Nézőpontok/Kritika

Szabó Gábor - Év Tájépítésze Díj 2018 jelölt

1/10

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/10

Szabó Gábor - Év Tájépítésze Díj 2018 jelölt
Nézőpontok/Kritika

Szabó Gábor - Év Tájépítésze Díj 2018 jelölt

2018.04.12. 08:51

Szavazz, hogy ki kapja idén az Év Tájépítésze Díj közönségdíját. 

Szabó Gábor azok közé a tájépítészek közé tartozik, akik a magas mérnöki tudást vegyítik a tájépítészeti örökségvédelmi feladatokkal. A keszthelyi és dégi kastély kertjeinek befejezett, és a Nemzeti Múzeum kertjének nyílt tervpályázaton megnyert, kivitelezés alatt álló projektjei emelték be őt a döntőbe.  

2/10

"Az elmúlt 35 év szakmai tapasztalatai érlelték meg bennem a felismerést, hogy a tervi harsányság helyett inkább a letisztult értékek maradandóságát, a letűnt értékek visszaállítási lehetőségét keressem. Így találtam rá a műemléki feladatokra, ahol a tervezői alázat és a néhai mű keletkezés történetének ismerete mellett a különböző korok anyagainak, építési módjainak ismerete elengedhetetlen. Dég: a táji léptékű újra-formálás, Keszthely: az egzakt rekonstrukció kihívásai, Múzeumkert: patinás tájkert és többfunkciós igények a belváros szorításában. Felemelő olyan géniuszok nyomán keresni az elenyészett szakmai igazságokat, mint Pollack aki a dégi kastély és talán a kert alkotója is, a Magyar Nemzeti Múzeum főépületének tervezője; mint Milner, aki a keszthelyi kastélypark tervezője; vagy mint Ybl, aki a Múzeumkert kerítéseit és a Kertészházat tervezte. Dég-Keszthely-Múzeumkert. Mindhárom a hazai építészet- és tájépítészet történet egy-egy csúcspontja. Köszönet munkatársaimnak!" - Szabó Gábor

Itt adhatod le szavazatod!

(A jelölt teljes pályázati anyaga letölthető a jobb oldali menüsávból - letölthető dokumentumok)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk