Nézőpontok/Vélemény

Összefonódva a természettel – a sarródi Kócsagvár

1/18

A Fertődhöz közeli Sarród határában, a Fertő-tó jelentős vízszintcsökkentése előtt még kikötő működött. Ennek helyén, a mai parttól bő négy kilométerre épült fel 1993-ra az újjászervezett Fertő–Hanság Nemzeti Park központi épülete, a Kócsagvár.

Az épület számára névadó nagy kócsag egykor a kihalás szélére került, megmentése a hazai természetvédelem egyik sikere. Erre is utal a bejárat körüli homlokzat ornamentikája, ami két, egymást kitárt szárnyakkal üdvözlő kócsagot szimbolizál.

A kapun belépve feltárul a tágas belső udvar, középen a kerek előadóteremmel. A tervező, Koller József a megrendelővel egyeztetve, az egymás mellett működő funkciók elszeparálhatóságára is törekedett.

A bejárat két oldala mögötti, nagy nyitott terek eső esetén pihenőként, illetve kerékpárok tárolására szolgálnak -utóbbiakból akár félszáz is összegyűlhet az iskolai osztálykirándulások alkalmával.

A főépület és a mellette álló kiszolgáló és raktárépület egymáshoz hasonuló, félkör formái határozzák meg az udvart. A több száz négyzetméteres nádtetőt magas villámhárítók tucatjai védik.

Az épület bejárat felé eső oldalán kezdődő, és teljes hosszán végigfutó, azaz több mint harminc méter hosszú, kétszintes előteret a nemzeti park információs tablói és alkalmi kiállításai töltik meg. Innen nyílnak a szintén kétszintes szállások is.

A külső oldalról kinyúló szárnyak közt üvegfalakon át árad be a fény. Kívül az épület körül érintetlenül hagyott, több hektáros erdő.

A központi tér galériájából közvetlenül is elérhetők a szállások felső szintjei, ahol két-két hálószoba található. Alulról egy-egy további háló mellett a tágas, saját konyhák találhatók, természetesen belső összeköttetéssel a két szint között.

Kilátás a hálószobák ablakából. A helyi népi építészet elemeinek használata nem csupán a tájba illeszkedést szolgálta, de utal a nemzeti park értékőrző munkájára is.

Kívül az egyes szállásokat minden irányból erdő veszi körbe. A sor folytatását képző északi szárnyakban már irodák kaptak helyek, hasonló külső formában.

Az előtér végén, a tervezési koncepció szerint a falusi főutcát idéző központi tér legfontosabb pontjából nyílik a tudás átadásának modern helyszíne, a kör alakú előadóterem.

Az észak felé nyitott udvar legtávolabbi pontjáról, azaz a bejárattal szemközt látható be legteljesebben az épület. Balról jobbra az egyik irodaszárny, előadóterem, fogadótér, végül a raktárak.

A közel félkör alakú központi folyosó látványos lezárása az esti világítás idején tárul fel teljes valójában.

Szállóvendégként este marad idő az épület alapos felfedezésére. Mind a hat irodai és szállás szárny egyedi, a hansági népi építészet formajegyeit alkalmazó belső homlokzattal készült.

A szabványos nyílászárók mellett megannyi egyedileg gyártott darab alakítja a homlokzat képét, 29 évvel az elkészültük után még folyamatosan karbantartott, jó állapotban.

A déli órákban a legcsendesebb az előtér, más alkalmakkor azonban egyszerre akár több iskolai csoport zaja tölti meg az udvart. Jó időben az ismeretterjesztő előadások is itt, szabadtéren zajlanak.

Az átgondolt tájolású üvegfelületkenek köszönhetően nyáron is hűvös levegő vár bent.

Különösen összetett, és karbantartásigényes szerkezete ellenére az épület ma is jó állapotban van, de számos pontján látható, hogy a következő években is bőven ad majd munkát fenntartóinak, a hasonló épületeknél megszokott módon.

?>
A Fertődhöz közeli Sarród határában, a Fertő-tó jelentős vízszintcsökkentése előtt még kikötő működött. Ennek helyén, a mai parttól bő négy kilométerre épült fel 1993-ra az újjászervezett Fertő–Hanság Nemzeti Park központi épülete, a Kócsagvár.
?>
Az épület számára névadó nagy kócsag egykor a kihalás szélére került, megmentése a hazai természetvédelem egyik sikere. Erre is utal a bejárat körüli homlokzat ornamentikája, ami két, egymást kitárt szárnyakkal üdvözlő kócsagot szimbolizál.
?>
A kapun belépve feltárul a tágas belső udvar, középen a kerek előadóteremmel. A tervező, Koller József a megrendelővel egyeztetve, az egymás mellett működő funkciók elszeparálhatóságára is törekedett.
?>
A bejárat két oldala mögötti, nagy nyitott terek eső esetén pihenőként, illetve kerékpárok tárolására szolgálnak -utóbbiakból akár félszáz is összegyűlhet az iskolai osztálykirándulások alkalmával.
?>
A főépület és a mellette álló kiszolgáló és raktárépület egymáshoz hasonuló, félkör formái határozzák meg az udvart. A több száz négyzetméteres nádtetőt magas villámhárítók tucatjai védik.
?>
Az épület bejárat felé eső oldalán kezdődő, és teljes hosszán végigfutó, azaz több mint harminc méter hosszú, kétszintes előteret a nemzeti park információs tablói és alkalmi kiállításai töltik meg. Innen nyílnak a szintén kétszintes szállások is.
?>
A külső oldalról kinyúló szárnyak közt üvegfalakon át árad be a fény. Kívül az épület körül érintetlenül hagyott, több hektáros erdő.
?>
A központi tér galériájából közvetlenül is elérhetők a szállások felső szintjei, ahol két-két hálószoba található. Alulról egy-egy további háló mellett a tágas, saját konyhák találhatók, természetesen belső összeköttetéssel a két szint között.
?>
Kilátás a hálószobák ablakából. A helyi népi építészet elemeinek használata nem csupán a tájba illeszkedést szolgálta, de utal a nemzeti park értékőrző munkájára is.
?>
Kívül az egyes szállásokat minden irányból erdő veszi körbe. A sor folytatását képző északi szárnyakban már irodák kaptak helyek, hasonló külső formában.
?>
Az előtér végén, a tervezési koncepció szerint a falusi főutcát idéző központi tér legfontosabb pontjából nyílik a tudás átadásának modern helyszíne, a kör alakú előadóterem.
?>
Az észak felé nyitott udvar legtávolabbi pontjáról, azaz a bejárattal szemközt látható be legteljesebben az épület. Balról jobbra az egyik irodaszárny, előadóterem, fogadótér, végül a raktárak.
?>
A közel félkör alakú központi folyosó látványos lezárása az esti világítás idején tárul fel teljes valójában.
?>
Szállóvendégként este marad idő az épület alapos felfedezésére. Mind a hat irodai és szállás szárny egyedi, a hansági népi építészet formajegyeit alkalmazó belső homlokzattal készült.
?>
A szabványos nyílászárók mellett megannyi egyedileg gyártott darab alakítja a homlokzat képét, 29 évvel az elkészültük után még folyamatosan karbantartott, jó állapotban.
?>
A déli órákban a legcsendesebb az előtér, más alkalmakkor azonban egyszerre akár több iskolai csoport zaja tölti meg az udvart. Jó időben az ismeretterjesztő előadások is itt, szabadtéren zajlanak.
?>
Az átgondolt tájolású üvegfelületkenek köszönhetően nyáron is hűvös levegő vár bent.
?>
Különösen összetett, és karbantartásigényes szerkezete ellenére az épület ma is jó állapotban van, de számos pontján látható, hogy a következő években is bőven ad majd munkát fenntartóinak, a hasonló épületeknél megszokott módon.
1/18

A Fertődhöz közeli Sarród határában, a Fertő-tó jelentős vízszintcsökkentése előtt még kikötő működött. Ennek helyén, a mai parttól bő négy kilométerre épült fel 1993-ra az újjászervezett Fertő–Hanság Nemzeti Park központi épülete, a Kócsagvár.

Az épület számára névadó nagy kócsag egykor a kihalás szélére került, megmentése a hazai természetvédelem egyik sikere. Erre is utal a bejárat körüli homlokzat ornamentikája, ami két, egymást kitárt szárnyakkal üdvözlő kócsagot szimbolizál.

A kapun belépve feltárul a tágas belső udvar, középen a kerek előadóteremmel. A tervező, Koller József a megrendelővel egyeztetve, az egymás mellett működő funkciók elszeparálhatóságára is törekedett.

A bejárat két oldala mögötti, nagy nyitott terek eső esetén pihenőként, illetve kerékpárok tárolására szolgálnak -utóbbiakból akár félszáz is összegyűlhet az iskolai osztálykirándulások alkalmával.

A főépület és a mellette álló kiszolgáló és raktárépület egymáshoz hasonuló, félkör formái határozzák meg az udvart. A több száz négyzetméteres nádtetőt magas villámhárítók tucatjai védik.

Az épület bejárat felé eső oldalán kezdődő, és teljes hosszán végigfutó, azaz több mint harminc méter hosszú, kétszintes előteret a nemzeti park információs tablói és alkalmi kiállításai töltik meg. Innen nyílnak a szintén kétszintes szállások is.

A külső oldalról kinyúló szárnyak közt üvegfalakon át árad be a fény. Kívül az épület körül érintetlenül hagyott, több hektáros erdő.

A központi tér galériájából közvetlenül is elérhetők a szállások felső szintjei, ahol két-két hálószoba található. Alulról egy-egy további háló mellett a tágas, saját konyhák találhatók, természetesen belső összeköttetéssel a két szint között.

Kilátás a hálószobák ablakából. A helyi népi építészet elemeinek használata nem csupán a tájba illeszkedést szolgálta, de utal a nemzeti park értékőrző munkájára is.

Kívül az egyes szállásokat minden irányból erdő veszi körbe. A sor folytatását képző északi szárnyakban már irodák kaptak helyek, hasonló külső formában.

Az előtér végén, a tervezési koncepció szerint a falusi főutcát idéző központi tér legfontosabb pontjából nyílik a tudás átadásának modern helyszíne, a kör alakú előadóterem.

Az észak felé nyitott udvar legtávolabbi pontjáról, azaz a bejárattal szemközt látható be legteljesebben az épület. Balról jobbra az egyik irodaszárny, előadóterem, fogadótér, végül a raktárak.

A közel félkör alakú központi folyosó látványos lezárása az esti világítás idején tárul fel teljes valójában.

Szállóvendégként este marad idő az épület alapos felfedezésére. Mind a hat irodai és szállás szárny egyedi, a hansági népi építészet formajegyeit alkalmazó belső homlokzattal készült.

A szabványos nyílászárók mellett megannyi egyedileg gyártott darab alakítja a homlokzat képét, 29 évvel az elkészültük után még folyamatosan karbantartott, jó állapotban.

A déli órákban a legcsendesebb az előtér, más alkalmakkor azonban egyszerre akár több iskolai csoport zaja tölti meg az udvart. Jó időben az ismeretterjesztő előadások is itt, szabadtéren zajlanak.

Az átgondolt tájolású üvegfelületkenek köszönhetően nyáron is hűvös levegő vár bent.

Különösen összetett, és karbantartásigényes szerkezete ellenére az épület ma is jó állapotban van, de számos pontján látható, hogy a következő években is bőven ad majd munkát fenntartóinak, a hasonló épületeknél megszokott módon.

Nézőpontok/Vélemény

Összefonódva a természettel – a sarródi Kócsagvár

2022.06.18. 13:05
1/18

A Fertődhöz közeli Sarród határában, a Fertő-tó jelentős vízszintcsökkentése előtt még kikötő működött. Ennek helyén, a mai parttól bő négy kilométerre épült fel 1993-ra az újjászervezett Fertő–Hanság Nemzeti Park központi épülete, a Kócsagvár.

Az épület számára névadó nagy kócsag egykor a kihalás szélére került, megmentése a hazai természetvédelem egyik sikere. Erre is utal a bejárat körüli homlokzat ornamentikája, ami két, egymást kitárt szárnyakkal üdvözlő kócsagot szimbolizál.

A kapun belépve feltárul a tágas belső udvar, középen a kerek előadóteremmel. A tervező, Koller József a megrendelővel egyeztetve, az egymás mellett működő funkciók elszeparálhatóságára is törekedett.

A bejárat két oldala mögötti, nagy nyitott terek eső esetén pihenőként, illetve kerékpárok tárolására szolgálnak -utóbbiakból akár félszáz is összegyűlhet az iskolai osztálykirándulások alkalmával.

A főépület és a mellette álló kiszolgáló és raktárépület egymáshoz hasonuló, félkör formái határozzák meg az udvart. A több száz négyzetméteres nádtetőt magas villámhárítók tucatjai védik.

Az épület bejárat felé eső oldalán kezdődő, és teljes hosszán végigfutó, azaz több mint harminc méter hosszú, kétszintes előteret a nemzeti park információs tablói és alkalmi kiállításai töltik meg. Innen nyílnak a szintén kétszintes szállások is.

A külső oldalról kinyúló szárnyak közt üvegfalakon át árad be a fény. Kívül az épület körül érintetlenül hagyott, több hektáros erdő.

A központi tér galériájából közvetlenül is elérhetők a szállások felső szintjei, ahol két-két hálószoba található. Alulról egy-egy további háló mellett a tágas, saját konyhák találhatók, természetesen belső összeköttetéssel a két szint között.

Kilátás a hálószobák ablakából. A helyi népi építészet elemeinek használata nem csupán a tájba illeszkedést szolgálta, de utal a nemzeti park értékőrző munkájára is.

Kívül az egyes szállásokat minden irányból erdő veszi körbe. A sor folytatását képző északi szárnyakban már irodák kaptak helyek, hasonló külső formában.

Az előtér végén, a tervezési koncepció szerint a falusi főutcát idéző központi tér legfontosabb pontjából nyílik a tudás átadásának modern helyszíne, a kör alakú előadóterem.

Az észak felé nyitott udvar legtávolabbi pontjáról, azaz a bejárattal szemközt látható be legteljesebben az épület. Balról jobbra az egyik irodaszárny, előadóterem, fogadótér, végül a raktárak.

A közel félkör alakú központi folyosó látványos lezárása az esti világítás idején tárul fel teljes valójában.

Szállóvendégként este marad idő az épület alapos felfedezésére. Mind a hat irodai és szállás szárny egyedi, a hansági népi építészet formajegyeit alkalmazó belső homlokzattal készült.

A szabványos nyílászárók mellett megannyi egyedileg gyártott darab alakítja a homlokzat képét, 29 évvel az elkészültük után még folyamatosan karbantartott, jó állapotban.

A déli órákban a legcsendesebb az előtér, más alkalmakkor azonban egyszerre akár több iskolai csoport zaja tölti meg az udvart. Jó időben az ismeretterjesztő előadások is itt, szabadtéren zajlanak.

Az átgondolt tájolású üvegfelületkenek köszönhetően nyáron is hűvös levegő vár bent.

Különösen összetett, és karbantartásigényes szerkezete ellenére az épület ma is jó állapotban van, de számos pontján látható, hogy a következő években is bőven ad majd munkát fenntartóinak, a hasonló épületeknél megszokott módon.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Sarród

Építészek, alkotók:
Koller József

Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.