Épülettervek/Középület

Salzburgi Pedagógiai Főiskola - A 3h építésziroda megvételt nyert terve

1/5

Látványterv

Hirdetés
?>
Látványterv
?>
Belső látványterv
?>
Homlokzat
?>
Látványterv
?>
Látványterv
1/5

Látványterv

Salzburgi Pedagógiai Főiskola - A 3h építésziroda megvételt nyert terve
Épülettervek/Középület

Salzburgi Pedagógiai Főiskola - A 3h építésziroda megvételt nyert terve

2013.07.11. 08:41

A közelmúltban nemzetközi sikert ért el a 3h építésziroda tervezői csapata, ugyanis nyílt pályázatban megvételt nyert tervük a salzburgi Pedagógiai Főiskola épületkomplexumának felújítása, illetve bővítése. A terv friss és látványos beavatkozással szervezi a környező városszövetet zöldebbé, átláthatóbbá és logikusabbá, ugyanakkor különböző nevelési-oktatási elveket és számos ezekhez kapcsolódó funkciót is hatékonyan integrál.

Várostervezési koncepció

A meglévő oktatási intézmények által kialakított térstruktúra felveti a kérdést: a régi beépítési sémával egyezően, vagy attól eltérő módon tervezzünk? Az általunk tervezett térbeavatkozás folytatása a meglévő fésűszerű struktúrának, de ugyanakkor a városi helyzet egy újszerű értelmezését is nyújtja. Megkíséreltük a meglévő városszerkezet továbbvitelét, de az által, hogy kialakítottunk egy "beékelődő" zöld területet. A Viktor-Keldorfer-Straße-n álló régi egyetemi épület elbontásával lehetőség adódik a beékelődő terület feltárásra, és ezzel déli irányú vizuális kapcsolat jön létre. A pedagógiai főiskola nyugati épülete az új sportcsarnok vonalába húzódik vissza, így kialakul egy észak-déli tengely, és kilátás nyílik a zöldfelületekre. Hasonlóképpen a másik irányból, azaz a zöldfelületek felől is jobban feltárul a régi városrész és az erőd. A Pedagógiai Főiskola visszahúzódik a szomszédos lakózóna beépítésébe. Különös figyelmet szenteltünk annak, hogy az átvezető, összekötő elemek transzparensek maradjanak.

A pedagógiai főiskola új épületrésze a meglévő fésűs struktúra folytatása, de egyben új városrendezési szituációt is teremt. Az Akademiestraße negyedik blokkja úgy lett kialakítva, hogy általa kirajzolódjon és hangsúlyosabbá váljon a városközpontba ékelődő zöld tengely. Ezzel egyidejűleg egy hatásos téri utalás is létrejön a sportcsarnokra, amely ugyanezen az irányvonalon helyezkedik el.

A Viktor-Keldorfer-Straße beépítésének nehézsége abban rejlik, hogy az épülettömegnek a környező kis lakóépületek léptékéhez kell illeszkednie. Mindazonáltal önmagában is funkcionális egységet képez. Nagyon fontos volt az átláthatóság erről az utcáról a zöld területekre. Ezért terveztünk olyan megoldást, amelyben a függőlegesen tagolt épülettömeg áttörésekkel és transzparens részekkel horizontálisan is tagolva lett.

Homlokzat
3/5
Homlokzat

Szabadtér és a természet jelenléte

A terv egyik fontos célja a természeti környezettel való folyamatos kapcsolat megteremtése, hogy ezáltal a táj és annak városi minősége állandóan és tudatosan észlelhető legyen. A kialakított épülettömeg áttetsző földszintje és a körülötte lévő terek is különböző funkcionális jelleget kaptak. A belső udvarban megmaradnak a fák, és új telepítések is gazdagítják majd a növényzetet. Így létrejön egy minőségi zöld zóna az egyetemi épület középpontjában. Ez az udvar mintegy „átfolyik" a beékelődő zöld területbe is.

Látványterv
4/5
Látványterv

A beékelődő zöld tengely az egyetemi parkkal is különleges kapcsolatba és interakcióba lép. A természeti karakter bevezetődik egészen a városközpontba: a természet önmaga csakúgy, mint a természet látványa (a tájkép), fontos elemévé válik a tervnek. A vizuális tengelyek szabad vezetése az egyik legjelentősebb tervezői szempont volt. Mindkét általunk tervezett épület a táji látvány folytatásaként jelenítődik meg. Ezáltal válik a környezet több síkon és többféleképpen megragadhatóvá.

Építészeti szempontok

A meglévő iskolaépületek alapvetően meghatározzák a városkép szerkezetét, ezért a beavatkozásnak minimálisnak kellett lennie és követnie kellett az épületkomplexum belső logikáját. Az egyetemi parknak is vannak érdekes városépítészeti támpontjai. A sportcsarnok és a sportpályák meghatároznak egy ortogonális struktúrát, aminek a széle kijelöli az egyetemi épület logikus helyét.

A párhuzamos épületszárnyak funkcionális összekötése további tervezési kérdést vetett fel. Javaslatunk szerint az északi oldalon létrehozunk egy nagy üvegfelületet – egy "kirakatot", amely az épületszárnyak lezárásán túl az egyetemi park és a zöldfelületként hasznosított belső udvar összekötését is szolgálja. Az üvegezett tömeg nyitottságát és átláthatóságát a szabálytalanul elhelyezett közösségi, "aktív zónák" és a rendszertelenül álló pillérek hangsúlyozzák.

Pedagógiai irányelvek átültetése tervezési szempontokká

A tervezői szándék szerint a meglehetősen merev meglévő épületből, az összekötő üveg bővítésből és az újonnan kialakított tanulmányi épületszárnyakból egy kiegyensúlyozott tér jön létre, amely egyszerre jeleníti meg a haladóbb, nyitottabb és a hagyományos, kötöttebb oktatási szemléletet.
Az összekötő traktus különböző síkjai térileg nyitottak ezért lehetővé teszik a tanulók közötti interakciót. Helyet biztosítanak és ösztönzően hatnak a nyílt, dinamikus tanulási formák, kutató típusú tanulás és csapatmunka számára is.

Belső látványterv
2/5
Belső látványterv

A gyakorlóiskola pozícionálása és térszerkezete olyan hatást kelt, mintha kisebb léptéken működne. Az itt tanuló gyermekek számára ez a hozzájuk mért érzékelési lépték az otthonosság benyomását kelti. Ezért a gyakorlóiskola élettérként is tud funkcionálni. Két fő feladatot lát el: védettséget nyújt, de ugyanakkor lehetővé teszi a kihívásokat, a stimulációt is.

Funkcionalitás

Az egyetemi épület az Akademiestraße felől közelíthető meg, ami lehetővé teszi az egyszerű belépés ellenőrzést. Az épület belsejében a két oktatási traktus középső zónái biztosítják a megközelíthetőséget és az átláthatóságot. A régi szárnyban megmaradnak a lépcsőházak, az újban pedig hasonló módon lesznek kialakítva.

Az előcsarnok az egyetemi épület középpontjában található. Az üvegezett hasáb földszintje szakaszolóként is szolgál, ez tagolja és szervezi a belső tereket, ugyanakkor összeköti a külsőt a belsővel. A pinceszinti előadók, a földszinti étkezők, valamint az emeleti szintek kis funkcionális egységei egyetlen nyitott légtérrel vannak összekötve. Mindkét szárny felvonói ebből a zónából nyílnak. Így létrejön az oktatási termek kompakt egysége, amelyen belül a funkcionális részek széles kommunikációs felületekkel (folyosókkal) vannak összekötve egymással. A fölszinti menza a közparkra és a belső udvarra is nyílik. A keleti traktusban főként az adminisztrációs és a szemináriumi termek kapnak helyek. A rektori hivatal az első emeleten található, és a professzorok szobái is nagyrészt itt lesznek kialakítva. Az üvegezett hasáb ad helyet a kommunikációs zónáknak és a nagyobb szemináriumi termeknek.

Látványterv
5/5
Látványterv

A gyakorló iskola tisztán funkcionális térstruktúrát mutat. Az osztálytermek az első emeleten úgy vannak elhelyezve, hogy egy szélesebb kommunikációs zónát biztosítanak. A földszinten találhatóak a különleges oktatási helységek, amelyek kívülről is könnyen elérhetők. A napközi zsibongója és a többi tanterem között egy fedett terasz helyezkedik el. A pincében van a tornaterem az ehhez tartozó öltözőkkel, és az informatika terem is, az emeleti szinteken pedig az iskolavezetés irodái, a tanári szobák, és egy tetőterasz lesz kialakítva.

Gazdaságosság, optimalizálás, ökológia

Bár az egyetem felújításánál és bővítésesnél a lehető legkevesebb bontás a cél, mindazonáltal a nyugati traktust le kell bontani, hogy a térhasználat gazdaságosabbá váljon és a pinceszint térileg és strukturálisan is logikusabban legyen kialakítva.

A tervezés során kiemelkedő szempont volt a hatékony energiafelhasználás, amelyet elsősorban egy kompakt épülettömeg kialakításával és kitűnő hővédelemmel tudunk elérni. Ez utóbbihoz fontos az is, hogy megfelelő üvegfelületek és üvegminőségek kerüljenek az épületre, rendelkezzen integrált szellőztetéssel, és összességében hatékony klímakoncepciót valósítson meg. Ugyancsak elsődleges szándék volt a természetes fény használata, a hatékony mesterséges világítás, és az üzemeltetési optimalizálás.

Természetes építőanyagokat használunk, mert ezeknek nemcsak ökológiai, hanem energetikai előnyei is vannak. Az energetikai koncepció az épületburok minőségben nyilvánul meg, amelyhez egy kontrollált szellőztetési rendszer, és egy nagy hatékonyságú hővisszanyerő is hozzáadódik.

3h építésziroda

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk