Anthony Gall nyerte az új Budapesti Velodrom pályázatot

A pályakerékpáros versenyek lebonyolításához Budapesten egy új, használatában több funkciót is ellátni képes zárt velodrom megépítése szükséges az aktuális nemzetközi sportszövetségi előírásoknak megfelelően. A Kemény Ferenc Program részeként kiírt tervpályázat első díját Anthony Gall és csapata koncepciója nyerte. 

A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése

Jelenleg Magyarország nem rendelkezik a nemzetközi sportszövetségi előírásoknak megfelelő pályakerékpáros versenypályával. A Millenáris Velodrom állapota elavult, műszakilag nem alkalmas versenyrendezésre és a pályaméretek sem egyeznek már a nemzetközi elvárásokkal. Pályakerékpáros világversenyeket az utóbbi évtizedekben kizárólag fedett velodromokban, csarnokokban rendeznek. A pályakerékpáros versenyek lebonyolításához
Budapesten egy új, használatában több funkciót is ellátni képes zárt velodrom
megépítése szükséges az aktuális nemzetközi sportszövetségi előírásoknak megfelelően, amely regionális szinten is alkalmas lehet a kerékpár edzés- és versenyközpontjává válni. Ennek érdekében a Kormány meghozta az 1839/2016 (XII.23.) Korm. határozatot a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról, mely a jelen pályázatban érintett kerékpáros sportág infrastrukturális adottságainak fejlesztéséhez teszi meg az első lépéseket.

A Kormány célja a fenti helyzetre adott válaszként a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek megfelelő biztosítása, továbbá a sportág elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása az állami tulajdonú sportinfrastruktúrafejlesztések megvalósítása révén.

A Bíráló Bizottság a tervpályázat során közreműködő Szakértők véleményét kikérve a pályaműveket felbontásuk után részletesen áttanulmányozta és az értékelhető megoldások alapján a tervpályázatot eredményesnek tartja. A különböző építészi felfogások és a szerkezeti megoldások alapján változatos pályaművek születtek. A megoldások között voltak olyanok, amelyek nem vették figyelembe a Velodromot érintő környezeti hatásokat, vagy funkcionálisan nem teljesítették az elvárásokat, vagy az építészeti minőség nem kapott kellő hangsúlyt a benyújtott terveken. A tervpályázat eredményességét jelzi, hogy a Bíráló Bizottság 6 pályaművet talált és tartott arra alkalmasnak, hogy a tervek készítőit díjazásban, vagy megvételben részesítse. Az értékelés során fogalmazódott meg a Bíráló Bizottságban hogy mi az a legcélszerűbb, környezetével leginkább párbeszédet folytató, építészeti felfogásában karakteres megoldás, ami költségtakarékos, reálisan megvalósítható, működőképes épületet eredményez.

A településképbe, környezetbe illesztés minden pályázónak kihívás egy olyan területen, ami ugyan kellően tágas, de a környezetében sehol sem találni ekkora tömegű épületet. A tervezési területhez legközelebb álló, hasonló léptékű, alapterületű épület az Auchan bevásárlóközpont.

A Bíráló Bizottság értékelte, ha a pályamű kapcsolódási pontot keresett a területen, annak ipari múltjában, szellemiségében, kialakításában. A velodrom fő funkciója (kerékpározás) és a pálya kialakítása szempontjából az ellipszis alakú tömeg a legkedvezőbb. Ezen felül környezetéből, például az Óbudán két helyen is lévő amfiteátrum alakból, és a régi gáztározókból is levezethető, vagyis sokféle különböző kapcsolat ötvöződik benne.

A tervezés egyik nehézsége, hogy a csarnoknak tudnia kell nagyobb volumenű
rendezvényeket és edzési időszakban csökkentett használatot is kiszolgálnia. Az általános használat idején nincs szükség annyi öltözőre, lelátóra, WC-re, vagy parkolóhelyre. Ugyanakkor az építésznek az úgynevezett „worst case”-re, azaz a legrosszabb helyzetre kell terveznie, mert így az elkészült létesítmény minden körülmények között megállja a helyét. A bejáratok tervezése érdekes kérdés, mert vagy a parkolókra szervezték a közönségbejáratot, és a Duna felé a sportolóit, vagy fordítva. Két önálló bejáratot kevesen biztosítottak, vagy akár csak időszakosan használhatót, a közönség részére. A Bíráló Bizottság a parkolók felé szervezett sportolói bejáratot a használatból adódóan
kedvezőbbnek ítélte. Jó megoldás a parkolók szétosztása, az egy helyre koncentrálás helyett. Érdekes, hogy felszíni kerékpártárolók kialakításával, vagy akár csak jelölésével kevés pályázó foglalkozott, pedig logikus, hogy például edzésre egy kerékpáros kerékpárral jön, ami természetesen nem a pályakerékpárja, hiszen az a benti raktárban van.

1. A velodrom kerékpár pályájának méreteiből adódóan léptékében a környezethez nehezen illeszkedő épület keletkezik. Az épület magasságát jelentősen növelik az egymás alá szervezhető funkciók, valamint a maximális nézőszámot biztosító lelátók térbeli helyzete, valamint a nagy fesztávot átfedő szerkezet mérete. A pályaművek nagy része a magasság hatásának csökkentésére mesterséges domb építését javasolja az épület körül. Kivétel ez alól a 07., 08. és 13. sorszámú terv. A 06. sorszámú terv az egész épületet zöld felület alá kívánta eltüntetni.

2. A pályázók egy része szabályos kör alaprajzot javasolt (06., 09., 10., 11., 13.
pályaművek), a másik csoport ellipszis, vagy ahhoz közelálló alaprajzi formából indult ki (02., 03., 04., 05. pályaművek), de az 01.sz pályamű szerzője hatszög alaprajzi szerkesztést, a 07. számú pályamű szerzője háromszög elemekből álló, felbontott, szabadon szerkesztett tetőzetet, a 08. számú pályamű szerzője téglalapra szerkesztett rendszert javasol.

3. A kerékpárpálya hossztengelyének iránya meghatározza a közönség, a sportolók és a gazdasági forgalom bejáratait. A pályaművek az alábbiak szerint határozták meg a pálya hossztengelyének irányát:

• Több pályaműben a Dunával párhuzamos a hossztengely, amit a telek formája is indokolttá tehet. Ezek a pályaművek a 02., 05., 06., 08., 10., sorszámúak.
• A másik csoport az észak-dél irányt választotta. Ezek az 1. és a 13. sorszámúak.
• A harmadik csoport kelet-nyugat irányában jelölte ki a pálya hossztengelyét (03.,04., 07., 11. sorszámú pályamű).

4. A lelátók a kerékpár pálya két hosszoldalára kerültek. Azokat a pályaműveket, amelyek csak egy oldalon adtak közönségbejáratot (02., 04., 05., 06.,08., 13. sorszámú) a Bíráló Bizottság kevésbé tartotta jó megoldásnak, mint a kétoldali megközelítést (01., 03.,07., 9., 10., 11. sorszámú).

5. A bejáratok előtti teret a pályázók nagy része burkolt felülettel alakította ki (01.,02., 03., 05., 06., 07., 11., 13. sorszámú). A Bíráló Bizottság nem tartotta megfelelőnek, ha a bejáratokhoz csak sétautak vezettek és a bejáratok előtt nem készült megfelelő teresedés (pl 09. és 10. sorszámú pályamű).

6. A Bíráló Bizottság nem tartotta jó megoldásnak azokat a pályaműveket, amelyek az épített domb tetején egy felülettel ellátott hengerpalástot jelenítettek meg egy keskeny, visszahúzott üvegsáv felett és más eszközt nem használva jellegtelenné váló tömeget hoztak létre.

7. A Bíráló Bizottság értékelni tudta azt a szándékot, hogy a nagy léptékű épülettömeg hatását a tervező egyéni módon csökkentse (07. sz pályamű), még akkor is, ha a megvalósítását a követelmények túllépése miatt nem tartotta reálisnak. Ugyanakkor nem tekintette elfogadhatónak azt a szándékot, hogy egy ekkora épület a föld alá kerüljön - legalábbis a 06.sz. pályaműben szereplő módon.

8. A szerkezeti rendszerekre tett javaslatok is többféle megoldást mutatnak.
A legnagyobb épület tömegeket a párhuzamos síkok közzé szerkesztett rácsostartó szerkezetek alkalmazása eredményezte ( 01., 02., 10. sorszámú). Kedvezőbb eredménnyel járt és ezért elfogadást nyert a változó keresztmetszetű feszítőműves, vagy rácsostartó szerkezet (03.,04.,06.,13.sorszámú). A feszített szerkezetek a lelátók és a pálya
pozíciójából adódóan a leggazdaságosabb megoldást adják ( pl: 11. sorszámú) de nem lehetett értékelni azokat a megoldásokat, ahol a feszített szerkezetek kidolgozatlanok és ezért hiteltelenek voltak ( 08., 09. sorszámú).

9. A nagy tömeget eredményező megoldások üzemeltetési költségei várhatóan lényegesen magasabbak lesznek, mint amit az építtető kíván, ezért az építészeti értékük is csökken.

A Bíráló Bizottság az értékelés alapján az alábbi sorrendet állítja fel a pályaművek között: 

1. díj: Gall és Társai Építésziroda Kft.

vezető tervező: Anthony Gall
tervezők: Horváth Zoltán Vilmos, Szüle Péter
tájépítészek: Majoros Csaba, Balogh Andrea
építőmérnök: Zalavári István

2. díj: BIVAK

építészet: Máté Tamás, Vass-Eysen Áron
ingatlanszakértő: Soóki-Tóth Gábor
statikus konzulens: Szabó Balázs

3. díj: Marp Kft. 

építész tervezők: Lukácsi Nóra, Gyürki-Kiss Pál, Dévényi Márton
tartószerkezet tervező: V. Nagy Zoltán
tájépítész tervezők: Hómann János, Pécsi Máté

Rangsorolás nélküli megvétel

B3 Építész Stúdió Kft.
vezető tervező: Bózsó Csongor
társtervezők: Béres Csaba, Bózsó Barna, Bartha Zalán

Finta Stúdió Kft., Weijenberg Pte Ltd Singpore
vezető építész: Guczogi György
vezető tervező: Camiel Weijenberg

FCB Studios International Limited UK
vezető tervezők: Juhász Ákos, David Stansfield

A tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlások

A Bíráló Bizottság a tervpályázatot érvényesnek és eredményesnek nyilvánítja és megállapítja, hogy a tervpályázaton első helyet elért pályamű alkalmas arra, hogy annak alapján a pályázó tervezői szolgáltatás megrendelésére vonatkozó hirdetmény közzététele nélkül lefolytatandó tárgyalásos közbeszerzési eljárásban ajánlattételre felhívásra kerüljön. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai szerint a közbeszerzési eljárás megindítható, a dokumentációban meghatározott vállalási feltételekkel a tervezői szolgáltatás szerződése megköthető, a Bíráló Bizottság alábbi ajánlása szerint:
A Bíráló Bizottság kizárólagosan az I. díjban részesített pályamű tervezőjét javasolja ajánlattételre való felhívásra. Az I. díjban részesített pályamű koncepciója, javasolt funkcionális, szerkezeti és technikai megoldásai alkalmasak arra, hogy a továbbtervezés alapjául szolgáljon. A pályamű összetett és a kiírási feltételekben foglalt valamennyi kérdésre adott világos, kivitelezhető, költség- és kivitelezésük szempontjából időhatékony válaszai őt
teszik alkalmassá arra, hogy továbbtervezésre ajánlja a Bíráló Bizottság.

A Bíráló Bizottság javasolja, hogy a Tervező a két bejárati építmény építészeti megformálását gondolja végig, tegye egyszerűbbé annak érdekében, hogy az épített domb fölé magasodó hengerpalást hatását ne rontsa, hanem karakteresen aláhúzza. Megfontolásra javasolja továbbá a homlokzati anyaghasználat részbeni újragondolását.

A Bíráló Bizottság rögzíti, hogy bármely más pályaműhöz a fentiekben megfogalmazott ajánlásokhoz hasonló, vagy ennél súlyosabb, nehezebben teljesíthető ajánlásokat fogalmazott volna meg.