„Rákoskeresztúr, Nyilas-tábla” — az ötletpályázat eredménye

A városfejlesztési és építészeti pályázatra öt pályamű érkezett. Első díjat nem adtak ki, 2. díjban részesült a 2. bírálati sorszámú pályamű: EUrbanitas Tervező Kkt.; tervező Berényi Mária, Kertész Beáta Borbála és munkatársaik

Részletek
a Budapest XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata által kiírt
„Rákoskeresztúr, Nyilas-tábla" című
nyilvános, titkos városfejlesztési és építészeti ötletpályázat
zárójelentéséből

A tervpályázat tárgya
Budapest XVII. kerület Rákoskeresztúr központi területe és az ahhoz kapcsolódó Nyilas-tábla fejlesztési lehetőségeinek feltárása, városképi megjelenésének meghatározása. A tervezési területbeépítésére, hasznosítására vonatkozó városfejlesztési zónák, kapcsolat-rendszerek, költség- és energiatakarékos lakó-, közösségi-, kereskedelmi- és egyéb javasolt funkciók elhelyezése, megvalósítható fejlesztési konstrukció kialakítása, korszerű infrastrukturális háttér biztosítása.

A tervpályázat célja
Rákosmente rákoskeresztúri városközponti szakasza jelenlegi állapotában nem méltó Budapest főváros kapujának városképéhez. A szomszédos Nyilas-táblán a leromlott állagú lakóépületeken kívül üres területet találunk. A pályázat célja, hogy ez a nagyobb terület is kapcsolódjon be a város vérkeringésébe, és városképi kialakításával méltó legyen központi szerepének betöltésére. Ennek érdekében a kiíró olyan városrendezési és építészeti tervjavaslatokat vár a tervezési terület beépítésére, amelyek tartalmazzák a tervezési programban felsorolt kiírói szempontokat. Ezek felhasználásával egy olyan új szabályozási terv fog készülni, amely biztosítja, hogy Rákosmente központjában kialakuló új városközpont Budapest városszerkezetébe szervesen illeszkedjék és funkciói, elrendezése alapján élő, a város szerves részét képező új negyedként jöjjön létre. A kiíró szándéka továbbá az is, hogy a javasolt beépítési módok reálisan megvalósíthatók legyenek, ezért tervekhez a megvalósítás menetére vonatkozó javaslatot is kér.

A Nyilas-tábla területén olyan új, öko-szemléletű városrész építése a további cél, amely teljes egészében a megújuló energiaforrások használatára épít és építészeti eszközhasználatában tudatosan az ember és környezetének harmonikus kapcsolatát segíti elő.

A XVII. kerület jelmondata: „Rákosmente – modern kertváros". A kiíró a jelmondat szellemiségének megfelelő, új szemléletű környezet kialakítására várt a tervjavaslatokat.

A nyílt, titkos, „A" típusú - városrendezési és építészeti - ötletpályázatra 10 db pályázati dokumentációt vásároltak meg, és a beadási határidőre 5 db postai úton feladott pályamű érkezett.

2. díjban részesült a 2. bírálati sorszámú pályamű:
EUrbanitas Tervező Kkt.
tervezők:
Berényi Mária
Kertész Beáta Borbála
Augusztin Ágnes
Gál Melinda
Náray Katalin
Tóth Barbara
Vojnits Csaba
Kiss-Polák Andrea
Társtervezők:
Bardóczi Sándor
Magyar László
Rhorer Ádám
Hanczár Zsoltné

3. díjban részesült a 5. bírálati sorszámú pályamű:
Sári és Fia Építésziroda Bt.
vezető tervező: Sári István

Kiemelt megvételben részesült a 3. bírálati sorszámú pályamű:
Földes és Társai Építész Iroda Kft. és ADI Studio Kft.
tervezők:
Földes László
Miklós Balázs
Kádár Bálint
Gyulai Attila
Rab Judit
Losonczi Anna
Oroszlány Miklós
Deigner Ágnes
Csűri Johanna
Darab Írisz

Megvételben részesült a 4. bírálati sorszámú pályamű:
Leták és Tamás Építésziroda Kft.
vezető tervező: Tamás Gábor
társtervező: Csóka Balázs

A bíráló bizottság ajánlásai

1. A jelenlegi kerületközpont (Kereszteződés) és az új beépítés központja között vizuálisan is megoldott, hangsúlyos gyalogos kapcsolatot kell kialakítani.
2. A „Kereszteződés" tervezési területre eső részét központ-képző (igazgatási épületek, közintézmények) épületekkel és a sarkon létrehozandó teresedéssel (dísz-tér) javasolt kialakítani.
3. A Rákosliget vasútállomás intermodális központtá történő fejlesztését javasolja a Bíráló Bizottság, amely autóbusz megállót (végállomást), P+R parkolót, elővárosi vasúti megállót és kisebb kereskedelmi központot (esetleg gyalogos aluljárót) foglal magába. Ennek közvetlen gyalogos kapcsolatát érdemes biztosítani a leendő új alközponttal illetve a Kereszteződéssel.
4. A terület alkalmas vegyes funkciókat tartalmazó, kertvárosi városközpont kialakítására, lakó-, alapintézményi-, közigazgatási-, rekreációs- és kisebb részben kereskedelmi- valamint vendéglátó épületek elhelyezésével.
5. Tekintettel a helyszín különleges természeti adottságaira és arra, hogy viszonylag nagy, összefüggő beépítetlen területet tartalmaz, lehetőség nyílik arra, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő gondolatok megjelenjenek a szabályozásban, úgymint:
- autonóm, önfinanszírozó struktúra
- telepítésben és az épületek kialakításában a környezet-tudatosságszempontjai érvényesüljenek
- a közösségi tulajdonforma (szövetkezeti tulajdon, privát, fél-privát és közös használatú területek vegyes alkalmazása) megjelenése, különösen a lakó-együttesek kialakításánál
6. A fejlesztés során a területet lehetőleg egységesen kell kezelni. Figyelembe kell venni a Vízművek területén található termálkút geotermikus energia nyerésére történő felhasználását.
7. A szennyvíz-kezelés a területen autonóm módon történjék, 3 fokozatú vagy gyökérzónás szennyvíztisztító alkalmazásával. A tisztított szennyvíz a természetes vízgyűjtő Rákos patakba vezethető be.
9. Nagy súlyt kell fektetni a patak vizének hasznosítására sportolás, rekreációs tevékenység céljára vagy akár hangulati elemként. Erre a célra a revitalizált Malom-árok is felhasználható, amelynek nyomvonalát akár vízmederként, akár vegyes forgalmú útként javasolt megtartani.
10. A meglévő Csabai úti telkes-családi házas beépítés hátsó kertjeinek megszűntetése és ott új beépítés létrehozása céljából, a hátsó telekhatárok mentén lakóút kiépítése célszerű.
11. A teljes terület feltárását a Ferihegyi utat és a Csabai utat összekötő észak-déli irányú gyűjtő-úttal érdemes megoldani. A pályázatok egyöntetűen megerősítették azt az elképzelést, miszerint a leágazó lakóutak mindegyike vagy egy része woon-erf jellegű kialakítással készüljön (kiemelt szegély nélküli, erősen csökkentett forgalmú vegyes használatú út).
12. A Pesti út, Csabai út mentén meglévő beépítést tiszteletben kell tartani. Annak megújulása fokozatos átépítéssel történjék, a kialakult jelleg megtartásával. Ez alól kivételt csak a 10. pontban említett, telekmegosztást igénylő beavatkozás jelent.
13. Összességében: a területet kiemelt területként, akár minta-projektként érdemes kezelni. Természeti adottságait (víz, termál-víz, növényzet) fel kell használni a fenntartható emberi környezet kialakítása céljából. Autonóm, önfinanszírozó fejlesztésben érdemes gondolkodni, a közterek gondos kialakításával és a kialakult beépítés tiszteletben tartásával.
A terület beépítésének intenzitása és magassága a Kereszteződéstől a Szabadság sugárútig fokozatosan csökkenjen.
A szabályozási terv elkészültét követően, a Bíráló Bizottság javasolja a fejlesztési egységekre vonatkozóan, építészeti tervpályázat kiírását.