Egy árvízi emléktábla a sok közül, a Hajnóczy utcában, mintegy egy kilométerre a Tiszától. A régi Szeged vályogból épült házai számára az elárasztás végzetes volt, szinte csak a kevés kő- és téglaépület maradt állva.
Az újjáépülő város egyik első, már szecessziós stílusjegyeket is magán hordozó épülete a Baumhorn Lipót tervezte Új zsinagóga volt. 1340 főt befogadni képes belső tere 1902-től szolgálja a közösséget.
Közel ötven méteres magasságával az Új zsinagóga Szeged egyik legnagyobb és legismertebb műemléke, több forrás szerint a világ negyedik legnagyobb zsinagógája.
A belvárosi Tisza-hídhoz közeli Beregi ház homlokzata a magyaros szecesszió és a téglaépítészet ritka egymásra találása. A Kótay Pál tervezte, luxuslakásokat kínáló bérház 1903-ra készült el.
A Beregi-ház kortársa a közeli, Dózsa utcai Deutsch-palota, a városháza után Lechner Ödön második szegedi épülete.
Idilli helyen, a Tisza partján áll az egykori Fölsőbb Leányiskola, a mai Tömörkény Gimnázium. A szalagos klinkertégla-díszekkel tagolt épület volt mát hadikórház, majd börtön is. A legutóbbi teljes felújítása után 13 évvel, ma is jó állapotban van.
Szintén az egykori oktatás és ipar nimbuszát hirdeti két patinás Lechner-téri villa, amelyek építtetői felső-ipariskolai tanárok voltak. A 2/b alatti falak egzotikus kerámia díszei mögött változatlanul családi otthon rejtőzik.
Az 1905-re elkészült Tábor utcai Goldschmidt-palota egykor a város talán legelegánsabb bérháza volt. Sajnos az 1959-es radikális átépítése óta erre csak a stukkódíszes kapualja, és az ezredforuló után újragyártott kapuja emlékeztet.
Az Új zsinagóga mellett Szeged másik, szó szerint kiemelkedő műemléke a Zielinski Szilárd által tervezett víztorony, amelynek vasbeton szerkezete 1904-ben forradalmi újdonságnak számított.
A Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek által felöltöztetett, egyszerű vasbeton szerkezet csak több mint száz év után igényelt először teljes felújítást.
Az eredetileg is kilátónak szánt felső szintről, negyven méteres magasságból tekinthetünk körbe. A víztorony nyílt napok alkalmával, jellemzően a hónapok első hétvégéjén látogatható.
A víztorony szomszédságában 1910-re eklészült Móricz-ház a második világháború után több mint ötven éven át állt díszeitől megfosztott, elhanyagolt formában. Korhű felújítása a műemlékvédelem egyik példás sikere.
A Tisza Lajos körút és a Kölcsey utca sarkán találjuk a szegedi szecesszió talán legismertebb példáját, a Reök-palotát. A sajnos fiatalon elhunyt Magyar Ede fő műve 1907 óta áll.
Az egykori társasházban ma az építtető Reök Iván vezetéknevével azonos nevű intézmény, a REgionális Összművészeti Központ működik.
A földszinti kézműves cukrászda és kávéház bejáratának díszei.
Az egykori bérház udvarában a 2007. évi teljes felújítása során fedett kiállítótér létesült.
A lépcsőház pompás korlátjai. Ez, és az udvar jelképes árú belépővel látogatható, de a két emeleti szintet kitöltő, változatos kiállítások is várják a látogatókat a hét hat napján.
Szintén a Tisza Lajos Körúton, egyedi, ötszögletű alapterületen áll az 1910-12-ben épült Református palota, látványos homlokzatdíszein a vetés és aratás ábrázolásával.
A felújított Dugonics tér dísze az Ungár-Mayer-palota, a Reök-palota méltó párja Magyar Ede alkotásai között.
Az emblematikus kupola és homlokzat legutóbb 22 éve kapott nagyobb felújítást, ma is jó állapotban van.
A Márer-ház homlokzatdíszei 1911 óta határozzák meg a Tisza Lajos körút déli végének képét. Érdekessége, hogy eredetileg ipari épületnek szánták, a munka elakadása után Márer Ármin gabonakereskedő fejezte be, már lakóházként.
A Márer-ház kapuja, mellette a délvidéki szecessziót bemutató, magyar-szerb ismerettejesztő program táblájával. A hozzá tartozó szecesszio.szegedvaros.hu oldalon számos épület és ajánlott sétaút érhető el a határ mindkét oldaláról.
A szentháromság utcai három szintes bérpalotát Raichl J. Ferenc építész saját vállalkozása számára építtette. Jelenleg a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola működik benne.
Ugyancsak Raichl műve az 1912-13-ban épült Tisza Lajos körúti Gróf-palota. Megrendelője, Gróf Árpád, Szeged akkori főügyésze a város legnívósabb bérházát képzelte el az értékes telekre, és az igénye nem is maradt kielégítetlen.
Az épület kívül és belül, részleteiben egyaránt megőrizte az évszázados eleganciáját. Földszintjének nagy részét a népszerű Alibi Bár és Kávézó foglalja el.
Két mellékutca Széchényi-téri találkozásánál áll a Szeged–Csongrádi Takarékpénztár Rt. bérháza, újkeletű nevén a vasalóház, aljában az 1913-as megépítése óta működő patikával.
A késői szecesszió jegyeit viselő épület Baumhorn Lipót tervei szerint épült, a vas díszek Kónya György munkáját dícsérik.
