Közélet, hírek

Jó kilátások – A szádvári várrom megmentése

1/4

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Hirdetés
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
?>
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
1/4

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Jó kilátások – A szádvári várrom megmentése
Közélet, hírek

Jó kilátások – A szádvári várrom megmentése

2021.03.26. 10:18

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Magyarország, Szádvár

Építészek, alkotók:
Közti

Magyarország legnagyobb alapterületű hegyi romvárának megmentése újabb mérföldkőhöz érkezett. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében megújuló szádvári munkálatokról az Építészfórum részletesen beszámolt a közelmúltban. Szádvár értékmentő munkáihoz közösségi kezdeményezés hatására már egyre többen csatlakoznak – Kelemen Bálint, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) építésze pedig évek óta aktívan részt vesz a vár értékmentésében. 

Szádvár építésének időpontja ismeretlen, először 1268-ban említették egy oklevélben. A várkomplexum két részből, a hegytetőt elfoglaló Felső-várból és a várhegy északi lábánál elterülő Alsó-várból áll. 

1686-ban Bécsben úgy döntöttek – tartva tőle, hogy a vár újra a kurucok kezére kerül –, hogy le kell rombolni az amúgy hadászatilag már elavult várat. Fokozatosan a természet vette át az uralmat, a maradványok 1920-tól a határsávba kerültek. 2006-ban megalakult a várrajongó önkénteseket tömörítő Szádvárért Baráti Kör, a körülöttük létrejött széleskörű társadalmi összefogással megkezdődött legnagyobb hegyi romvárunk megmentése. Az értékmentő munka a Nemzeti Kastély- és Várprogrammal újabb fejezetéhez érkezett, a szakmai szereplőkkel kialakított jókapcsolat, pedig további lendületben tartja.

Hol vár állott

2006 óta a Szádvárért Baráti Kör tartja rendben a vár területét, rendszeresen bozótirtás, sarjazás, általános tisztítás zajlik a szervezésükben. Augusztus elején a vármentő hét keretében pedig a Herman Ottó Múzeum régészének, Gál Viktornak a szakmai irányításával végeznek feltárási munkát a hozzájuk csatlakozó önkéntesekkel kiegészülve. Emellett lehetőség szerint pályázatokon próbálnak forrást szerezni egy-egy falszakasz, bástya megóvására.

Mérföldkőnek számított, hogy a projekt bekerült a Nemzeti Kastély- és Várprogramba. Ennek keretében alapvető célkitűzés volt a látogathatóság biztosítása a vár minél teljesebb bejárhatóságával és az Alsóvár ismertté tételével. Ennek érdekében kilátópontokat, pihenőterületeket, sétautakat, gyilokjárót, lépcsőt, kőtárat, esőbeállót, pihenőpadokat, zászlórudakat és a vár történetét bemutató információs táblákat létesítettek.

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
2/4
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Értékmentés konzerválással

„A kutatottság és a tudományos ismereteink jelenlegi szintjén hiteles épületrekonstrukció nem volt megvalósítható, illetve épületek, zárt terek létrehozásához az üzemeltetési feltételek nem voltak még adottak" – mutatott rá Kelemen Bálint a KÖZTI műemlékvédelmi szakmérnök építésze. „A helyreállítás tervezéséhez elkészítettünk a történeti írott és képi források, régészeti feltárások eredményei alapján egy részletes építéstörténeti kutatást, amelynek a része volt a vár 1686-os pusztulás előtti állapotát bemutató 3D-s elméleti rekonstrukciós modell is. Ez, illetve az egész várra kiterjedő alapos tartószerkezeti állapotvizsgálat alapján határoztuk meg a kiegészítések, megerősítések szükséges mértékét. Elkészült a vár teljes térszkenneléses felmérése, illetve a megelőző régészeti feltárás nyomán körülbelül a duplájára nőtt a vár régészetileg kutatott területe, ami számos építéstörténeti újdonságot is hozott, előkerült az Alsóvár kapuja és számos lőrés" – tette hozzá. A konzervált falak volumene mintegy megháromszorozódott, örökségvédelmi szempontból fontos objektumokat sikerült megmenteni a pusztulástól. Egyúttal fedett kőtárba került 26 darab, eddig a vár területén szétszórva heverő külön értéket képviselő nagyméretű, közel féltonnás faragott kőelem.

Kortárs kiegészítések

A kőfalak konzerválása a helyszínen nagy számban megtalálható eredeti, kiomlott falazókövek felhasználásával történt. Az új turisztikai funkcióhoz szükséges kiegészítő elemek – lépcső, esőbeálló, kőtár, gyilokjáró, padok stb. – anyaghasználata (tölgyfa) is tradicionális, de a formanyelvük kortárs, ezzel biztosítva a megkülönböztethetőség műemlékvédelmi igényét. A konzervált és kortárs elemek ugyanakkor szerves egységet alkotnak, az alkalmazott technikai megoldások nem zárják ki egy későbbi, nagyobb mértékű helyreállítás lehetőségét sem. A terjes rekonstrukciót előnyben részesítő várhelyreállítások között tehát Szádvár, a ligetes-parkos romvár unikumnak tekinthető.

Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI
1/4
Fotó: Bubenkó Gábor – Forrás: KÖZTI

Jó kilátások

A Nemzeti Kastély- és Várprogramnak köszönhetően már most érezhetően megnőtt az érdeklődés a várrom iránt, tehát jelentkezett a beruházás turisztikai, örökségvédelmi haszna. Mindez egyértelműen bizonyítja az építészeti, műemlékvédelmi koncepció helyességét és az összefogásban rejlő erőt.

A tettek mezejére lépő önkéntesek a tavaly zárult nagyobb léptékű konzerválás után sem pihennek, egy újabb falszakasz megóvását tervezik a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának keretében.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk