10+1 – Anthony Gall

Új sorozattal jelentkezik az Építészfórum, melynek keretében a hazai építészeti szféra legelismertebb és legizgalmasabb szereplőivel készít mikro interjúkat. A 10+1 sorozat második részében Anthony Gall Pro Architectura és Ybl-díjas tervezőt kérdeztük. 

Anthony Gall Ausztrália észak-keleti részén született, diplomáját a Queenslandi Egyetemen szerezte, 1989-ban a Képzőművészeti Főiskola posztgraduális öszöndíjasa volt, 1993-ban telepedett le Magyarországon. Nevéhez olyan épületek fűződnek, mint a veszprémi Hangvilla, a Hotel Clark, az erdőbényei Béres Borászat, a Mozgásjavító Intézet, a Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna vagy a Fővárosi Állat- és Növénykert Elefántházának műemléki rekonstrukciója. Munkáját elismerték többek között Forster Gyula-emlékéremmel, ICOMOS, Europa Nostra, Kós Károly- és Pro Architectura díjjal, de szerepelt már a Budapesti Építészeti Nívódíj, a Média Építészeti Díja és háromszor az Építőipari Nívódíj kitüntettjei között is. 2018-ban Ybl-díjjal tüntették ki Kós Károly örökségének méltó közvetítéséért, a szecessziós és népi építészet szakértőjeként végzett munkájáért, valamint kutatói, építésztervezői és oktatói tevékenysége elismeréséért. Jelenleg a Gall és Társai Építésziroda ügyvezetője és tervezője, az Óbudai Egyetemhez tartozó Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, valamint az Országépítő Kós Károly Egyesülés tiszteletbeli elnöke.

Ha az építészetet három szóban kellene bemutatni, mi lenne az a három szó?

A helyzetek megértése.

Mi számodra a legkülönlegesebb, legfontosabb épület vagy hely? Miért?

Jelenleg a veszprémfajszi Kálvária-domb, ahonnan látom a közeli Baláca római kori lelőhelyet, a veszprémi, a bakonyi és a balatoni tájat és a távolabbi dombokat. Keresem az egykori római utak nyomvonalait, morfondírozom a Felsőörs, Alsóörs, Lovas szavak jelentésein. Számomra fontos, hogy a környékről alkotott ismereteimet összefüggésbe tudjam hozni a látott tájjal, úgymond próbálom olvasni azt, illetve maga a táj kezd így mesélni nekem... Természetesen ide értendő a pár kilométeres hosszúságú, biciklivel bejárható föld- és mezőgazdasági út is, amely összeköti a helyszínt a házunkkal Balatonalmádiban.

Ha csak kettőt lehetne választani, mi mellett döntenél az ember, funkció, esztétika hármasa közül? Miért?

Ember és funkció. Abból következni tud egy pillanatnyi őszinteség.

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb? Miért?

Az erdőbényei Béres Borászatra. Egyrészt mert nagyon sikeres csapatmunka volt, másrészt nagyon nagy szerencsénk volt a megbízóval, harmadrészt maga a helyszín volt különleges, és végül jó volt a kivitelező is. De mondhattam volna a Hotel Clarkot, vagy a magyargyerőmonostori parókiát, a veszprémi Hangvillát, a gyilkos-tói kápolnát, mindegyik kedves nekem és büszke vagyok rájuk.

Mit jelent számodra a siker? Mitől érzed magad sikeresnek? 

Elsősorban abban hiszek, hogy egy bizonyos mértékű alázatossággal kell foglalkozni a megoldandó helyzetekkel. Nem abból indulok ki, hogy tudom a választ, hanem abból, hogy megtanítottak erre, van képességem megfejteni a megfejtendőt. Alapvetően számomra minden tervezés egy kihívás: megismerni a helyzet összetevőit, az időfolyamatban való elhelyezésüket, azoknak az inerciáját, miképpen hat rá, illetve épül bele a beavatkozás, és így tovább. Az európai kultúrtájak, az örökség mint környezet – a trópusi vidékek szülöttjeként – számomra csak fokozza a felfedezés érzetét, a megértésre irányuló szándékot. Ebben az is értendő, hogy talán kevésbé alakultak ki bennem előítéletek, látásmódom inkább a kívülről szemlélőével áll bizonyos rokonságban, ugyanakkor elkötelezettségeim már kiformálódtak, itt vagyok.

Milyen aktualitás, kérdéskör vagy téma foglalkoztat jelenleg az építészetben? Miért? 

Természetesen a tervezési feladataimra is figyelmet fordítok, de elsősorban mint az Óbudai Egyetemhez tartozó Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja jelenleg sokat kell foglalkoznom az oktatás pillanatnyi gyakorlati és távlati kérdéseivel, egy oktató műhely és közösség irányításával.

Milyen terveid és céljaid vannak a jövőre nézve?

A közeljövőben, amennyiben a sors is úgy akarja, a folyamatban lévő tervezések – például a veszprémi EKF2023 keretében az egykori Heim Pál Gyermekkórház kulturális központtá való átalakítása – a megvalósítási szakaszba lépnek, amit nagyon várok. Az Ybl jövőképe nagyon foglalkoztat, az egyetemváltás után kihívásnak tartom a kar jelenlegi eredményeire alapozva a posztgraduális képzési lehetőségek bevezetését, a már jól működő magyar és angol nyelvű műhelyképzések további fejlesztését, és nem utolsósorban az építőmérnöki szak megerősítését a karon. Ez számos közösségi, szakmai és egzisztenciális kérdést vet fel, és így jelent kihívást a következő időszakra nézve. Emellett kisebb szakmai szerepeket is vállaltam: jelenleg a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökségében, illetve a napokban az Országos Tervtanácsban. 

Mit üzennél a megbízóknak, kivitelezőknek vagy építészeknek?

Rövid távon nem lehet mindig nyerni, de ha szem előtt tartjuk a nagyobb képet, kitartással el lehet érni eredményeket.  

Hova utaznál el legközelebb? Miért?

Az utóbbi időkben közeli helyekre utazom, kirándulok, felfedező utakra indulok. Olyan helyekre tartok, ahol még nem voltam, vagy már nagyon régen. Ilyen úticél például Isaszeg, Vác, a ráckevei piac, Tata vagy Neszmély. Legközelebb azt hiszem, az alcsúti Arborétum vagy Nagymaros fog következni. Végtelen a sor...

Mi a kedvenc könyved? Miért?

Éppen Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című műve, amit ajándékba kaptam. Beszél arról a tájról, melyet részben ismerek, kedvesebbé teszi azt.

Kivel készítenél interjút a sorozat keretében?

Köllő Miklóssal.

Szerk.: Sütöri Laura