Sóhajok hídjai, Győrtől Szegedig - tíz különleges hazai épülethíd

Hazánk talán legismertebb épülethídja a szegedi városházát köti össze a szomszédos bérpalotával, és itt is Sóhajok hídja néven ismert. Lechner Lajos és Pártos Gyula építészek munkája I. Ferenc József 1883-as látogatásának idejére készült el.

Csákvár országos jelentőségű műemléke az egykori barokk kórház és zárda épülete, amelyet Esterházy Miklós Móric gróf 1888-ban bővítetett, látványos híddal is összekötve a két épületet a mai Szent Vince utca fölött.

A korban szokásos megoldással, acél I tartók közé épített poroszsüveg födém ma is eltakarás nélkül, eredeti állapotban figyelhető meg.

A közelmúltban díszeivel együtt, bár sajnos nem eredeti tetőfedéssel felújított híd a ma itt működő szociális otthon épületeit köti össze.

Díszekből nincs hiány az egykori Fővárosi Serfőző Gyár műemlék épületegyüttesének 1914-re megépült hatalmas, két boltozatból álló áthidalásán sem. A Mátyás királyt ábrázoló cégér a pécsi Zsolnai porcelángyárból érkezett.

Az egykori sörfőzde, majd konzervgyár a főváros talán legpatinásabb ipari épületkomplexumaként jelenleg csekély állagmegóvással, alacsony kihasználtsággal működő ipari parkként és bérraktárként várja a szebb napokat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi (K) épülete, és könyvtára között szintén a 20. század első évtizedében épült pompás átjáróhíd, Pecz Samu, műegyetemi tanár tervei szerint.

A két kicsi, és három nagyobb nyílású, keresztboltozatos téglafödémek sorából álló áthidalást Pecz neogótikus elemekkel díszítette.

Az egyetem területén nem csak a könyvtárhoz épült historiáló épülethíd. Az R, T, és H épületek között további két azonos áthidalását tervezett Id. Rimanóczy Gyula az 1950-es évek első felében általános szocialita realista stílusban.

Az előbbi épületek során átvezető folyosó tovább folytatóik az E épülethez is, immár bő két évtizeddel későbbi, későmodern megjelenéssel.

A győri Széchényi István Egyetem központi épülete és laborja között szintén látványos hídszerkezet épült, hirdetve az egyetem műszaki és közlekedési területen elért hírnevét.

A városban működő Magyar Vagon- és Gépgyár akkori nagy sorozatban gyártott terméke, az Y jelű gyorsvonati személykocsi felépítménye egy ide tervezett, kéttámaszú acél hídszerkezetre került. 2004-ben teljes felújításon esett át.

Győr ipari városrészében nem az egyetemé az egyetlen járműből épült híd, a Credo autóbuszgyár szintén saját, legnagyobb számban gyártott termékét, az EC 12 típusú helyközi autóbuszok karosszériáját használta fel.

A 2000-es évek elején épült rácstartós híd esetén sem teherviselő elem a jármű, amely ma is a gyár két szomszédos épületét köti össze a Tegez utca fölött.

Az egykori pesti városfal, és annak Kecskeméti-kapujának helyén, a mai Kálvin-téren áll a Mercure-Hotel két épületét összekötő, 20 méter nyílású áthidalás.

A Csontos Csaba tervei szerint, 1990-re megépült szálloda hídja különleges szerkezettel épült, az acél főtartók a járószint fölött helyezkednek el, a padlót függesztőrudak és kábelek rendszere tartja, amely kívülről is jól megfigyelhető.

A miskolci Herman Ottó Gimnázium 1993-ban kezdődő, nagyszabású bővítése a Tízeshonvéd utca mindkét oldalát igénybe vette. A Pirity Attila tervei szerint épült új tornacsarnokot híd köti össze a gimnázium régi épületével.

A meglévő, második emelethez, és a villamos felsővezeték űrszelvényéhez igazodó, meglehetősen magas, de karcsú híd anyagtakarékos, párhuzamos övű, acél rácsszerkezettel épült, amelyet az építészeti kialakítás ezúttal is részletesen megmutat.