Épületek/Örökség

Post scriptum I - kavics a kövön, sómáz és harangzúgás

1/11

Siklós – Perényi bástya az átadás előtt, 1977, fotó: ismeretlen

?>
Siklós – Perényi bástya az átadás előtt, 1977, fotó: ismeretlen
?>
Siklós – Perényi loggia, 1977, fotó: Kiss József
?>
A fotó, ami fennmaradt a kis medencés, kerámia ivókútról – átadási emléklap, 1994, forrás: OmVH
?>
A dzsámi bejárati tengelyében készült sarokplasztika, 2011, fotó: Kiss József
?>
Siklós – dzsámi, ami a kertből megmaradt, 2011, fotó: Kiss József
?>
Győr MÁVAG vendégház csobogó makett, A-terv, Kiss József 1982
?>
Győr MÁVAG vendégház csobogó makett B-terv Kiss József 1982
?>
Szamosújlak – ref. templom, még csönd van, 1998 fotó: Kiss József
?>
Szamosújlak – ref. templom, harangláb, 1998, fotó:  Kiss József
?>
Szamosújlak – Harangláb szerkezet, 1998, fotó: Kiss József
?>
Szamosújlak – Harangláb, 1998, fotó: Kiss József
1/11

Siklós – Perényi bástya az átadás előtt, 1977, fotó: ismeretlen

Post scriptum I - kavics a kövön, sómáz és harangzúgás
Épületek/Örökség

Post scriptum I - kavics a kövön, sómáz és harangzúgás

2014.12.22. 14:11

A szakrális műemléki környezetek helyreállításáról írt cikke után hiányérzete maradt Kiss Józsefnek, így most három Europa Nostra-díjjal elismert - a témához kapcsolódó - helyreállítás történetének morzsáit igyekezett összegyűjteni.

Apostag zsinagógájának műemléki helyreállítása 1988-ban kapta az Europa Nostra elismerést.1A mai Magyarország területén aligha található az izraelita felekezetű lakosság emlékét őrző, hasonló teljességű műemlékegyüttes. Apostagon nemcsak az önmagában is ritka, közel kétszáz éves egykori zsinagóga maradt fenn és került helyreállításra, de áll még az egykori rabbi ház, a részben elbontott kántorlakás és innen nem messze fekszik a régi zsidó temető. (…) a teljes együttes megőrzésére az Országos Műemléki Felügyelőségnél készített tanulmányban (...) tettünk javaslatot (…) A temető területe zöld ligetként emelkedik ki a környező sík, megművelt határból (…) A sírhelyek a teljes temetőben észak-déli irányba futó, párhuzamos sorokba rendezettek (...) a sírjelek kivétel nélkül kőből készültek (...) 1944-ben 150 apostagi zsidót hurcoltak el (…) A temetőkert sajátos képet mutat (…) Öt évtized során a korábban nyilván karbantartott terület ültetett növényei helyét elfoglalták az Alföld Duna-menti árterületének növénytársulásai (…) A temetőkert egyedülálló hangulatát éppen a gyorsan pusztuló, kiszáradó és az újra kihajtó fák és cserjék szinte őserdőszerű együttesének köszönheti (...) A temető létét, fizikai változását a maga történetiségében tekintve, nem kívánjuk visszaállítani "eredeti " állapotát (...) a sírok közötti ösvények óvatos kitakarítására kerülhet sor (…) fenn kívánjuk tartani a kényes biológiai egyensúlyt, az elmúlás és újjászületés ciklusait jelképező növényi formákat."2

"A látogatás jeléül kavicsot helyeznek a sírra. Ezt a néprajz tudomány obo-típusú halmoknak nevezi..."3

Siklóson áll „első Malkocs Bej dzsámija, mely egy ligetben van, s valóságos rózsaliget dzsámi."4 A régészeti kutatás, feltárás és a helyreállítás munkái5 után az 1543-1565 között épült emlékünkben különleges módon, a délszláv háború óta a muzulmán menekültek tartják istentiszteletüket. Mivel korábbi munkáim során a Siklósi Alkotóházzal is szoros kapcsolatom volt, természetesen alakult, hogy a Kerámia a kertben I-II. Kerámia szimpoziont 1976-1977-ben tartották, és amikor a reneszánsz Perényi bástya helyreállítás elkészült,6 ott is megjelentek az ebben a témakörben készült alkotások.

Siklós – Perényi loggia, 1977, fotó: Kiss József
2/11
Siklós – Perényi loggia, 1977, fotó: Kiss József

Úgy adódott, hogy a Malkocs Bej dzsámi környezetében is szükségessé váltak a művészi kerámia alkotások.7 Elsősorban az előtérben egy szabvány nyomókutat változtattunk nagy tállal készült díszcsorgóvá, majd a bejárat tengelyében álló falsarok szolgált témával. A megvilágításra is kerámia lámpaoszlopokat terveztem, aminek kupolás része alá volt rejthető a reflektor. A siklósi kőbánya üzeméből kerültek a kőtömbök a kertbe, ahol száz rózsa, évelők és mediterránt idéző kisebb gyümölcsös került kialakításra. 1994-ben Europa Nostra díjban részesült a helyreállítás, de ezt Mendele Feri már nem érhette meg.

Engedjenek meg egy kis kitérőt. A Siklósi Alkotóházzal megkezdett együttműködésünknek több eredménye is született. A néhai Lőrincz József (1930-1990), Ybl-díjas építész egy időben az OMF-ben vezető építészünk is volt. Ekkor készültek a győri Füles bástya tervei és haladt a Ganz-MÁVAG vendégház tervezése a Káptalandombra. A vendégháznak egy nagyon keskeny kertsávjába terveztem kérésére csobogót két variációban,8 amit a Ganz és a siklósi keramikus művészek közösen hoztak volna létre. Sajnos nem valósult meg. Győrben a Káptalan dombhoz még sok néhai Kollegánk emléke fűződik.

Szamosújlakon a XV. századi gótikus református templom helyreállításakor igen különleges tervezési feladatra vállalkoztam a folyó kertépítészeti munkák mellett. Varga Árpád lelkész Úr tisztelt meg bizalmával amikor a befejezéshez közelgő helyreállítás részeként felvázoltam az igen rossz állapotú, 1867-ben épített kis harangláb helyreállításának lehetőségét. Hitvesével, Borikával együtt biztattak a tervezésre és létesítményfelelősünk, Csapkay Miklós is támogatott.

A harangláb felmérésének elkészítése után azt az elvet követve készítettem a kiegészítő szerkezeti, helyreállító tervem, hogy az ingadozó sötét színű, meglévő gerendaszerkezettől az új építés elkülöníthető legyen. Így világos színű maradt az új szerkezet. Ilyen dinamikus terhelésre még nem terveztem faszerkezetet, de statikus kollégám és a kivitelező szakértelme átsegített a nehézségeken9. Vidámnak hallottuk az 1787 -ből való harang hangját amikor 1998. szeptember 5-én ünnepeltük Szamosújlakon az Europa Nostra-díjat.

Köszönettel tartozunk a helyreállítások során feltétlenül bekövetkező nehéz időkben is folyamatosan vendégszerető, segítő, helyreállító társként10 velünk küzdő lelkészeknek, plébánosoknak!

 

Kiss József
táj- és kertépítész


Jegyzetek

1.) A helyreállítás építész tervezője: Wirth Péter, táj - és kertépítész: Kiss József
2.) Részletek a helyreállítási javaslatból, Apostag, Izraelita temető Helyreállítási Javaslat, Mérték Építészeti Stúdió, 1988. Tervezők: Wirth Péter, Kiss József, Stúdióvezető: Dr. Komjáthy Attila
3.) Wirth Péter: Itt van elrejtve, p. 150./ Európa Könyvkiadó Bp. 1985
4.) Evlia Cselebi (1611-1684) török utazó leírása 1660-66 között
5.) Kutató: Gerő Győző, építész: Mendele Ferenc, társtervező: Cséfalvay Gyula, munkatárs: Jámbor Andrea, Kertépítész: Kiss József OMF - OMvH Kivitel: OMF- OMvH Szilágyi Domonkos, Levárdy László, Csapkay Miklós
6.) Építész: Mendele Ferenc, kertépítész: Kiss József, Kivitel: Takács György Pécs , OMF
7.) A Siklósi Kerámia Alkotóház Kerámia Szimpóziumán részt vevő művészek alkotásai. Az alkotóház vezetője ekkor Komor István volt
8.) Győr, Ganz-MÁVAG vendégház, építész Lőrincz József, csobogó makett Kiss József 1982. OMF
9.) A templom építésze Szekér György , Statikus: Vándor András, Kertépítész és harangláb terve: Kiss József, hatósági engedély: Szatmári István, Szatmáriné Mihucz Ildikó, kivitel: Szászi Ernő, Koncz István, létesítményfelelős: Csapkay Miklós OMvH
10.) Varga Árpád lelkész Úr hat évvel később Gyügye református templom Europa Nostra díjának is büszke gazdája lett.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk