Piricske: szívem csücske
Magyarország határait átlépve, fás-dombos erdélyi környezetben rejtőzködik egy faház, ami már két generáció számtalan nyaralását, bulizását kiszolgálta. Az ifjabbik tulajdonos generáció a leharcolt állapotot mentendő kérte fel a Szupernova csapatát annak megújítására és átalakítására, melyet végül csapatmunkában valósítottak meg. Tóth-Horváth Réka írása.
A Szupernova legfrissebb munkáját, az erdélyi Piricske Pihenőházat egy régi kuncsaftjuk kérésére készítették el. A megrendelő korábban egy belvárosi lakás belsőépítészetének megtervezését bízta az építészekre, ami olyan jól sikerült, hogy adta magát egy újabb közös projekt.
Szerencsés eset, amikor a megbízó és megbízott félszavakból is megérti egymást, a hivatalos ismeretségből baráti viszony alakult ki, pláne, ha a megrendelő a design iránt is érzékeny ember. Mivel a Szupernova és a Gál család (megbízó) ízlése egyezett, így szabad kezet kaptak a megvalósításban. A projekt mottója csupán ennyi volt: "Úgy csináljátok mintha magatoknak csinálnátok." – ahogy Piricskén mondani szokás.
A történet
A család 20 évvel ezelőtt építette faházát a Hargitai-hegyekben, melyet egészen mostanáig nyaralóként használtak. A három fiú testvér ott töltötte gyermekkorát, majd az idő múlásával jöttek a barátok, bulik, szilveszterek, s mire gyermekeikkel tértek volna vissza, az épület teljesen leamortizálódott. A két generációt megélt használat következtében úgy gondolták, hogy a ház és ők is megérdemelnék, hogy kulturált, felújított környezetben tölthessék ott szabadidejüket. Megszületett az igény az épület esztétikai és funkcionális átalakításaira, korszerűsítésre, egy közösségi tér kialakítására, valamint egy terasz megépítésére.
Koncepció
Az egyik legjelentősebb változtatás a nagy terasz megépítése volt, melynek köszönhetően egy új élettér keletkezett. Szerettek volna olyan közösségi teret létrehozni, ahol egy nagy étkezőasztal vagy kanapé köré gyűlve lehet játszani, közösen étkezni. Az alsó szint lambéria falait és az ablakokat kívül-belül fehérre festették, míg a fenti szinten megmaradt a lambéria fa színe. Az ágyak minden szobában más színt kaptak, és minden szobában más felirat díszeleg. A tervek szerint a következő ütemben még egy szaunát, egy ahhoz kapcsolódó pihenőteraszt, valamint egy kis házat is felépítenének.
A tervezés
A megrendelővel való jó kapcsolatnak köszönhetően a tervezők gyors döntéseket hoztak, közösen választották ki a színeket, bútorokat, kárpitokat. A közös munka rendkívül hatékony volt, az egész család részese volt a folyamatoknak. Míg a szülők rendszeresen lejártak ellenőrizni az átalakítást, a fiúk intézték a szállításokat Magyarországról és szervezték a mesteremberek munkáját.
A megvalósítás
A berendezési tárgyakat Magyarországról gyűjtötték össze, és a tervek is ott készültek. Azonban kihívás volt olyan embert találni, aki megvalósítja a közös tervezgetés eredményét. A feladatok listája elég nagy és vegyes volt: teraszépítés, a ház teljes festése kívül-belül, beépített ülőgarnitúra készítés, kárpitozás, ágyvégek kárpitozása, vízszerelés, burkolások, konyhakészítés, stb. A hagyományok miatt fontosnak tartották, hogy amit csak lehetséges helyi mesteremberek készítsenek el. A csapat kívánságainak teljesítését végül egy kedves székely ember vállalta, s fél év alatt úgy valósult meg minden, ahogy azt a tervezők és a megrendelők szerették volna. László Károly kézdivásárhelyi keramikus mester egészen a csempék elkészítésétől azok festésén át három cserépkályhát épített, mindegyiket egy-egy erdélyi településen fellelt minta alapján. Egy asztalos egy lebontott pajta tetőszerkezetét felhasználva épített étkezőasztalt, míg a kis puffokat és ülőkéket Erdélyben vásárolt kecske- és birkabőrből készítette a tulajdonos édesapja.
A mesteremberek után a Szupernova is beköltözött egy hétre a házba, és a családdal közösen végezték el az utolsó simításokat: festettek, csavaroztak, berendezkedtek. Az éjszakába nyúló közös munkák következtében a megrendelő-építész viszonyból baráti kapcsolat alakult, s ősszel egy közös, a házban eltöltött családos nyaralással folytatódik majd. A csapatmunka eredményével végül mindenki elégedett lett: míg az alsó szinten modern, erdélyi és skandináv atmoszféra alakult ki, addig a fenti szint egy kicsit gyermekkorunk vidéki nagyszüleinél eltöltött nyaraira emlékeztet.
Tóth-Horváth Réka