Porta Pacis - a Tihanyi Bencés Apátság fogadóépülete

@Pákozdi Imre: Nem, ez nem Berek Kati, ez maga Weöres Sándor Nagy László vagy Tandori Dezső. Menj el, éld meg, revideálj. Nincs messze. :-)

@bardóczi: Sándor, ha nem tudnám, hogy élvezed a vitát, nem mondanék ellent. De így, már ne is haragudj :-). Ott az az amúgy jó arányú, komolykodó szürke betonkocka a flamboyant barokk tőszomszédságában, amit semmi nem indokol. Semmi. Nincs köze a templomhoz, nincs köze a templom alatt megújult, nyaralókká vedlett, a giccsel sikeresen kacérkodó parasztházakhoz, nincs köze a gyönyörű, kb. 15 éves manrézához, nincs köze a betonkocka mögötti, feszületes parkhoz, amelybe a közvetlen mellette lévő, szánalmas, falécekkel megtámogatott lépcső-gagyizat vezet...  Az épület egyetlen mentsége a borostyán, ami kezdi benőni és szelíd, feminin leveleivel előbb-utóbb be fogja tessékelni a hegy élővilágába ezt az elidegenedett árvulatot, a stílustévesztés tanítani való jelképét.

@Pákozdi Imre: Most le vagyok leplezve :-) De ha már: az nem lehet, hogy éppen az benne a lényeg, hogy "nincs köze" meghogy "lassan elkezdi benőni a borostyán"? Amúgy meg van köze, éppen az a köze, hogy nincs köze, de nem akarom leírni ugyanazt, amit már fennt részletesen kifejtettem, mert vagy érti valaki, vagy nem akarja. (szerinted Imre egyébként az a lépcső gagyizat ott az épület mellett a tervező sara? mert szerintem vastagon nem az övé. Cherchez la...új széchenyi terv! egy picit azért disztingváljunk.)

@bardóczi: Tényleg nem értem, hogy miért jó, ha egy háznak nincs köze azokhoz az épületekhez, amelyeket szolgál és ahhoz a környezethez, amely befogadja. Legalább a színében igazodhatott volna. Ott, azon a dombtetőn, nincs mitől elidegenedni. (Hacsak az elidegenedés és a távolságtartás gondolatától nem. És ez nem bon mot.) Az pedig, hogy a templomba a belépőt ott lehet megváltani, egyenesen hangsúlyt ad neki: a szerény megbújás nem megoldás. Megjegyzem továbbá, hogy a betonkocka baloldali oldalfalához csatlakozó lépcső igenis hozzátartozik a műhöz. Rossz példa, hogy Szentendrén, az ottani trehányok másfél évig úgy gondolták: a Kovács Margit Múzeum új kerámia-homlokzatához nem tartozik hozzá a Kovács Margit Múzeum saját fala (!) sem. Legalábbis egyetlen ujjal sem érintették annak a kerámia-homlokzattal közvetlenül érintkező, omladozó peremét, amithogy a szomszéd ház romos, csatlakozó falát sem. Visszatetsző volt, ahogy eltűrték, hogy ott éktelenkedik a kétoldali ótvar a dédelgetett Mű határvonalán...

@Pákozdi Imre: Imre! Nem azt írtam, hogy a lépcsönek nincs köze hozzá, csak azt, hogy szerintem a minösége nem a tervezö sara.

@bardóczi: Én sem egyedül az ő nyakába akarom varrni. Többesszámot használtam a (szentendrei) "trehányok" minősítés megfogalmazásakor is.

Szegény Vargha Mihály mondta egyszer, hogy az építészeti tervezés hadjárat, ahol az építész a vezénylő tábornok. Legyen ez irányadó a közvetlen, az érintkező környezetért viselt felelősség megoszlásában. És nem csak Tihanyban vagy éppen Szentendrén.

@kisspetya: lehet, hogy ez volt a cél? Márminthogy tudatosan nem konkurálni az apátsággal, hanem hagyni azt érvényesülni, és olyan picire visszahúzódni és összegömbölyödni, ahogyan az csak lehetséges? szigorú remeteéletet élni, mint egy bencés? csak gratulálni tudok ehhez Czigány Tamáséknak, mert ez a helyszínt is látva: sikerült.

@bardóczi: szerintem, még egy kicsit lehetett volna gondolkodni a tudatos nem konkurálás mikéntjén. különösen, hogy a mai pályázati forrásokból építkező világ nem kedvez a minimalista esztétikában gondolkodó építészetnek, különösen vidéken. itt most minden olyan mintha... semmi nem úgy sikerült, ahogy egy modern, minimalista épületnél kellene.

amúgy nem értem Bardóczi Úr hihetetlen vehemenciáját a környezetétől szándékosan elütő "csakazértismodern" épületek védelmezésében. (ld. Bodrogkeresztúr)

@gádor: Márminthogy Füleky borászat? És az szándékosan elüt a környezetétől? mikor a héjazata mádi sárga kő, remekül felismerve az anyagban rejlő, eddig ki nem aknázott lehetőségeket? Mikor a borászat sziluettje abszolút "hegyaljai". Mikor az eredmény ennek ellenére (de nem hivalkodóan) modern? a kérdést se nagyon értem... A "csakazértismodern" épületeket egyébként nem szoktam védelmembe venni, de ha valaki azért használja a minimált, mert szándékkal nem akar új építészeti jelet teremteni egy olyan helyen, ahol már van, az bevallom a kedvemre való, sőt becsülendőbbnek tartom ezt a dolgot, mint a sztáréptészség, a szoliterség vagy a zöldmezős gondolkodás kivagyiságát, leterpeszkedését. Éppen ezért ezt a visszafogottságot itt és most én érvényes és kortárs építészeti tettnek gondolom, a lehető legérvényesebbnek. És Tihanyban a Porta Pacis esetében pontosan ez történt. A kivitelezési minőség meg kivitelezési minőség. Például a homlokzat előtti kivételesen gagyika pad rettenetesen szúrja a szememet, olyan mint egy odadobott csikk a frissen felújított sétányon, de közben azt is tudom, hogy a Tihanyi legenda projektben a környezetrendezést megcsináló Herczeg Áginak kb. az utolsó gondolata lett volna ilyen padot egy ilyen portál elé raknia, csakhát míg a tervből valóság lett, keresztül ment a közbeszerzéseknél szokásos olcsósítási folyamaton, merthogy így ugye (állítólag) jobban jár az a köz. A mellékelt ábra is mutatja, mennyire. Meg biztos megkérdezték mind Herczeg Ágit, mind Czigány Tamást, amikor azt a két padot odarittyentették, hogy rendben van-e ez a típus. (és ez csak egy apró mellékszál, beszélgethetnénk a portál melletti szabadtéri lépcsőről is, amire szintén nem jutott pénz). Nem lehet a port elverni kizárólag a tervezőn, amíg nem ő írja alá a teljesítésigazolást, hanem a "projektmenedzser". Amúgy meg élőben az épület burkolata abszolút minőségi hatást kelt.

@bardóczi: tartok tőle, hogy elbeszélünk egymás mellett.

én egészen mást gondolok a hegyaljaiságról, a mádi (illetve keresztúri, führer-bányai) kő használatáról és az építész kivitelezésért való felelősségéről. az új építészeti jelről pedig különösen. az ön által lenézett borecetmanufaktúrát e szempontból jóval többre tartom, amellett, hogy a füleky-pince kvalitásos építészeti alkotás. nem is az épülettel van gondom, hanem az ön preferenciájáva, illetve annak interpretálásával...

amúgy akárcsak Tihanyban is látok karakteres épületeket, amelyek tervezője nem konkurenciaként fogta fel a miliőt, hanem inspirációs tényezőként. vitatom a szürke betontömb visszahúzódó, összegömbölyödő építészeti elemként való tételezését, sőt, kimondottam erőteljesnek és tagadónak érzem ezt a hozzáállást. kár, hogy ma már ilyet leírni a művelt építészeti közéletben illetlenség...

a gagyi padra való hivatkozást a kérdés elől való kitérésnek érzem, hiszen egy padot öt, azaz öt perc alatt el lehet távolítani az épület elől, míg az épület legalább egy évszázadig ott fog állni.

@gádor: "az ön által lenézett borecetmanufaktúrát"...ez több mint érdekes. csak nem értem ezt miből lehetett kiolvasni. merthogy a borecet manufaktúra nincs általam lenézve. abszolút nincs. nem is lehet. az egy meglévő, korábban lakófunkciót is betöltő présház új hasznosítása, felújítása, és tök jó, hogy van. Sok ilyen kellene. Maga a tevékenység (borecet készítés) meg éppenséggel fel van nálam magasztalva. Az elbeszélés egymás mellett meg talán abból is fakadhat, hogy én leírom amit gondolok, ön meg rébuszokban beszél. ("mást gondolok a hegyaljaiságról, a kő használatáról, a kivitelezési felelősségről"). oké, de mit? bocsánat, nekem még nem megy olyan jól a másik fejében olvasás, mint egyeseknek. (a pad-ügy meg nem kitérés, hanem kortünet. ugyan 5 perc alatt ki lehetne cserélni, de szerintem kis túlzással túl fogja élni az épületet. És közben bizonyító erejűen mutatja, mennyire huszadlagos kérdés egy projektben ma az építész kivitelezésben történő jelenléte, egyáltalán: a megkérdezése.) Ha igazán fogást akarnék keresni a Porta Pacison az az, hogy én a bejárati kubust egy méterrel szintben lejjebb helyeztem volna: arra a kiugrásra a dombból nincs szükség (bár tudom ez költségnövelő tényező). De kábé ezzel minden negatív kritikám puskaporát ellőttem. Abszolút nem érzem, hogy ez az épület konkurálni akarna bármivel, pont azzal a szerzetesi szürkeséggel (alázattal) szolgálja ki a miliőt, hogy nem tüntet itt semmiféle extra homlokzattal, pontosan csak azoknak akarja felhívni magára a figyelmét, akiknek kell. Akik mosdóba akarnak menni, vagy megnézni egy filmet az apátságról. Ennyiről szól ez a történet és az benne a szép, hogy nem akar másról szólni: teszem azt odaálmodni egy olyan homlokzatot, ami sose volt, de kedvesen utalna a Tihanyban meginspirálódott építészen keresztül Tihanyra. Minek? Ez így több, mert vállaltan kevesebb. Úgyis mondhatnám, hogy így "zen".