Rész-egész a Paskál fürdőben

A bővítés tervezői, Mikó László és Szántó Tibor a '80-as években a KÖZTI munkatársaiként készítették a zuglói Paskál strand terveit. Az épület mostani bővítésénél lehetőséget kaptak az épület továbbgondolására 30 év használat tapasztalataival. Az építészekkel Borsay Attila beszélgetett.

Borsay Attila: Gyönyörű a környék, a területen átlósan egy patak folyik keresztül. A '80-as években még teljesen beépítetlen telken azóta lakófejlesztés kezdődött, amely azonban válság miatt elakadt. Milyen változást okozott a mostani épület tervezésekor az azóta "kinőtt" lakópark?

Mikó László: A tervezést a még 30 évvel ezelőtt lefektetett építészeti koncepció erősebben határozta meg, mint az azóta a környéken megvalósult épületek és azok építészeti karaktere. Az általunk megkezdett fésűs beépítés folytatását már akkor elhatároztuk, kertépítési eszközökkel jeleztük is a folytatás lehetőségét, ami az új termál épülettel most valósággá lett. Az új ház folytatja a beépítés vonalát, a homlokzati síkok traktálását, az ereszvonalat és a léptéket is.

BA: A Megrendelő számára egyértelmű volt, hogy Ti folytatjátok a tervezést?

ML: A KÖZTI-nek szerzői joga volt a strandfürdő épületeire és így ragaszkodhatott a tervezésben való részvételhez. Én az elmúlt években két jelentős projekten is dolgoztam a BGYH Zrt-nek, s ez a szakmai tapasztalatok mellett bizalmi helyzetet teremtett a Megrendelő felé. Így jött létre a KÖZTI igazgatója, Smaraglay László egyetértésével az a jogi konstrukció, hogy a KÖZTI Zrt. lett a projekt generál tervezője, amelyben a Szántó és Mikó iroda építész alvállalkozóként vett részt.

BA: Budapesten a nagy közfürdők mellett ez a kisebb méretű kerületi, télen, nyáron üzemelő fürdő mindenképpen egyedi. Van-e reális igény erre és hozhat-e további hasonló fejlesztéseket a Fővárosban?

Szántó Tibor: Ezt az idő fogja eldönteni.

BA: Mi volt a tervezési program az új épület megtervezésekor?

SzT: Az építési szándék tanuszodát és gyógyfürdőt irányzott elő. A program részletes kimunkálása a tervezőre hárult, aminek során igyekeztünk e kettős cél megvalósítását messzemenően kiszolgálni. A tervezéskor különös körültekintéssel voltunk a csoportos öltözők, a megfelelő méretű előcsarnok kialakítására és az intenzív iskolai úszásoktatás szükségleteire, ezen belül arra is, hogy a zsibongó gyereksereg és a gyógyfürdő pihenni vágyó közönsége egyaránt megtalálja a maga komfortját. Az iskolai úszásoktatás a várt kapacitással egyenlőre nem valósult meg.

BA: A Megrendelő folytatott-e bármilyen piackutatást a fejlesztés előtt, hogy felmérje, van-e itt valós igény egy ilyen beruházásra?

SzT: Ha volt ilyen, arról nincs tudomásunk. A megvalósítás során az Építtető részéről felmerült több módosítási követelés mögött a bevétel növelésének szándéka kétségkívül felismerhető volt, de ez inkább az ötletelés, semmint az épület működtetéséről alkotott átfogó koncepció létét sejtette. Nagy kérdés, hogy a belépőjegyek árából biztosítható lesz-e az épület üzemeltetése szezonon kívül.

Őszintén drukkolok a beruházás eredményességének, még ha az előzetes költségtervezéshez a tervezőktől nem is kértek műszaki- és költség adatokat. A beruházást a BGYH Zrt. saját forrásából valósította meg, így külső finanszírozó felé nem tartoznak elszámolással.

BA: Volt-e a Megrendelőnek bármilyen extra elvárása az új épülettel a tervezők felé?

ML: A Megrendelőnek semmilyen építészeti elvárása nem volt, így a tervező koncepciója valósult meg. Saját műhelymunkánk keretében több változatot készítettünk a tervezés során, de összességében uralni tudtuk a folyamatot és végig tudtuk vinni az elképzelést. Ebben persze nagy szerepet játszott az a tény, hogy a Megrendelőt szorította a maga szabta határidő, a beruházást a strand téli bezárása idején kívánták megvalósítani. Mivel az épület volumenét eleve a telek adottságainak az előírások szerinti maximális kihasználásával határoztuk meg, az Építtető kénytelen volt improvizációit az adott kereteken belül végrehajtgatni. Az így létrejött funkcionális tömörítés sajnos nem mindenhol hozott egyértelműen pozitív eredményt a ház szempontjából. Veszélyes kitérőt okozott Építtetőnek a tervezett üvegfelületek csökkentésére vonatkozó kezdeményezése, ami az épületet kívül-belül megfosztotta volna lényegétől. Ezt végül egy képzőművész képében felbukkant szerencsés fordulattal sikerült megakadályozni.

BA: Az ez előtti utolsó nagy munkád a kecskeméti versenyuszoda és élményfürdő megtervezése volt. Segítették a munkátokat a Paskál bővítésének tervezésekor az ott szerzett tapasztalatok?

ML: A kecskeméti projekt tervezésének tapasztalata segítette a munkát, számtalan szerkezeti és műszaki megoldást tudtunk használni onnan, így rétegrendeket, konszignációkat, vagy építészeti részleteket is.

BA: Mondanál néhány szót az épületről? (formálás, funkcionalitás, szerkezet, anyagok)

ML: Az anyaghasználatnál törekedtünk a strand meglévő épületeivel való kapcsolatra, azaz a fehérre festett téglaburkolat használata egyértelmű választás volt. A telepítésnél a kialakult fésűs beépítést folytattuk, míg a formálásnál a meglévő házak strand felé mutató diagonális szerkesztése itt is megjelenik. Az új épület egyébként egy két traktusos csarnoktér, ahol az egyik traktus a medencéket, míg a másik az öltöző csoportot és a kezelő helyiségeket rejti. Ennek szerkezete egy alul befogott pillérváz amelyre ragasztott fa tartókat szerkesztettünk. A tetősíkok törései a belső szerkesztésből és térrendből fakadnak. Törekedtünk egy folyamatos transzparencia kialakítására, vagyis arra, hogy a házban járó látogató folyamatosan érzékelje, hogy hol van és lássa a medencéket.

BA: Tudomásom szerint a beruházás keretén belül átépítésre/felújításra kerültek a régi strand épületek is. Milyen mélységig nyúltatok a házakhoz, és mit érintett mindez.

SzT: Átépítés fel sem merült. A strand harminc éves működése során megmenekült a strandokat oly gyakran elszlömösítő hozzá- közé- rá- és melléépítésektől, ami azt jelzi, hogy minden funkció megtalálta a maga helyét. Mindössze a vizesblokkokat újították fel és kicserélték az összes kültéri burkolatot. Az új termál épülettel összefüggő koncepcionális változás, hogy az eddig közös vízterű strandmedencét és úszómedencét kettéválasztották, lehetővé téve ezzel az úszómedence termálvízzel történő téli üzemeltetését, ennek kiszolgálást az új termál épület biztosítja. A sátorral fedett medence jelentős, a termál épületben létesített medencék kétszeresét kitevő új téli kapacitást biztosít, melynek jó kihasználtsága jelentős kérdés.

BA: Hogyan kapcsolódik az új épület a meglévő régi strandhoz?

ML: Egy kiúszó medencével kapcsolódik. A belsőből ezen kívül közvetlenül is ki lehet jönni a strandra. Ez azt is jelenti, hogy a strandról elérhetőek a beltéri medencék, illetve az ottani szolgáltatások.

BA: Sikerült-e maradéktalanul megvalósítani a tervezői elképzeléseket a kivitelezés folyamán?

SzT: Általában sikerült a terveinket megvalósítani, legnagyobb fájdalmunk az új nyerstégla falak fehérre festésének elmaradása volt, amely egyértelműen a meglévő épületekhez kapcsolta volna az újat Ezügyben főépítészi támogatással állunk vitában az Építtetővel. (Tervezői szándékunk illusztrálására néhány -megjelölt - felvételen a nyerstégla falat fehérre retusáltuk.) A másik szomorúság a medence burkolatok változatos színe és jellege, melyek egysége rendet és összetartozást eredményezett volna a medenceterek, valamint a belső és külső medencék között. Elmaradt a dél-nyugati homlokzatra tervezett külső lamellás árnyékoló, vagy a parkoló fásítása, ami nagyon jót tett volna a ház nyári napvédelmének és elmaradt néhány fontos építészeti elem nem a pénz, hanem valami más hiánya miatt.

BA: Termál kút és víz van-e a helyszínen? Az új épületbe ez be van-e vezetve?

SzT: Igen, kétszáz méterre lévő a Paskál kút, 68 fokos gyógyvize biztosítja az épület víz- és energiaellátásának jelentős részét.

BA: Van-e, volt-e bármilyen építészeti kapcsolódás a régi és az újonnan kialakult környezethez?

ML: A strand kiszolgáló forgalmának gerincét, a téglakerítés menti kereszttengelyt folytattuk, amely most bevezet az új épület előcsarnokába és azon keresztül a termál épület bejárata előtti előkertbe. Ez a tengely a beépítés másik végén a gazdasági udvarra vezet, amelyen keresztül az összes épület feltöltése biztosított és elérhető.

BA: Megújuló energia használata van-e az új fejlesztésben?

ML: Nincs, hacsak a kút vizének hőcserélők révén az épület fűtésére történő felhasználását nem tekintjük annak.

Borsay Attila