Reitter Ferenc díj a Belváros értékeinek megőrzéséért

Idén a Reitter Ferenc díjat három építész, Egyed László, Rőczei György és Szczuka Attila vehette át. Egyed László a Belváros megújuló városképének és közterületeinek formálásáért, Rőczei Görgy homlokzatrekonstrukciókért, Szczuka Attila pedig a Belváros-Lipótvárosi Egészségügyi Szolgáltatóház és Szakorvosi Rendelő tervezéséért kapott elismerést 2008. november 13-án

A Reitter Ferenc Díjat az V. kerület Önkormányzatának Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottsága a kerület építészeti arculatának kialakításában, az épített környezet védelmében kiemelkedő tevékenységet folytató személyek és közösségek elismeréseként adja. A Belváros-Lipótváros Önkormányzata által alapított Reitter Ferenc Díj adományozására javaslatot tehetnek a kerületi lakosok, a kerületben működő építészeti-környezetvédelmi intézmények, egyesületek, szakmai szervezetek. A díj azon személyeknek és közösségeknek adható, akik hosszabb ideje kiemelkedő eredménnyel tevékenykednek a kerület építészeti-környezetvédelmi életében, építészeti, műemléki értékeinek megőrzésében. A díj adományozására évente egyszer, legfeljebb 3 díjazott (személy illetve közösség) részére a Lipót Napok keretében kerül sor. 2001 óta több mint huszan kapták meg a díjat, kiváló építészek és városrendezők.

Idén a Reitter Ferenc díjat három építész, Egyed László, Rőczei György és Szczuka Attila vehette át. Egyed László a Belváros megújuló városképének és közterületeinek formálásáért, Rőczei Görgy homlokzatrekonstrukciókért, Szczuka Attila pedig a Belváros-Lipótvárosi Egészségügyi Szolgáltatóház és Szakorvosi Rendelő tervezéséért kapott elismerést 2008. november 13-án.

Reitter Ferenc mérnök, akadémikus

Temesváron született 1813. március 1-jén. Az Institutum Geometricumban szerzett oklevelet 1835-ben. Az 1830-as években a Duna és a Tisza vízmérészeti felméréseinél, 1844-ben a Pozsony és Nagyszombat közötti vasútnál dolgozott. Ezután előbb a Helytartótanács, majd a Budai Építészeti Hatóság főmérnöke lett. A Duna-Gőzhajózási Társaság számára 1853-ban építette ki a dunai rakpartot a Lánchídnál, 1856-ban a Rudolf rakpartot a Lánchídtól északra, s 1856–66-ban tervezte és irányította a Gellért-heggyel szembeni pesti rakpart (ma Belgrád rakpart) kiépítését. Duna-szabályozás Buda és Pest között című művében hangsúlyozta a Pest alatti Duna-ág szabályozásának fontosságát a jégtorlaszok keletkezésének elkerülésére, valamint a soroksári Duna-ág bejáratának töltésekkel való védelmét. Elkészítette a mai Nagykörút helyén kialakítandó hajózható csatorna terveit. Erről tartotta akadémiai székfoglalóját is 1867-ben „A pesti Duna-csatorna s a hozzá kapcsolt minden remények valósítására alkalmas utak és módokról" címmel. Terveit a Nagykörút kialakításakor felhasználták. Nyugati nagyvárosokat tanulmányozva szorgalmazta a Sugár (ma Andrássy) út létesítését. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet a megalakulásakor, 1867-ben alelnökévé választotta. Andrássy Gyula miniszterelnök felkérésére emlékiratban összegezte a városfejlesztés szempontjából legfontosabb teendőket Pesten és Budán. Ennek nyomán állították fel a Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Ő dolgozta ki a főváros fejlesztésére 1871-ben kiírt nemzetközi pályázat követelményeit, s elkészítette az egész fővárosra szóló szabályozási tervet, amelynek elfogadása után a munkálatok irányítója is ő volt. 1874. december 9-én hunyt el Budapesten.

Talált, szórakoztató anyag egy privát weboldalon: Reitter Ferencről és családjáról Reitter dédunokája ír / http://www.dunakanyar.net/~szolcs/olvashato_Reitter.htm