| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Szeged, a féloldalas város

1/3

Szeged

Szeged

Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán

?>
Szeged
?>
Szeged
?>
Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán
1/3

Szeged

Szeged

Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán

Szeged, a féloldalas város
Nézőpontok/Kritika

Szeged, a féloldalas város

2017.12.22. 10:14

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Földrajzi hely:
Szeged

Vélemények:
3

Letölthető dokumentumok:

Miért nem kétoldalas, szimmetrikus város Szeged? Miért ilyen nagy a különbség a beépített területek arányában a Tisza jobb és bal oldalán? Dr. Rigó Mihály írása a lehetséges okokról és a Szeged környéki elképzelésekről, melyek befolásolhatták Újszeged sorsát. 

„Az 1712. évi árvíz után sokan úgy vélekedtek, hogy Szeged végképp elpusztult, és nem támad föl többé."Bálint Sándor

„A magyar Alföld legszebb délibábja … Szeged, …"
„Magyar emlékül és magyar reményül
Állj boldogan és büszkén, ősi város,
Símulj szerelmes szívvel a Tiszához."
Juhász Gyula


Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán
3/3
Az 1879-es nagyárvíz előtt (1870) és a nagyárvíz után közvetlenül (1910) - kép: Firbás Zoltán

 

A Tisza átszeli, vagy inkább csak érinti Szegedet? A sárga színek – a beépített területek – arányát érdemes a fenti két térképen nézni.

Fentebb két térkép látható, két különböző időpontból. Az egyik az 1879-es nagyárvíz előtti, a másik pedig a közvetlenül az nagyárvíz utáni állapotot mutatja. Természetesen minden megváltozott, azonban valami nem: mindkét esetben lényegesen kisebb a Tisza bal partjának beépítettsége, mint a jobb parté! Az újszegedi sárga felület mindkét térképen kisebb.

Látható, hogy nagy az aránytalanság a Tisza két partja között. A bal parti Újszeged sokkal kisebb területet foglalt le mindkét időszakban, mint a jobb parti városrész. Ma úgy mondanánk, hogy túlhasznosított és alulhasznosított.
Fontos azt is megállapítani, hogy Újszeged városrész területe az 1879-es nagyárvíz óta növekszik. Nyilvánvaló az, hogy nem akar megmaradni a városrész a visszafogottság állapotában. Tendencia tehát az újszegedi beépített területek nagyságának növekedése.

A továbbiakban az okokra keresek választ, valamint arra, hogy aszimmetriának a világ végéig fenn kell-e maradnia.

Dr. Rigó Mihály

A teljes cikk itt  olvasható.

 


1. http://www.ativizig.hu/vizugyimuzeum/elod_vedresistvan.aspx

2. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16612.htm

 

Vélemények (3)
alfoldi2011
2018.04.05.
00:32

A szegedi Palánk 1927. - Cs. Sebestyén Károly, néprajzos muteológus

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_palank/pages/001_a_szegedi_palank.htm

 "Öreg emberek fázósan, idegenül járnak a téliessé vált időben az elhagyatott palánki utcákon. Téglatorlaszok és törmelék hegyek, tátongó mély gödrök és épülő uj falaik között járnak szomorúan, (mintha régi emlékeket keresnének.

Talán a régi palánkot keresik, melynek most hullanak utolsó emlékei a munkások csákányai alatt. Mert az egyetemi építkezésiek nemcsak megváltoztatják a belváros egész képét, hanem örökre eltüntetik a város legrégibb részének néhány olyan utcáját, amelyek még a nagy árvíz előttről maradtak meg s amelyek valószínűleg még a város legrégibb idejéből valók. A kisajátított házak lerombolásaival el fog tűnni a mostani Révay-, Szegfű-, Ipar- és Szív-utca, valamint a Pécsi-és a Somogyi-utcának egy része.

Az érző embernek fáj a pusztulás látása, még akkor is. ha tudja, hogy új élet fakad a nyomában. A város, az utca, a házak is hasonlatosak a szervezetekhez, mert ők is élnek, öregszenek s elmúlnak, mint az ember. Ha nem is voltak szépeik azok az utcák, ha kopottak, rongyosak is voltak a régi házak: tele voltak azért a múlt emlékével, s egy-egy darab várostörténet enyészik el velük."

"A palánk szó tudvalevőleg kerítést, deszka-, vagy fakerítést, palánk-keritést jelent. A középkorban s a török hódoltság korában sok város vagy városrész volt védelem céljából körülvéve ilyen fakerítéssel, palánkkal s ezért idővel magát a palánkkal körülvett területet is Palánk-nak nevezték, így történt ez Szegedien is ..."

"Szeged évszázadokon keresztül, még a XV. században is, a Tisza árterületének 'különálló szigetein feküdt s e szigetek lakói eredetileg külön autonóm jogokkal bíró külön községeket alkottak. Szeged 1552. évi ostromáról szóló egykorú leirása szerint a város még akkor is egymástól távolabb eső több szigetcsoportból állott s a .köztük levő mocsaraikon és ereken mindenfelé áthidalások vezettek keresztül. "

"Ilyen különálló szigeten épült a szegedi vár ós Palánk nevű külerődje is, külön váltan a felsővárosi és alsóvárosi szigetcsoportoktól. A vár és a Palánk miniig összetartozó egy szigeten feküdt, azért fel kell tételezni, hogy a palánki rész mór a legrégibb időben is lakott volt. "

NEM IDEGEN SZEGEDTŐL A VÍZSZINT SZABÁLYOZÁS! Ez a tény azért fontos, mert az árapasztó csatornás javaslatom vízszint szabályozásra alapul!

"Ha a régi Paláink alakját a város mai térképén akarjuk kirajzolni, akkor azt meglehetős pontosságijai jelöli meg a követező vonal : A Tisza partjától a Stefánia-sétány déli 'határvonala a Kultur-palota előtt végig a mai Vár-utcán, kelet-nyugati irányban, a postapalotától délre fordul a vonal, végig a Ketemen és Zrínyi-utcán, a Gizella-térig. Ott azonban elhajlott délkeleti irányban s az Árpád-utca déli szélén, a mai piarista gimnázium telkién keresztül vonult egyenesen a Tiszának."

A szegedi vár a szegedi Palánk északi szomszégja volt, mindkettő azonos szigeten helyezkedett el. Mindkettő egységnek saját körárka volt úgy, hogy a Várnak és Palánknak a kettő közötti árok közös árka volt.

".... a Palánk árka. Az irányát már fenébb magjelöltük, most még csak az ároknak vízzel való ellátásának nagyon érdekes megoldását akarom megemlíteni. Mikor a Tiszában nagy víz volt. akkor a viz a vár északkeleti körtornyánál kezdődő várárokba befolyt, körülfolyta a vár északi és nyugati oldalát s a délnyugati körtoronynál (a postapalota helyén) két ágra szakadt: az egyik a vár déli oldala mellett húzódó várárkot töltötte meg s a Kultúrpalota és a hídfő közötti tájon szakadt a Tiszáiba, a másik ág pedig a Palánk árkába zudult s azt töltötte meg.

Nagy vízkor nem is volt semmi baj, védve volt a vár fala és a Palánk sánca az átok vizie által.

Mikor azonban leszállt a Tisza viz szinte, akkor leszaladt a viz a palánki árokból s az egész hosszú árok szárazon maradt.

Már most ezen nagyon elmésen ugy segítettek, hogy a Palánk legnagyobb része körül egymással párhuzamosan kettős árkot ástak, egy belső szélesebbet és egy külső keskenyebbet.

A külső árok volt a nagy viz levezető árka, amelyen a Tisza vize ilyenkor egyszerűen keresztülfolyt.

A belső árok azonban valószínűleg vízszintezve volt, mert alsó vége a Tiszánál el volt zárva. Így aztán nagyvizkor ez is megtelt vízzel (mert felső viége nyitott volt), de a vizet nem bocsátotta le a Tiszába még kisvizkor sem, mert alsó vége el volt zárva.

Álló víz töltötte meg a belső, folyó víz a külső árkot. Ennek az állóvíznek a nyomai még a múlt században is meg voltak a régi árok helyén megmaradt pocsolyákban."

"A Palánk utcahálózatániak legrégibb rajza, tudtommal 1713-ból való. Alább emlitendő változásokat leszámitva, iránya helyzete, ugyanaz ma is, illetve a közelmúltban az volt. S ha tekintetbe vesszük azt, hogy régi városok milyen savassággal tartották meg évszázadokon át eredeti úthálózatukat, azt lehet mondani, hegy a Palánk utcái olyan régiek, mint maga a város. A régi városok régi utcái tudvalevőleg nem mérnöki tudománnyal készültek, hanem természetes módon keletkeztek, nőttek, a, szükség és célszerüség szabta meg az irányukat s ez legtöbbször még évszázadok múlva sem változott meg. Ez az elv meglátszik a szegedi Palánk utcahálózatánál is."

"Ha a mai kor embereiben több kegyelet volna a múlt emlékei iránt, fenntartotta volna ezeket a neveket, hogy legalább ezek őrizzék meg a régi városerődités emlékét. Bécs városának talán legelőkelőbb utcáját Graben-nek, Am Graben-nek nevezik, ami nem más, mint a szegedi Árok-utca, Az árkon. Lám Bécsben nem jutott eszükbe ezt a ma oly közönségesnek hangzó utcanevet megváltoztatná, nem keresztelték el! sem Mária Teréziáról, sem Ferenc Józsefről ..."

"A Palánk árka, sánca, palánkja régen eltűnt, már csak utcáinak régit vonala maradt meg a multbol. Most már ez is eltűnik a város térképéről s maholnap nem marad egyéb emlékűink a régmultiból, mint a Demeter-templom hétszázéves tornya, egyetlen régi tanuja a haldokló szegedi Palánknak."

 

 

 

 

 

alfoldi2011
2018.04.04.
23:30

"Igenis, Kegyelmes Úr, lebontjuk a Palánkot!"

 Mi a "palotás város" ÁRA?

Palánk= Szeged szíve, Szeged legrégebbi része, melyet még az 1879-es nagyárvíz is meghagyott! De nem így az ember! Az ember nekiment annak, amit az árvíz megkímélt! Magunkra ismerünk?

Mivel talán Lechnerék úgymond elfelejtettek rendelkezni Szeged belvárosáról" 1913-ban, a Fogadalmi templom építésének kezdetére a város felbecsültette az összes palánki házat. Azt tervezték, hogy a templom elkészülte után a teljes Palánkot kisajátítják, minden házat lebontanak, és újraparcellázzák, majd értékesítik az egész területet."

"1926 tavaszán megkezdődött a palánki házak kisajátítása. A tulajdonosok egy része gyorsan megegyezett a várossal. Magasabb árat lehetett kapni, ha a tulajdonos maga gondoskodott a házban lakó bérlők elhelyezéséről és üresen, lakó nélkül adja át az épületet. A tulajdonosok másik része azonban még sokáig alkudozott és petíciózott. Végül sikerült elérniük, hogy az 1913-ban elvégzett értékbecsléshez képest ne 6000-szeres, hanem 8-9000-szeres szorzóval vegye meg a város a telkeket, így már mindenki kötélnek állt. (1928-ra egyetlen ház maradt, amit rendőri segédlettel, végrehajtás keretében kellett bontani: a Nyikos nővérek háza a Boldogasszony sugárút sarkán.)"

 Miféle városrész pusztult itt el? Talán Szeged Ó-Budája!

A Palánk házai a félbemaradt Fogadalmi templom mellett 1916-ban, Kerny István fényképén. A Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteménye.

"A régi palánki városrész ma éppen olyan kolonc a városon, mint amilyen volt hajdanán a vár. A rideg kőhalmot, a várat teljesen eltüntették a föld színéről és pompás parkot létesítettek a helyén; csak így lehetett ezt a területet a modern városi élet keretébe beleilleszteni. A belváros öreg részével ugyanezt kellene tenni. Ezek a kis házak, a Szegfű utcaiak, melyek közül némelyikben már csak az isten kegyelme tartja a lelket, radikális városrendezési program nélkül még ötven-hatvan évig fognak a helyükön megállani."

Juhász Gyula lebontott palánki szülőháza:

Parobek Alajos: Juhász Gyula szülőháza. Forrás: Somogyi-könyvtár.

"Egy ház 

Eltűnik egy ház. Alacsony tetővel Nem ostromolta gőggel az eget, Míg állt, nem tűnt fel senkinek e tájon, Öreg anyó volt, élt már eleget. De nekem a szívembe vág a csákány, Mely falait lebontja, mert nekem E ház volt gyermekségem, ifjúságom, E szürke ház volt színdús életem.  Ez alacsony tetők alatt magasba Ó hányszor lendült homlokom, dalom, Hány álom ringatott alvón, imetten És háború zúgott s forradalom. Itt éltem én, a gyermek, ki öreg volt És aki mindig nagy gyermek maradt, Itt sírtam én, mint ifjú, ki sosem volt Fiatal s várt egy végső diadalt. És innen néztem a szabad jövőbe, Mint férfi, mikor nő, sors elhagyott S a boldogtalan tegnapért cserébe Köszöntöttem a szabad holnapot.  Itt virrasztottam álmaim fölött én, Mint kapitány a süllyedő hajón, A földet kémlelőn, mely ott dereng már Egy új hajnalban. És majd hallgatom, Hogy cseng a csákány, görnyed a gerenda, Hogy dolgozik, ront, bont a faltörő. Hogy épül álmon, harcon és kudarcon, Egy élet romjain túl a jövő!"1926. http://www.delmagyar.hu/delmagyarchiv/igenis_kegyelmes_ur_lebontjuk_a_palankot/2458933/

alfoldi2011
2018.01.13.
22:46

Borvendég Béla, szegedi építész, (1960. Ybl Miklós-díj, 1964. Magyar Építészek Szövetsége emlékérem, 1990. Magyar Építészek Szövetsége aranyérem, 1993. Csonka Pál-érem, 2004. Kossuth-díj) 2006-os véleménye az újszegedi városfejlesztés jellegéről, a Déli-híd hídfőjében:

"Nem csak Újszeged, de az egész város csúszik még hátrább a városvezetés minden sumákságra nyitott bátorsága miatt."

"Lechner hibája, vagy sem - ma már mindegy! - Újszegeddel nem sokat foglalkozott."

"Paradox módon Újszeged a kommunista rendszerben lett valódi városrész. Ámde a szigorú tervgazdálkodás nagyobb dicsőségére lényegében komoly, átfogó fejlesztési terv nélkül lett azzá. Az átmenő forgalom keresztül préseli magát rajta, de ma sincsen alközpontja, s odaveszett egykori zöld jellege. Még a Ligetből is kiharapták szinte a felét. Mindamellett nélkülözi mind a városi közintézmények értelmes hálózatát, mind a nyilvános és urbánus közösségi tereket."

"... a tervben szereplő összevont vasúti és közúti híd javasolt helye nem csak városfejlesztési, de vasút-üzemi szempontból is módfelett aggályos és vitatható.""Nyilvánvalóvá vált, hogy az Uniós támogatásból itt megvalósítani szándékolt híd tényleges célja nem más, mint a Heavytex-telek piaci értékének feltornászása. Magyarán zaftos telekspekuláció a város kárára. Az már csak hab a tortán, hogy a Heavytex javaslata szerinti bevásárló gólem nem csak gátlástalanul pocsékolná a belvárosivá avanzsáló területet, a hatalmas térszíni parkoló nem csak építészeti szempontból elfogadhatatlan, de a környezetet negligáló primitív és építészetinek nem nevezhető tömegalakítás egyszer s mindenkorra tönkresilányítaná Szeged idegenforgalmi szempontból kulcsfontosságú déli folyami kapuját.""Valaha az Újszegedi Kendergyár tekintélyes területet foglalt el a vasútvonaltól délre. Nem csak szépen megépített vöröstéglás ipari épületek álltak itt, hanem itt terpeszkedtek a kenderáztató tavak is. Az üzemet a kommunisták államosították, aztán bővítették, majd Heavytex néven privatizálták, és úgy fejlesztették vissza, hogy a hatalmas területet a jogutódok pénzzé tehessék, a pénzt pedig végül zsebre vághassák. Aminek most jött el az ideje.

A Dél-Alföldi Területi Tervtanács a közelmúltban tárgyalt két tervet, ami a régóta szükséges harmadik - déli - híd hídfőinek tervezett rendezésére készült. A tanács a két terv megvitatását összevonta. Egyrészt azért, mert bármilyen hídnak két hídfője van, s ezek egymással összefüggnek. Másrészt azért, mert a feladatot két tervező kapta ugyan, de a megbízó, a polgármesteri hivatal nem azonos tartalmú megbízást adott nekik. Az egyiket ugyanis határozottan arra utasította, hogy a Heavytex ingatlanfejlesztési tervét rajzolja be a tervébe. Amivel lényegében azt jelezte, hogy a városnak magának nincsenek naprakész fejlesztési tervei, és fenntartás nélkül alárendeli magát - azaz a város közösségét - a Heavytex önös érdekeinek. Azaz minden kritikát mellőzve azonosítja magát a volt üzem területét birtokló jelenlegi tulajdonosok érdekeivel."

 "Nem így Szegeden. Itt ugyanis nem csak a tervek titkosak, hanem a megbízott kivitelező cég által megbízott tervezők neve is az. A plánumokat tehát csak a polgármesteri hivatal vezetői láthatták. (Mintha még mindig a Varsói Egyezmény tagjaiként és annak utasítására terveznének itt egy „balsaja, agromnaja csokoládé gyárat”.) Hozzáértőt, építészt a bemutató közelébe sem engedtek tehát."

 Nocsak!

"A lap imígyen folytatja „Nagy Sándor alpolgármester (SZDSZ) a beruházó cég vezetőjével áttekintette a terveket. Azt mondta: arra kérték az ígéretes elképzeléseket is bemutató céget, hogy tagolt, a folyó, a lakótelep és a tervezett körút felé is megfelelő homlokzatot mutató épületet tervezzenek.

Ehhez az előzmények ismeretében már kommentár sem kell. (Végtére a vízilovat is meg lehet tanítani repülni kellő lendülettel és változtatásra kész elszántsággal. Vagy ha mégsem repül, a szolgálatkész média elhiteti, hogy a közember csak azért nem láthatja , mert már a felhők fölött szárnyal...)"

 "„(….) A város érdekét a szabályozási terven keresztül érvényesítik - áll a cikkben.Azaz előbb a beruházó döntse el, hogy számára mi a legkifizetődőbb, ezt az önkormányzet bizonnyal örömmel fogja elfogadni, ez lesz a szabályozási tervbe visszarajzolva. Azaz a kocsit fogják a lovak elé. " Így látta a kor leghíresebb szegedi építésze Szeged város legnagyobb újszegedi beruházásának mostoha körülményeit!

http://epiteszforum.hu/borvendeg-bela-heavy-stex

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.