő László, Geon Építészstúdió Kft

"A salgótarjáni épület szerintem volumenét lényegesen meghaladó jelentőségű." - Mónus János írása.

Az IPARTERV nagy korszakának megszűntével ipari építészetünkben kínos csend következett. A „nagy" (ipartervi) építészek sem hittek már igazán saját magukban, elhajlottak a posztmodern felé, felaprózták a felaprózhatatlant, a tervgazdaságból a piacra léptek (természetesen a küszöbön botladozva), a kívülről vágyottnak ítélt helyzetük egyre inkább hasonlított a kívül álló vágyakozókéhoz. Aztán jöttek a multiberuházások, építész egyéniségek nélkül (távoltartásukkal, vagy megbízói kényszerekkel), esetleg (koncként) egy kis „építészkedési" lehetőséggel. Eltűnt a klasszikus ipartervi indíttatás, mely az ipari épületekben zajló gyártások technológiáit nem csupán adatszolgáltatásnak tekintette, hanem a kölcsönhatások hitében az építészeti tervezés szerves részének is. Szó sem volt többé a megbízó és az építész együttműködéséről, a nagy lépték, a gépies gyakorlat, a „gazdasági érdek" volt az úr.

Mostanáig, a salgótarjáni Mikropakk üzemig, Pethő Lászlóig, akinél nyilvánvalóan minden másképp volt. A jó megbízóval együttműködve létrejöhetett a természetesség, a részletező jóízlés, az önmérséklet, az építészi jelenlét az első perctől, és ha létezik ilyen: a derűs építészeti progresszió. Feltámadt most a még nem elidegenedett múlt, ismét egybeforrt a rendeltetés a keretet nyújtó építészettel.

Mikropakk Kft. gyárépülete Salgótarjánban, tervező: Pethő László
1/2
Mikropakk Kft. gyárépülete Salgótarjánban, tervező: Pethő László

Kevés az ilyen alkalom, melyet ki kell várni és nem szabad elcsábulni, másba (globalizáltba, érdektelenbe) bonyolódni. Tudom, ezt nagyon könnyű hangoztatni, mert szakmai életet tartósan így élni nehéz, az embert elvei ellenére elsöpörheti a megélhetés, az érvényesülési vágy kényszere.

Viszont akit tehetsége arra kényszerít, hogy mégis kivárjon, az jól jár, mert ha „helyzet van" akkor frissen, torzulatlanul működésbe lép, zajtalanul alkot, majd megmutatkozik. Természetesen szerencsére is szükség van (a „szerencsétlen" alkotóknak sosem hittem). Pethő Lászlónak „összejött", mostantól van viszonyítási alapunk a mai magyar ipari építészetben.

Aggodalomra csak az ad okot, hogy az ilyen tehetséges, önmérséklő viselkedés egyben egzisztenciális csődöt jelenthet. Az épülethez egy szememben nyilvánvaló kapcsolódási pontot ajánlok: Berg Wozzek-je  Bolsoj színházbeli előadásának rendezését, színpadképeit (Mezzo: 2010 11. 26. Moszkva, élő). Érdemes figyelni a mai jó színpadok és a mai jó építészet együttállását Európában és mérlegelni, hogy a színpadiak, vagy mi építészek tervezzünk-e inkább díszleteket.

Mónus János

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk