Épületek/Középület

Székesfehérvár szecessziós fürdője - az Árpád Fürdő

1/69

Árpád Fürdő, Székesfehérvár

?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
?>
1/69

Árpád Fürdő, Székesfehérvár

Székesfehérvár szecessziós fürdője - az Árpád Fürdő
Épületek/Középület

Székesfehérvár szecessziós fürdője - az Árpád Fürdő

2014.01.10. 14:10
MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Székesfehérvár, Magyarország

Árpád Fürdő rekonstrukciója

Tervezés éve:
2008

Építés éve:
2009

Stáblista

építtető: dr. Förhécz Imre - Förhécz "I" Kft.
építtető megbízottja: Listár Tibor
projekt felelős: Kuna Lászlóné Mária
statika: Benedek Dezső
épületgépészet: Gáspár Ottokár
elektromosság: ifj. Sas Gyula
faipari mérnök: Koch Zoltán
belsőépítészet: Mécs Sándor
vízgépészet: Vajda Csaba
művészettörténet: Bartos György
kutató régész: Siklósi Gyula
stukkó restaurátor: Lángi József
restaurátor: Kovács Árpád
díszbádogos restaurátor: Budavári József
szilikát restaurátor: Czifrák László
restaurátorok: Kóbor Zsolt, Zágori Péter, Kaba Zsolt, Kovács Attila, Rajna Krisztián, Ország Zsolt
építésvezető: Szanyi Csaba
generálkivitelező építésvezető: Szabó László
műszaki ellenőr: Péntek Gábor 

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Januári hétvégékre ideális családi program egy kellemes beltéri fürdőzés - ennek magyarországi tradíciójáról mesél számos műemléki fürdőépületünk. A székesfehérvári Árpád Fürdő az ország egyik ragyogó szecessziós emléke, amelyet Koch Péter tervei szerint állítottak helyre. A több éves munka eredményeként az egész épület megújult, ide értve az egyedülálló, eredeti kabinsort is.

A meglévő épületegyüttes Székesfehérvár központjában található. Közútról kapcsolata megoldott, (Kossuth L. utca és a Várkörút felől) parkolási lehetőség saját telken lehetséges. Az épületegyüttesből az Árpádfürdő országosan védett műemlék, az Uszoda és az Árpádszálló nem állt védelem alatt, csupán műemléki környezetben, a rekonstrukció során ezeket lebontották. Az Árpádfürdő rekonstrukciója a művészettörténeti és a régészeti kutatások, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal információi alapján történik. Elsődleges cél, hogy a fürdőépületet megtisztítsuk a toldaléképítményektől, kiszabadítsuk azt a tömeget, amely a legközelebb áll az 1905. december 31-i átadáskori állapothoz.

Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
44/69
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József

Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
48/69
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József

Építészeti filozófia

A felújításnál az eredeti állapotot próbáltuk visszaépíteni azzal, hogy lebontottuk az újabban rákerült, hozzátoldott – nem túl szakszerű – építményrészeket és megkerestük a levéltárban fellelhető anyagot az épület korabeli állapotáról. Az új szárny alapvetően két erős befolyás alatt fogalmazódott meg, az egyik a KÖH határozott állásfoglalása, - mellyel a város is egyetértett – hogy az új épület tömegében és arányaiban a szomszédos iskola épületéhez, valamint a régi Árpád szálló, uszoda tömegéhez illeszkedjen. A másik az az irodánk által vallott építészeti stíluselmélet; mely szerint a dekonstruktív irányzatú építészeti stílus- felfogás vezérelvével és egy helyi élmény motiválásával, egyszerű nyílásrendszerű, de izgalmas tömegalakítású, - városias, középületes – szikár külső megjelenésű épület legyen a város e meghatározó pontján.

Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
52/69
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József

A burkolatok kemény, tartós anyagokból, a hely szellemének megfelelő szín- és textúra –választással, meghatározóak a Várkörúti homlokzaton.
Az belső architektúrában a mediterrán-hangulatos belső udvar és a tükröt mutató üvegfal-keménysége feszül egymásnak. Ellentmondásukban a feloldást az Árpád fürdő tükörképe ad, s vezet az összkép harmóniájához.

Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
60/69
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József

Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
62/69
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József

Épületszerkezeti leírás

Az alapozás monolit vasbeton lemezalap, csakúgy, mint a pinceszinti falszerkezetek, statikai méretezés szerint. Függőleges és vízszintes tartószerkezete monolit vasbeton pillérváz. Az emeleteken zömmel rejtett gombafödém készült, alul sík lemezként. A pincében látszó alulbordák és főtartók vannak. Zárófödémként monolit vasbeton koporsófödém épült. A földszint és emeletek vázkitöltő falazatai hőszigetelő, kézi, falazóblokkból készültek. Burkolatuk, hőszigetelésük változó, a homlokzati struktúráknak és anyagoknak megfelelően. Fedélszék fa-tartókkal, egyedi ereszképzéssel, zömében cinklemez fedéssel készül. (A régi szárnyak némelyikén hódfarkú cserép van.) Lapostető rétegrendek nagyrészt fordított rétegrendként készülnek, járható és nem járható formában.

Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József
68/69
Árpád Fürdő, Székesfehérvár - fotó: Hajdú József

A padlókon laminált padló, fa parketta, szőnyegpadló váltakozik, hidegburkolatként pedig mázas gres- lap. Kültérben Braĉ –i mészkő lapok borítják a járófelületeket. A nyílászárók vörösfenyő (vagy azonos megjelenésű), illetve alumínium nyílászárók, esetenként függönyfalak. Homlokzatburkolatként Braĉ –i mészkő lapokat és építőlemezt alkalmaztak tégla- és faburkolattal. 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk