Polgári luxustól a nép szolgálatáig - Rimanóczy Gyula építészete

A budai hegyek modern villaépítészetének jeles képviselője az 1933-ban épült Pasaréti út 97 alatti Szakáts-villa. Bár ma már kissé átépítve látható, jól eltalált arányai és részletei megalapozták az akkor mindössze harminc éves tervező hírnevét, akinek következő, térben és időben is igen közeli munkája már ennél is jóval meghatározóbb lett.

A villától alig száz méterre, szinte azonos időben épült pasaréti téri Szent Antal templom. Ma látható formájához hozzátesz a megújult Páduai Szent Antal plébánia új homlokzata is, ami 2022-re készült el a SAGRA Architects tervei alapján.

Budapest második modern templomaként elhúzódó viták kereszttüzében épült, végül 1934-ben szentelték fel. Különösen látványos vasbeton bordáslemez födéme egy fő, -és két mellékhajó fölött húzódik.

A Széchényi-hegy déli oldalában, a Farkasréti temető közelében beépülő terület jellegzetes képviselője a Lejtő utca 22. alatti háromlakásos társasház. Merészen zárt, de ízlésesen formált utcai homlokzatának ellentétes oldalán hatalmas ablakok és teraszok néznek a kertre.  

Négy évvel a pasaréti téri templom elkészülte után, a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. szintén Rimanóczyt bízta meg az itt épülő autóbusz állomás tervezésével. Az így kéttagúvá vált, modern épületegyüttes immár 86 éve a környék meghatározó építészeti értéke.  

Hatalmas falként mered a Dob utca nagykörúton kívüli szakasza fölé az egykori Postaigazgatóság homlokzata. Az utca új, szélesebb vonala itt már annak a Madách sugárútnak a tervezett négysávos szélességéhez igazodik, aminek végül csak a legelső kétszáz métere épülhetett meg az Erzsébet térről indulva, áthaladva az ottani boltív alatt.  

A korabeli állami nagyberuházások építészetét jó másfél évtizeden át jellemző neobarokk irányzat után, 1937-ben a Postaigazgatóság volt hazánk első, már modern formavilágú, nagy középülete. Sarkán a Boda Gábor szobrászművész által készített nyolcrészes szoborcsoport, 1940-re készült el.  

Erzsébetváros szélén, a későbbi Népstadion szomszédságában, 1941-re készült el az egykori Horthy Miklós Nemzeti Sportcsarnok. A mára számos átalakításon átesett épületből szinte csak a főbejárat környéke maradt teljesen eredeti állapotban.  

A pompás bejáratot Kocsis András 18 méter széles domborműve díszíti. Fölötte 2010 óta áll az új névadó, a hétszeres olimpiai bajnok vívó, Gerevich Aladár neve. A mintegy 1300 fős sportcsarnok ma is a vívósport központja.

A töretlenül kelet felé terjeszkedő fővárosban számos új templomra volt igény. Az egyik legnagyobb deficit a Bosnyák téren alakult ki, ahol 1941-re a mindössze 18 évvel korábban épült templom bizonyult kicsinek, így a szomszédos telken Budapest második legnagyobb templomának építése kezdődött el.

A templom építése a háborús viszonyok közt már nem fejeződhetett be, még az 1946-os felszentelésekor sem volt teljesen kész. A háromezer fős befogadóképességű belső teret Beszédes László és testvérei által készített fa mennyezet díszíti.

A templom homlokzati köveinek színe ma is sokat mondó: az ötven méter magas torony fele csak 2013-ban, közadakozásból épülhetett fel. Burkolásához a készítőknek sikerült elérniük annak az ürömi kőbányának a részleges újranyitását, ahonnan az alsóbb falak eredeti kövei származnak.

A háborút követő nagyszabású egyetemépítések egyik legnagyobb projektje volt a Budapesti Műszaki Egyetem bővítése. A Duna partján álló R, T, és H épületek sora 1955-re készült el; a tervező munkáját egy évvel később Kossuth-díjjal ismerték el.  

Az ekkorra meghatározóvá vált szocialista realizmust az új egyetemi tömbön Rimanóczy Kleineisel Jánossal közös munkában, skandináv mintára, egy kortársainál geometrikusabb formavilágú, összetéveszthetetlen formakinccsé tette.  

Az egyetem villamos laboratóriuma csak jókora csúszással, az 1960-as évek elejére készülhetett el, megjelenésében még szorosan illeszkedve a szomszédjaihoz.