Épületek/Középület

Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna

1/11

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/11

Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna
Épületek/Középület

Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna

2001.09.25. 22:07

Projektinfó

Földrajzi hely:
Románia, Gyilkos-tó

Építészek, alkotók:
Anthony Gall

Gyilkos-tói Szent Kristóf Kápolna

Tervezés éve:
1998

Építés éve:
1999

Stáblista

A kápolna építője: Római Katolikus Egyház, Gyergyószentmiklós

Építészeti és belsőépítészeti tervek:

Anthony Gall építész,
Elekes Károly képzőművész,
Stefanovits Péter grafikusművész

Drapéria: 

Justin "Jules" Júlia

Munkatársak: 

Czégány Sándor
Dobos Péter
Borbás Péter

Szaktanácsadás és művezetés:

Szász Jenő mérnök, statikai társtervező,
Szilágyi András közgazdász, számadó gondnok,
Málnási Csaba műépítész technikus

Kivitelezők:

EXBETON Kft. Gyergyószentmiklós Kodácz György igazgató,
Siklódi Károly telepvezető almérnök,
Gáll Vilmos építőmester,
Örsi József kőművesmester,
Gál Dezső ácsmester és csoportja,
Köllő Károly festő és csoportja

Szakmunkák:

ZOOTOM Kft. Gyergyószentmiklós, Szabó Tamás építőmester és munkatársai
ELKO Kft. Csíkszereda, Miklós Gábor villamosmérnök,
Kósa Csaba geológus mérnök Gyergyószentmiklós,
Csibi István topográfus Csíkszereda,
Bálint Ignác kőfaragó Gyergyótekerőpatak,
Gáspár Gábor üvegező mester, Gyergyószentmiklós

Fő támogatók:

Illyés Alapítvány
Nemzeti Kultúrális Alapprogram
Segít a Város Alapítvány - Eger
Mandák Attila és családja
Málnási Csaba
Portik Csaba vállalkozó
Benedek Árpád vállalkozó

Az 1916-ban leégett régi kápolna pótlására Kós Károly 1933-ban tervet készített amelynek megépítése meghiúsult. Tervek hiányában 1998-ban Anthony Gall egy fennmaradt képeslap alapján új koncepciót készített. Az elkészült kápolnát szentelték fel 2001. július 28-án ünnepélyesen.

A kápolna külső és belső szellemiségének értelmezése

A kápolna "határhelyzet": a Kárpátokon átmenő út utolsó, illetve első állomása, erődpont, amely értelmezhető földrajzi és geológiai határpontként is, valamint kultúrák, vallások törésvonal-menti pontjaként egyaránt. Az alaprajz ellipszisének hossztengelye megfelel az ún. keletelt templomok helyzetének, (bejárat: Nyugat, oltár: Kelet) meghatározó jelentőséget tulajdonítva ezáltal az ősvallások legfőbb szimbólumának, a Napnak, a Tűznek. Felfogható a kápolna tengelye egy olyan jelképes fa törzseként is, amelynek északi ágain a sztyeppei kultúra és a bizánci vallás jelképei élnek, míg a déli ágakat az európai, nyugati kereszténység jelképrendszere ékesíti. A templomot impozáns természeti látvány, sziklák tömegei és fenyőfélék oszloperdeje övezi, s mindez szinte folytatódik az épület szerkezetében. A domb alatt zúgó Békás patak a másik ős-elemünket, a vizet képviseli állandóan morajló hangjával. Mindez olyan panteista gondolatokat ébreszt, amelyek indokolják a természeti elemek belső térben való megjelenítését egyrészt a falfestészet eszközeivel, másrészt a berendezés megformálásával.

9/11

Az elképzelés szerint a kápolna már említett északi, homorú falfelülete hordozza a honfoglalás kori hitvilág és a korai kereszténység jelképeit. E rész uralkodó színvilágát a víz tónusai határozzák meg, a rajzos elemeken a szürke és a fekete dominál, míg a déli oldal - amelyen a kereszténység szimbólumai jelennek meg, - különös tekintettel a magyar történetiségből vett ábrázolásokra, egyházi jelképeink és értékeink tárgyi motívumaira - melegebb színeket ölt. (A körkép méretei: 130 cm magas és 24 méter hosszú.) Hasonlóképpen a hagyományra utal az erdélyi fafaragás elemeit idéző szakrális berendezés: az oltárasztal, a pulpitus, a szentségtartó, a keresztelő medence és a térben függő korpusz, a XVIII. századi fafaragás. A mennyezet deszkázata, az eget idéző csillagszerkezet díszes kiosztású, míg a padló a hossztengellyel párhuzamosan fut, erre helyeződnek halszálka elrendeződésben az egyszerű kivitelezésű padok, melyeket a sorok kezdetén faragott, festett járomkonty díszít. Hasonló megoldású a papszék, valamint a ministránsok széke is. A világítást a magasan körbefutó ablaksor természetes fénye, de szükség szerint rejtett elektromos világítótestek is biztosítják.

10/11

A kápolna története

Az 1916-ban leégett régi kápolna pótlására Kós Károly 1933-ban tervet készített amelynek megépítése - anyagi nehézségek és a második világháború miatt - meghiúsult. A terveknek akkor nyoma veszett, így csupán a szerencsi Zemplén Múzeumban megőrzött képeslap alapján alkothatunk fogalmat róla. Hajdó István gyergyószentmiklósi esperes kezdeményezésére 1998-ban Anthony Gall építész új tervet készített. A vizuális építészeti terv és a szakrális funkciók kialakításának tervezésébe bevonta Stefanovits Péter és Elekes Károly képzőművészeket. Ezt követően, 1999 májusában megtörtént az építési terület előkészítése, a sziklás talaj geológiai vizsgálata, a templom méretű - 9x15 méteres - kápolna helyének betájolása, kijelölése.

1/11

Ezután Budapesten a Vigadó Galériában nyílt kiállítás "Hordozott ház" címen, amely bemutatta a kápolna környezetét, helyének kijelölési rítusát és az épület koncepcióját. A három installáció szellemisége a tudományos előmunkálatok - a topográfiai jellegű környezettanulmányok, a néprajzi, szociológiai és antropológiai jellegű adatgyűjtések valamint a fényképészeti jellegű terepmunka --köré csoportosult. Az építési engedélyek megszerzése után szeptemberben hozzáfogtak az alapozási munkálatokhoz, amit 2000 tavaszán folytattak. Az ütemezés szerint a szerkezetkész épületnek év végéig kellett elkészülnie. Az építési időszak alatt folyt a belső építészeti látványelemek, a bútorzat és a körkép megtervezése, egyeztetve azt Hajdó István főesperes úrral, a katolikus egyház szakrális követelményeinek megfelelően.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk