Siklós Mária kontra MÉK

Schwajda György meghallgatása

Schwajda György, a Nemzeti Színház felépítéséért felelõs kormánybiztos meghallgatásával folytatódott a Fõvárosi Bíróságon a Nemzeti Színház tervezõje, Siklós Mária és a Magyar Építész Kamara (MÉK) közötti közigazgatási per; az eljárásban június 18-ra tûztek ki újabb tárgyalást. A pert Siklós Mária kezdeményezte a MÉK-kel szemben; az építész azt szeretné, ha a bíróság hatályon kívül helyezné a MÉK 2000. decemberében született határozatát, amellyel - etikai vétségre hivatkozva - kizárták õt a MÉK soraiból. Schwajda György a tárgyaláson többi között utalt az építésszel való ismeretségének kezdetére, munkakapcsolatuk kialakulására, a Nemzeti Színház felépítésével kapcsolatos kormánymegbízására.

Az ex-kormánybiztos bírói kérdésre megjegyezte: nehezen tud visszaemlékezni a három-négy évvel ezelõtti eseményekre, mivel "azokat törölni akarja emlékezetébõl". Schwajda György közölte: feladata - 1998. októberétõl miniszteri biztosként, majd 1999. áprilisától kormánybiztosként - az volt, hogy a Fidesz-kormány határozatának megfelelõen 2002. március 15-re felépítse a Nemzeti Színházat. A kormányhatározat rendelkezett a korábban, az Erzsébet téren megkezdett építkezés leállításáról, a teátrum új helyszínérõl - amelyet akkor a Városligetbe képzeltek el - és a beruházás költségvetési keretérõl is; a színház megvalósításának helyszínét a fõváros és az állam közti nézeteltérés miatt késõbb áttették a Soroksári útra - ismertette.

Schwajda György szavai szerint kormánybiztosságának elsõ teendõi között szerepelt, hogy felvette a kapcsolatot a MÉK elnökével; a találkozón az akkori elnök, Calmayer Ferenc mindenben segítséget ígért, s azt javasolta: mivel a színház a fõvárosban épül, mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a Budapesti Építész Kamarával (BÉK) is. A BÉK akkori elnöke, Sylvester Ádám már nem ígért segítséget, - idézte fel emlékeit Schwajda György, aki szerint a testület vezetõje "haragudott a kormányra, amiért leállíttatta az Erzsébet téri építkezést", s "magáénak érezte" a korábbi helyszínre kiírt tervpályázat gyõztese, Bán Ferenc terveit.

Schwajda György magyarázata szerint "mivel ilyen elutasításban volt része", nem tehetett mást, minthogy megkeresett építészeket - köztük Siklós Máriát is -, s arra kérte õket: dolgozzák ki elképzelésüket. Ezt követõen - 1999. februárjának végén, márciusának elején - bejelentette, hogy nem lesz pályázat a Nemzeti Színház megtervezésére, hanem Siklós Máriát kéri fel a munkára. Hozzáfûzte azt is, elõzõleg tanulmányozta az 1996-os pályázatra beérkezett 72 munkát, de egyiket sem találta olyannak, amelyet használni tudott volna. Schwajda György ismertetése szerint az építész kamarák elnökségei mindvégig támogatták õt, ugyanakkor jelezték: van egy belsõ ellenzék, akik azt szeretnék, ha nem Siklós Mária tervezné a Nemzetit; a kamarai elnökök kijelentették azt is, hogy nem akarnak konfrontálódni a kormánnyal - jelezte.

A kormánybiztos kérdésre válaszolva azt mondta: lehetett sejteni, hogy harag lesz Siklós Mária és a MÉK között, amelynek egyik oka "politikai természetû" volt, a másik pedig úgymond stílusbeli különbözõség, esztétikai tényezõ. Schwajda György kitért arra is, a központi tervtanács ülése után a MÉK elnökségi ülésén hagyta meggyõzni magát arról, hogy kiírnak egy meghívásos, gyors lebonyolítású pályázatot a teátrum homlokzatára; a pályázati kiírás szerint a nyertesnek Siklós Máriával kellett volna együtt dolgoznia a tender után. - A teátrum hivatalos generáltervezõje a kamarai elnökök és tagok szemében is mindvégig Siklós Mária volt - fogalmazott. A volt kormánybiztos - elmondása szerint - azért nem kötött szerzõdést a meghívásos pályázat gyõztesével, Vadász Györggyel, mert miután a nyertes felvette nyereményét, olyan anyagi és szakmai feltételeket szabott, amelyeket nem volt módjában teljesíteni.

Schwajda György jelezte: Vadász György túlzott tervezõi díjra tartott igényt, illetve a pályázatban meghatározott szintet meghaladóan kívánt "belenyúlni" a tervekbe. Vadász György elképzeléseinek megvalósítása - amely Siklós Mária és a pályázat gyõztesének "engedély nélküli" egyeztetésein körvonalazódott - mintegy 2 milliárd forinttal növelte volna a beruházás költségét - ismertette. Schwajda György - az ügyben alperes MÉK jogi képviselõjének kérdésére - közölte: számára a pályázati kiírás adott felhatalmazást arra, hogy még a meghívásos tender eredménye elõtt szerzõdést kössön a kiviteli tervek elkészítésére Siklós Máriával. A volt kormánybiztos szavai szerint azért kellett "gyorsan megcsinálni a Nemzetit", mert félõ volt, hogy ha a választásokig nem készül, akkor ismét elodázódik megvalósítása. A Fõvárosi Bíróság pénteken tanúként kívánta meghallgatni Vadász Györgyöt, õ azonban nem volt jelen. (MTI)