Épülettervek

Szabadtéri kápolna

1/11

Helyszínrajz - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

?>
Helyszínrajz - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Homlokzat, metszet - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Járószint - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Látvány - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Látvány - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Makett -  építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Makett -  építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Makett -  építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Makett -  építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Makett -  építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
?>
Romszint - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
1/11

Helyszínrajz - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

Szabadtéri kápolna
Épülettervek

Szabadtéri kápolna

2018.01.31. 12:57

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár

Cég, szervezet:
MMA

Építészek, alkotók:
Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

A Magyar Művészeti Akadémia által kiírt Székesfehérvár történeti központja 2017 című tervpályázat pályaműveinek bemutatása sorozatát Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt tervével folytatjuk.

A kiírásban meghatározott kettős kialakítás (romvédelem – városi köztér) két jól elkülöníthető szintre osztja a teret. A két funkció frekventáltságát tekintve a hely, mint köztér, jóval meghatározóbb a város egészséges működése szempontjából. Indokoltabbnak látjuk tehát a koronázó templom megidézését a város ''szintjén'' megjeleníteni, mintsem a romszinten. Egy szabadtéri kápolna gondolatát követve, olyan installáció-szerű köztérrendezésre törekedtünk, ahol a hely a hétköznapokban egy csomópont, de esetenként szakrális jellegű események méltó helyszíneként is szolgálhat.

A K-Ny tengely, mint egyetlen közlekedési útvonal a téren keresztül, elnyomja azt, így a romtér annak zsebeként érzékelődik. Javasoljuk egy esetleges É-D-i átjárást biztosító útvonal nyitását a városszövetbe, a püspökségi kert keleti részében. Ezáltal alternatív útvonalak generalódnának, ellensúlyozva a K-Ny-i tengely markánsságát, így a helyi útvonalak metszéspontjainak  a teresedéseként hat.


Helyszínrajz - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
1/11
Helyszínrajz - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

 

Egy városi emelt szintű tér kialakítását szem előtt tartva, a romvédő épület gyakorlatilag egy födémben nyilvánul meg, mely egyes sarkai a környezetéhez igazodva (bevilágítás - bemutatás, közlekedés, jel, léptékváltás) billen fel-alá. Az egyetlen épületként ható tömeget (fogadóépület) a romvédő épület és a  mauzóleum között helyeztük el, így mindkettőt képes kiszolgálni. Ez a turistaforgalmat lebonyolító ház biztosítja a kapcsolatot úgy a romszinttel, mint a kőtárral. Ennek szomszédságában található a tér javasolt É-i bejárata. A Koronázó tér irányából a hely térnek hat, innen csak egy finoman emelkedő lépcsősor és rámpa vezet rá. A Táncsics utca és a Várkörút irányából jel szükségét éreztük, ezért a déli sarok felbillentése, amely betekintést biztosít a déli hajóra és egyúttal meg is világítja azt. Az épület kissé eltávolodik a püspöki palota kertjének téglafalától, azon sarka ismételten felbillen, egyrészt természetes megvilágítást eredményzve, másrészt a kert lombjaira is terelve a figyelmet. 


Látvány - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
4/11
Látvány - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

 

Fontosnak tartjuk a templom, mint ''funkció'' visszaemelését a helyre. De mivel a templom, mint ház, kiszorítaná a köztéri funkciót, ezért egy visszafogottabb, de hasonló funkciójú építmény felé orientálódtunk. A szabadtéri kápolna úgy képes befogadni egy szakrális eseményt, hogy a hétköznapokban köztéri pavilonként is funcionálhat. Kialakításához a hajdani templom tengelyén "üvegpadokat" helyeztünk el, ezzel a berendezési elem ismétlésével érzékeltetődnek az épület valamikori méretei, funkciója, ugyanakkor bevilágítóként is szolgálnak a romszintre. Szent István király sírja fölött indul és az apszis záródásánál fejeződik be. A főhajó vonalát 40 oszlopból álló oszlopsor szegélyezi, egy-egy oszlop minden Székesfehérváron megkoronázott magyar királyunk tiszteletére. Az oszlopok közti távolság az adott király uralkodási idejével arányos, míg a magasságuk a történelemben betöltött szerepükre utal. Szent István oszlopával indul, a sírja fölül, innen kígyózik a tér Ny-i bejáratához, ahol a sort I. Ferdinánd oszlopa zárja.  Az oszlopok színe is differenciált, annak függvényében, hogy melyik királyi családhoz tartozik az uralkodó.


Makett -  építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
7/11
Makett - építészek: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

 

A fesztávok és a magassági szintek figyelembevételével egy kazettás vasbeton födémet javaslunk a romvédő tető szerkezete gyanánt. Ez a romok helyét tiszteletben tartó vasbeton oszlopokra és falakra, valamint a déli oldalon található meglévő alapozásokra terhel. A romok fizikai sérülését megelőzendő, azok további kutathatóságát gondtalanul biztosító,  a mennyezetre függesztett fémrácsos járószint konfigurációja bármikor változtatható a rombemutatás függvényében. Anyagában a hajdani építészetet idéző, de felhasználásában kortárs burkolatokat építenénk be. A szerkezeti elemek (oszlopok, falak) szárazon rakott fehér mészkőborítást kapnak (gabion rendszer). A födém felbillenő síkjai zöldtető megoldással idézik vissza egy kert hangulatát. Ezt hivatottak erősíteni az oszlopsor oszlopain megjelenő futónövények, mint zöld koronák.

Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt

 


A pályázat eredményhirdetése elérhető ezen a linken.

Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

A pályázók egyensúlyra törekedtek a bazilika megidézése és a köztéri funkció létrehozása között. Ezen igyekezetük a gondolat, a pályázat kifejtése során elakadt, és nem tudott erőteljes koncepcióvá érlelődni.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk