Épületek/Irodaépület

Roncsoló derbi

1/22

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/22

Roncsoló derbi
Épületek/Irodaépület

Roncsoló derbi

2006.04.24. 07:38

Projektinfó

Szerzők:
Vargha Mihály (1952-2010)

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Fazakas György

Dosszié:

Vargha Mihály írása az Árpád-híd pesti hídfőjénél létesített két új irodaházról

„Az építészet alig szabadult meg
az idejétmúlt eklektikától, máris számító nővére,
a mérnöki tudomány karjaiba hullott, és elmerült
saját technikai újításainak csodálatában."
Konsztantin Melnyikov


Mint két testvér: kívül ragyognak, belül szuszognak – a korszerű ablakszerkezet szerencsésen kizárja az Árpád-hídra vezető sztráda dübörgését. Kinézvén belőlük, a panoráma remek – főképp a Duna felé, minél magasabbról, annál inkább. Mintha kilátó-teraszok is lennének a tetőkön? Miközben nem is olyan magas e két testvér, csupán kétszerese a legyűrni óhajtott szomszédos lakótömböknek északon, avagy a panel-blokkoknak délen. De mit szólnak egymáshoz?





Májusban nyit a két, egymással is konkurens irodaház az Árpád-hídi felhajtónál Pesten. Hirdetéseik magukért beszélnek, a róluk szóló hírek idézést érdemelnek. Egy színes ingatlan-magazinban a ‚Májusban nyílik az Europe Tower‘ főcím alatt olvasható: „Látványos fejlődésnek indulhat az Árpád-híd környéke". Lehet-e fejlődésnek tekinteni bármit az ingatlan-üzletben, ami nem látványos (látványtalan?), kérdezhetnénk, de nézzük inkább a két házat.

Szó ami szó, „látványos", ám a városhoz és a környező építészethez sok köze egyiknek sincs. Egymással kokettálnak – „Álmomban két macska voltam és játszottam egymással", mondhatjuk Karinthyval. Egy építészmérnök, Fazakas György jegyzi a két könnyednek szánt, mégis inkább monstrum-szerű ipari tömb-masszát (tornyot mégsem írhatok). Mégis rabul ejtheti az átlag polgárt, aki csak legfeljebb a tévében meg fotón látott amerikai felhőkarcolót –, feltéve, hogy nem kell ezt néznie nap mint nap. Mert akkor hamar ráunhat. Bárki.





Az északi még csak-csak. H betűhöz hasonló alaprajzi struktúrája attól lesz hatásos, hogy északi és déli homlokzata íves. Tehát két oldalán O lesz a H, ami alul-felül, vagyis keletre és nyugatra marad szögletes, s ott a szerelt homlokzat ráadásul az ablakszemekkel lyukarchitektúra álcát kapott, ami némi bájt kölcsönöz a precíz ipari struktúrának. S van az egészben egy apró alaprajzi trükk: az északi és déli tömb között kis szögeltérés és elcsúsztatás, ami a rajzokról rögtön leolvasható, de valójában inkább csak a belső összekötő terekben érvényesül némiképp. Formai játék még, hogy a két íves oldalhomlokzat üvegfala kicsit túllóg a saroknál. No nem annyira bátran, mint azt Jean Nouvel tette volna, vagy szorosan a nyomában Virág Csaba a Kálvin téren. De az üveg túlfuttatása picit mégis egyedivé teszi a házat, főleg hogy a tető-párkánynál is megtörténik. Ehhez járul még a tömör panelek világosabb színe, amitől eleve karcsúbb, megejtőbb egy hajszállal. Vagy a magas tömbtől északra a lapos, zöldtetővel tervezett nyúlvány– ami magába foglalja a rég ott álló benzinkutat is – kerek véglezárásával nem idegen az együttestől.

Ez tehát az Europe Tower, mely a 2005. novemberi sajtójelentések szerint már üzleti siker: „az Erste Nyíltvégű Ingatlan Alap megvásárolta az Árpád híd pesti hídfőjénél épülő irodaházat. A 17 szintes épület 2006. májusától várhatóan az Erste Bank Hungary Rt. és leányvállalatainak székháza lesz. A bérbeadási és adásvételi tranzakció a CPB Hungária Kft. közvetítésével jött létre. A vételárat a felek üzleti titokként kezelik." Mindamellett a fentebb idézett lap címoldalán hozza, hogy irodák kiadók benne. Ezek szerint mégsem csak az Erste és köre lakja majd a teljes épületet, bizonyára a cég maga adja bérbe a maradékot.





Duna Tower testvér a forgalmas út túloldalán meglehetősen rideg, mereven szögletes és sötét tónusú, s persze csupán angol nevében torony. Széthúzva áll a két zömök derékszögű hasáb, amihez délről – pont középen – egy jóval alacsonyabb, szintén derkszögű nyúlvány kapcsolódik. A két hasáb közé szuszakolták a bejárati csarnok és központi lobbi üvegkockáját, ami fölött egyetlen üveghíd is összeköti az északi és déli hasábot. A fényvédő, sötét tónusú ablakraszteren a tömör panelek is sötétek, ettől bántóan hűvös az egész – a tömör felülettel csomagolt lépcsőtornyok világosabb szerelt burkolata legfeljebb a déli látványon enyhít kicsit. Ott viszont a másik tengelyre is kirótt szimmetria teszi merevvé a kompozíciót. Az ingatlanos-internetes ajánlat egyébként nem csak a két magasabb hasábot nevezi toronynak (Árpád és Margit), hanem a déli tömb alsó szintjeihez T alakban kapcsolódó harmadikat is (Mátyás). Pedig ez kimondottan fekvő téglány formájú, összesen 7 emelet. De legalább e nyúlvány véghomlokzatának ablakaiból rá lehet látni egy igazi építészeti műre, Janáky István Elektromos sportcsarnokára (már amennyire az elé hányt óriásplakátok engedik). Az 1980-as évek végéről való téglaépület kapcsán kimondható: jó lett volna, ha az irodamonstrumok tervezője próbált volna több szellemet belevinni munkájába. Persze más „műfaj", más idők, más elvárások, hangozhat az ellenvetés – de az architektúra soha nem lehet ennyire szolgai perctéma.

Budapest városának szépsége a Duna két partjának éles kontrasztjából fakad, a hegyes budai táj a folyó pesti oldalán hirtelen lesz lapos alföld, ami egyébként a folyótól távolodva meglehetősen egyenletesen kiemelkedik, és ezzel természetes határt szab ezen az oldalon is. E kivételes természeti környezetben az utóbbi százötven évben viharos gyorsasággal alakult ki a város útrendszere, a legtöbb híd és Budapest sajátos építészeti karaktere. Mindez remekül megfigyelhető a budai magaslati pontokról, a János-hegytől kezdve a Citadelláig – vagy akár a Hármashatár-hegyről.

Jelenleg ebbe a sziluettbe a régebbi építésű templomokon túl csak néhány olyan magasház metsz bele, melyek a hetvenes-nyolcvanas években készültek. Helyszínünkhöz egész közel például a Tásadalombiztosítási Igazgatóság igazi, karcsú tornya a Róbert Károly körút - Váci út kereszteződésében, vagy mellette a rendőrségi központ, amely főleg antennájával emelkedik ki, viszont meglehetősen nagy alaprajzi kiterjedésű, magamutogató tömb. Ezek is szolgálhattak volna mintául a tervezők számára e két „magas-műszaki"produkciónak (angol szakkifejezéssel high-tech-nek) mutatkozó, de valójában azt is csak szolgai szinten tudó irodaépülethez. A városrendezési indok szerint a Pestet és Budát összekötő hídhoz ezek új kaput rajzolnak, ami autós szemmel még csak-csak stimmel, de gyalogosan alig. Forduljunk inkább vissza, vígasznak még mindig ott a Margitsziget, s kicsit odébb, talán-talán a Hajógyári-sziget is megmarad a természet hírnökének. E két új ház pedig marad az, ami: zöldmezős beruházás, látványos környezetroncsolás a XXI. század hajnalán.

szerző: Vargha Mihály (szöveg + fotó) 

Nyomtatásban megjelent a Budapest 2006/4. számában, Sebestyén László fotóival

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk