Épülettervek

Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Brósz Csaba Botond és munkatársainak IV. díjas terve

1/20

BKV épület

?>
BKV épület
?>
Étterem alaprajza
?>
Felülethasználat
?>
Felülethasználat
?>
Felülethasználat
?>
Funkcionális elrendezés
?>
Funkcionális elrendezés
?>
Helyszínrajz
?>
Helyszínrajz
?>
Helyszínrajz
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Látványterv
?>
Metrókijárat alaprajza
?>
Metrókijárat homlokzata
?>
Peronok és perontetők
?>
Tervezett épület homlokzata
1/20

BKV épület

Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Brósz Csaba Botond és munkatársainak IV. díjas terve
Épülettervek

Széll Kálmán tér rekonstrukciója, Brósz Csaba Botond és munkatársainak IV. díjas terve

2012.12.18. 12:59

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Brósz Csaba Botond

Vélemények:
4

Széll Kálmán tér rekonstrukciója tervpályázat – IV. díjas pályamű

URL:
Build Logic Kft.

Tervezés éve:
2012

Stáblista

építész munkatársak: Kápolnás Gergely, Huszár Tamás, Fischer Bence
szakági tervezők: Király-Salgó Borbála, Kontra Dániel

Dosszié:

A Széll Kálmán tér rekonstrukciójára kiírt pályázaton IV. díjban részesült Brósz Csaba Botond, Kápolnás Gergely, Huszár Tamás, Fischer Bence, Király-Salgó Borbála és Kontra Dániel terve, amely a metrókijárat legyező-épületének transzparenssé alakítása mellett kevés eszközzel egy differenciált térhasználat lehetőségét vázolja fel, egyedi ülőbútorokkal és aktív zöldfelületekkel.

A hely

A Széll Kálmán tér a városlakók mentális térképének meghatározó eleme, izgalmas, lüktető, sokrétű identitással bíró találkozóhely, közlekedési csomópont. Budapest egyik leghangsúlyosabb közterületi eleme a budai oldal talán legforgalmasabb csomópontja, több eltérő városmorfológiai egység találkozási pontja.

A területen évszázadokig agyagot bányásztak, a XIX. sz. végére kialakítva a tér jellegzetes domborzati viszonyait, meredek rézsűit, ami miatt a tér városszerkezeti kapcsolatai dél és kelet felé korlátozottak. A Széll Kálmán tér a második világháborút követően egységes építészeti arculattal bírt, finoman formált, lekerekített sarkú transzparens közlekedési épületei könnyedséget sugároztak.

Felülethasználat
3/20
Felülethasználat

A metrókijárat legyező formájú épülete a modern hazai vasbeton-építészet ikonikus eleme, mára a tér arculatának szerves részévé vált. Könnyed formáját megtartásra javasoljuk, azonban az épület nagyvonalúságát csorbító - mozgólépcsők mellé települt funkciókat, a legyezőre telepedő lepény formájú épületrészt és a lepény alá zsúfolt vendéglátóipari egységeket elbontásra javasoljuk. A tér hatszög alaprajzú pavilonjain érződik az egységes térrendezés igénye, mára azonban leromlott az állapotuk, kevés eséllyel bírják maradásra az átrohanó embereket. (A pavilonokat szintén elbontásra javasoljuk.)

A Széll Kálmán tér múltról árulkodó meredek rézsűi „leszakadnak" a térről. A rézsűkre koncentrálódik a zöld vegetáció jelentős része, mintegy akadályként, passzív zöldként ölelve körül a teret. Az intenzív zöldfelülettel rendelkező térrész rendezetlen, megközelítése nehézkes, a környéken fellelhető igényes, intenzív zöldfelületek és parkok elszívják a természeti környezetbe vágyókat.

Alapgondolatok

A Széll Kálmán tér adottságaiból, forgalmi viszonyaiból adódóan nem tud a közparkokkal konkurálni, ez nem is lehet célja, az viszont annál inkább, hogy differenciált térhasználatot tegyen lehetővé. Ennek megfelelően különböző zónákat hoztunk létre sajátos karakterrel, ezek a szigetek, a liget, a védett kertek és az aktív rézsű.

1) Ebben a szinte állandóan mozgásban lévő városi térben a megpihenés, találkozás szigeteit jelentik a kör alaprajzú kiemelt zöldfelületek, amelyek szélei egyben ülőfelületek is.
2) A tér központi eleme a liget - egy képzeletbeli kör alaprajzú terület melyet raszterbe ültetett fák jelölnek ki. A liget is mozgásban van, átenged ha kell, együtt él a térrel. Ez a térrész nem a rohanásról szól, a jellemző haladási irányok, erővonalak csak érintik, nem szelik át. Ez a találkozás, várakozás tere.
3) A harmadik típusú téri minőség a Várfok utca rézsűje helyén valósul meg. Ez egy átmenő forgalomtól egyáltalán nem terhelt, a térre szánt funkciók „árnyékába" telepített védett tér, ahol az ember lelassulhat, töltődhet. Ezt az érzést erősítik az épület emeletén elhelyezett funkciók: éttermek, kávézó is.
4) Aktív rézsű - a Vérmező utca felőli meredek zöldfelületet a felfutó a burkolatsávok néhol ülőfelületekkel gazdagított vonalai teszik élővé.

Funkcionális elrendezés
6/20
Funkcionális elrendezés

Környezetrendezési koncepció

A térrendezés alapvető koncepcióját a térre beérkező gyalogos, közösségi és gépjármű közlekedés irányai adták. A Széll Kálmán tér számtalan irányból megközelíthető. A beérkező forgalom irányaira reagál a burkolatban megjelenő íves burkolat-raszter, mely az áramló tömegre jellemző lendületet kölcsönöz a térnek. A vonalrendszer a szemet a tér belseje felé vezeti, ugyanakkor – a téren áthaladva – ki is vezeti onnan az arra járót.

Észak-Buda egyik fontos közlekedési csomópontja nem csak az áthaladást, a közlekedési módok közti átszálló helyet jelenti, hanem a vonzáskörzetében élők számára fontos találkozóhely is egyben, ill. a Budai Vár – mint kiemelt turisztikai célpont – északi kapuja. A funkciónak megfelelően kiemelt célként kezeltük az olyan „jó helyek" és objektumok elhelyezését, amelyek a téren tartózkodást erősítik. A burkolat-raszterek között kiemelt gyepes korongok jelennek meg, amelyek szélén ülve várakozhatunk. Központi elemként jelenik meg a terület súlypontjában elhelyezett raszteres facsoport, amely árnyékával ad védelmet a nyári meleg elől megpihenni vágyóknak.

A tér egységét a díszburkolat egy szintben tartásával és azonos burkolattípus alkalmazásával teremtjük meg. A központi terület (Margit körút – Krisztina körút – Várfok utca – Vérmező út által határolt térrész) burkolatába csak a villamos vágányok metszenek bele. A gyalogosok szintbeli közlekedése akadálymentes áthaladást biztosít. Az egységes burkolat optikailag is növeli a tér területét. Burkolatemelésre - a szabvány szerinti kialakítás miatt – csak a villamos megállókban volt szükség. A központi részhez kapcsolódó további járdákat és gyalogos felületeket kevésbé díszes, de minőségi burkolattal láttuk el.

Téralakítás - I. ütem

A BKV üzemi épület megtartása miatt a Csaba utca és az épület közötti – Széll Kálmán tér felé eső rézsűben lelátó-szerű lépcsősorral hidaljuk át a magasságkülönbséget. A lelátó előtti zöldfelületben burkolatsávokon dézsás növényeket terveztünk, amelyek a II. ütemben – a fák kivágása nélkül – áttelepíthetőek. A Csaba utca meglévő fáit kiemelt zöldfelületekkel fogtuk össze, amelyek falára – az így kialakult sétálóutca tengelye felől – ülőfelületeket terveztünk.

Helyszínrajz
8/20
Helyszínrajz

Téralakítás - II. ütem

Az újonnan megjelenő forgalmi és kereskedelmi egységeket magába foglaló, BKV üzemi épület helyén épülő új épület, Várfok utcai frontján megjelenő süllyesztett teraszát is fapalló burkolattal láttuk el – hasonlóan az I. ütemben elkészült épület kialakításához. A természetes árnyékolást és zajcsillapítást kis lomboronájú fák adják. A Csaba utcát – a gyalogos átjáró megépülte után – a központi részhez illeszkedő burkolattal láttuk el. A meglévő fasorokat megtartottuk.

Növényalkalmazás

A környező területek (Városmajor, Vérmező, Szilágyi Erzsébet fasor) intenzív zöldfelületeinek összekötését tartottuk szem előtt a tér rendezése során. A meglévő Vérmező utcai rézsűt reprezentatív részként, kiemelt zöldfelületi látványelemként kezeltük. A Margit körút térre eső részét – a jelentős gépjárműforgalom miatt – erős fásítással, allészerűen határoltuk el a tértől. A Krisztina és Margit körút találkozásánál kialakuló gyalogos zónát zöldfelületként kezeltük. A jelentős térhasználat miatt a központi részeken facsoportokba ültetett fák által „kúszik be" a zöld a térre. Az átjárással kevésbé érintett helyeken kiemelt, zöld, gyepes korongok jelennek meg. Koncepciónk szerint a zöldfelületek intenzív fenntartásúak, a növényanyag kiválasztásánál elsődleges szempont volt – a magas esztétikai megjelenés mellett – a jó ellenálló képesség, várostűrés és kevés fenntartást igénylő fajok ültetése.

Térburkolatok, berendezési tárgyak

A burkolatválasztásnál kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy magas esztétikai értékkel rendelkező burkolókövet használjunk. A dísztér kövezete természetes anyagú, nagy anyagvastagságú, fagyálló és csúszásmentes kemény mészkő. Az íves burkolat raszterek kisméretű bazalt térkőből állnak. A tér egyéb részeire magas esztétikai minőséget képviselő beton térköveket terveztünk.

Egyedi elemként jelenik meg a térre tervezett ülőbútor. Az ülőalkalmatosság tervét – a korabeli térről készült fotókon fellelhető pavilon ihlette. Ovális látszóbeton felületű ülőlapja magas minőségi követelményeknek eleget téve, ellenálló a környezeti elemekkel és a vandalizmussal szemben. A beton ülőlapot corten bevonatos acél henger tartja.

A kiemelt korong alakú zöldfelületek külső részeit – a nagy környezeti terhelésnek is ellenálló, trópusi fa ülőfelületekkel vettük körbe. Az egyik kiemelt korongba került a téren ma is megtalálható szobor, az úgynevezett „sellő", amelyet vízmedence közepére helyeztünk. A villamos közlekedésre forgalomterelő oszlopsor figyelmeztet. A burkolatban megjelenő fákat faveremmel, illetve fémszegéllyel vettük körbe.

Építészeti kialakítás

Tervezett épület

Szükségesnek éreztük a tér megtisztítását az oda nem illő pavilonoktól, de azt is fontosnak tartjuk, hogy azok funkcióit máshol koncentráltan biztosítsuk. Erre a Várfok utca előtti zóna kínálkozott: szem előtt van, ugyanakkor a gyalogosforgalom jellemező áramlását nem befolyásolja. A funkciók kiszolgálása egy nagyméretű közlekedőtérből történik, amelyre gyorsbüfék, BKV bérletpénztár, Tourinform, WC van felfűzve. Az épület üveg homlokzata elválasztja a vendégeket, vásárlókat a villamosra várakozó utasoktól, így a tér kétféle használata nem keveredik. Fent „lassabb" funkció, kávézó kap helyet, amely kiemelt helyzetéből adódóan rálátást biztosít a térre. Az épület mögött kialakuló védett tér közben a béke szigete faburkolatú terasszal, nyírt fákkal.

Látványterv
13/20
Látványterv

Metrókijárat

A metrókijárat épületének toldalékait és a „lepényt" elbontjuk, hogy a „legyező" formája jobban érvényesüljön, illetve a térre érkező utasok számára nagyvonalú megérkezést biztosítson.

BKV üzemi épület

A Várfok utcai BKV üzemi épület eredeti állapotában határozott megjelenésű, szigorú homlokzatokkal rendelkezett. A tervezés első üteme a ház felújításával számol: az eredeti állapotot kívántuk helyreállítani - a két toldaléképületet elbontottuk, a Széll Kálmán tér felőli homlokzat földszintjén pedig helyreállítottuk a visszahúzott homlokzati szakaszt. Újraértelmeztük az áramátalakító bejáratát. A homlokzatra - az eredeti tervek szerinti - egységes kőburkolatot javaslunk. A földszinten helyeztük el a busz- és villamosvezetők összevont tartózkodóját és egy kávézót, mely a Várfok utca melletti szolgáltató és vendéglátó sor utolsó eleme - bár helyzetéből adódóan elsősorban a közösségi közlekedés járműveinek vezetőit szolgálja ki.

Látványterv
16/20
Látványterv

Közlekedési koncepció

Az érvényben lévő közlekedési koncepciótervet tekintettük mérvadónak, így erre részletesen nem térünk ki. A tervezett kerékpárkölcsönzőt (BUBI) és a B+R parkolót a Széna tér szélén helyeztük el, kihasználva a nagy biciklis forgalom adta lehetőséget. Véleményünk szerint a kerékpárutat nem szabad a Széll Kálmán téren átvezetni, a konfliktushelyzeteket kerülendő: kisebb kerékpártárolókat a tér peremén érdemes elhelyezni. A 400 férőhelyes mélygarázs helyett parkolóház kialakítását javasoljuk a II. ütemben a Margit krt. 101. szám alatt, a mostani alacsony párkánymagasságú és színvonalú épület helyett. Feltárását a Retek utcából javasoljuk.


A Bíráló Bizottság értékelése

18. sz. pályamű

A pályamű legfőbb erénye, hogy aránylag kevés építészeti eszközzel rendezi a teret. Különösen szimpatikus a metró épület szerkezetének kibontása és nagyvonalú, transzparens épületként való bemutatása. Ugyanakkor talán kevésbé „sikerült" a Várfok utcai támfal beépítés. Az itt kialakított tér arculatát nem mutatja be, ami pedig látszik az nem túl igényes kialakítású, kidolgozású. Előnyös viszont, hogy a kiszolgáló funkciók ide koncentrálódnak. A kávézók, teraszok, és üzletek ésszerűen csoportosítottak, előnyös a villamosmegállónál kialakuló fedett tér. A BKV-ügyfélszolgálat emeletre telepítése ugyanakkor nem előnyös.

(A II. ütemben itt tervezett bontásait és építését kevésbé lehet „szeretni", értékelni. Az I. ütemű játékos „lelátó" és felújított épület sokkal izgalmasabb megjelenésű, mint a helyette épített konvencionális épület.)

Igen érdekes a Vérmező utcai rézsű életre keltése a lágy, organikus vonalvezetésű, karakteres teraszfalakkal, amelyek a téren burkolati jellé szelídülnek. (Kár, hogy ezzel feláldozódik a gyalogos és kerékpáros közlekedésnek ez az É-D-i tengelye. A Bubi és a B+R funkciók Széna téri elhelyezése elhibázottnak tűnik, a tér forgalmából kiesik.)

Zöldfelületei a rendelkezésre álló lehetőségeket a tér egészében csak részben használják ki, így burkolt felületei kissé „sivárakká" válnak, ezen a telepített „liget" fái is csak kulisszaszerűen enyhítenek. A metró kijárat elé telepített „zöld sziget" pedig a forgalom áramlása szempontjából előnytelen.

Az I. ütem kiépítése a tér közlekedését nem lehetetleníti el. A II. ütem sem igényel költséges „közlekedési struktúra" bontást, csekély zavarás árán megvalósítható. (Különösen, mivel térszín alatti P+R parkolót nem javasol, ugyanakkor az általa a Trombitás kert helyére javasolt parkolóház kifejezetten ellenezhető a védett platánok miatt.)

A terület geomorfológiai adottságait jó érzékkel a térrendezés koncepciójának szolgálatába állítja, a tájépítészeti eszközökkel átalakítva. A terv javaslatai részleteiben kidolgozottak, jól értelmezhető grafikai ábrázolással.

A teret határoló „mérnöki" rézsűket érzékeny terepformálással „geoplasztikai" térelemekké alakítja. A használati funkciónak alárendelten organikus és architektonikus térépítészeti és növényi elemekkel kiegészítve. A legyezőszerűen felnyíló nagy gyalogos tér – a metró épületét kihangsúlyozva – minden irányban jól átjárható kapcsolatokat biztosít.

A tér centrumát kijelölő, formanövényekből kialakított facsoport /liget/ nem túl nagy árnyékot adó „zöld födémet" képez az alapsík fölött, nem zavarva az átjárást. Kisebb zöld szigeteket és facsoportokat átgondoltan a tér szélein helyezi el, de vitatható a vágányok közelében kialakított lesüllyesztett térrész helyessége. Értékes javaslat, hogy a „Sellős- kutat" vertikális térelemként megtartja, áthelyezve a tér Ny-i oldalára az ülő lépcsők előtti feszített víztükör látványtengelyébe.

Igényes a tér anyaghasználatára tett javaslata: a központi téren fagyálló mészkő, a vágányzónákban kisméretű térkő. A térvilágítást oszloplámpákkal, a térberendezési tárgyakat a koncepcióval összhangban egyedi bútorokkal alakítja ki. A tér két szintjét több ponton lépcsők, rámpák és lift köti össze. A Várfok utcai járdát kedvezően megszélesíti az érintőlegesen kapcsolódó támfalépület kapcsolódó tetőterasza. A zöldfelületek kialakítása részleteiben is kidolgozott. A Vérmező utcai rézsűt kiszélesítve „reprezentatív" zöldfelületi látványelemmé alakítja. A határoló utakat fásítja a nagy intenzitású parkterületekkel összekötve. A Széna tér kertépítészeti kialakítása reálisan megvalósítható.

A terv villamoshálózati kiírásnak megfelel, de a Vérmező utcával párhuzamos füves vágányok létesítése közlekedési szempontból nem javasolt, és beruházási költség szempontjából nem is vállalható. A további közlekedési ágak közül a terv az autóbusz-közlekedést a kiadott mintaterv alapján készítette el.

A terv a tér különböző szintjeit kevés ponton kapcsolja össze, nem teremti meg a lehetőséget egy új Vérmező utcai kapcsolat kiépítésére, helyette teraszos rézsűt alakít ki. A Várfok utca felől a Csaba utca tengelyében a fő gyalogoskapcsolatot kiszolgáló lépcsőt megtartja, az elvárásoknak megfelelően újjáépíti, vele párhuzamosan mozgólépcsőt alakít ki. Ezen felül további lépcsőket helyez el a Várfok utca és az arról kinyúló kávézó-terasz irányába, javítva az elérhetőséget.

A tér belső kapcsolatrendszere nem mindenben átgondolt, a tér programját meghatározó zöld szigetek nem megfelelően kerültek elhelyezésre, a gyalogosforgalmat részben akadályozzák, különösen a mai 61-es villamos peronjai kapcsán. A Várfok utcai rézsűbe elhelyezett funkciók további forgalomnövekedést vonzanak ebbe az irányba, így a zöld sziget elhelyezése egyértelműen szűri a szabad gyalogosáramlást.

A tér gyalogosáramlásainak nem teljesen átgondolt kialakítását ellenpontozza a metró kijárati épület kialakítása, ahol az előre és oldalra történő megnyitás és a funkciók áthelyezése az épület hátsó, ma kevésbé kihasznált hátsó traktusába való áthelyezés egyértelműen a terv erénye.

A javasolt megoldások viszonylag stabilan fenntarthatóak. A környezettudatosság nem jelenik meg kiemelt szempontként a pályaműben, de a terv mértéktartó szemlélete önmagában is pozitív irányultságú. A pályamű funkcionálisan és eszközeiben egyaránt letisztult és mértéktartó megoldásokra épül.

Vélemények (4)
alfoldi2011
2013.01.02.
10:09

Sajnos valóban nagy a gond!

Akkor az új tér egy hajléktalantároló lesz, mely könnyen hányástalanítható, lemosható?

A tér és a túlkövezés ma Magyarországon elkerülhetetlen?

 

 

 

alfoldi2011
2013.01.01.
12:27

Ez egy új kősivatag, egy újra kövezett főtér lesz.

Így akarjuk enyhíteni a  klímaváltozás negatív hatásait?

Egy elv érvényesült: maradjon minden úgy, ahogy eddig volt, csak legyen arany áráért újraburkolva.

Nincs érzékelhető nyoma a közterületek újraosztásának, pontosabban a gépjárművel járt felületek csökkentésének. A közlekedésfejlesztési szakma kb. 50 évvel ezelőtti elveit rögzítjük, ki tudja mennyi időre.

A gépjármű forgalmat már régen a föld alá kellett volna vinni.

A kerékpáros forgalmat át kell a téren vezetni. Ha az autós forgalom nem okoz konfliktust, miközben okoz, akkor a kerékpáros ugyan miért okozna?

A villamosmegállókban várakozók hőgutát fognak kapni.

Miért nem lesz párakapu?

 

Pákozdi Imre
2013.01.01.
16:40

@alfoldi2011: Ja, kérem, el kell dönteni, hogy kinek fejlesztünk közteret, akár Blaha Lujza, akár Széll Kálmán a neve. Naná, hogy mindkettő tervein túlburjánzik a kő, hiszen az könnyebben tisztán tartható a hajléktalanok és a részegek mocskától. Kérem, sétáljanak végig ma Budapest utcáin. Kosz, hányás, kutyaszar - és bizony, emberi szar... Cserébe tízezrek vannak, akik soha nem szállnak fel az amúgy kiváló menetrendek szerint és gyorsan közlekedő fővárosi buszokra, villamosokra, és az elővárosi vasútra, mert nem viselik el a hajléktalanok miatt ott uralkodó szennyet. Utóbbiak naponta 240 ezer személygépkocsival ingáznak az agglomerációból.

A hajléktalanság kezelésére első pillantásra nehéz fejlett országbeli mintát találni. Pedig csak arról van szó, hogy mást értenek hajléktalanság alatt Koppenhágában, Berlinben, Strasbourgban és Londonban, mint itthon. Mert ott létezik egy igen erős szociális háló, amely megtartja a munkanélküliek, jövedelem nélküli nagycsaládosok, be nem illeszkedett bevándorlók, mentális betegek és drogfüggők népes seregét. Ám azt a züllött, szó szerint hajléktalan réteget, amellyel mi itthon az utcán szembesülünk és nem tudunk mit kezdeni, drasztikusan, rendészeti eszközökkel tartják kordában. Berlinben, az oly szabadelvű Berlinben, pont a Magyar Intézet melletti villamos végállomásban (a Dorotheenstrassén) láttam, ahogy a villamosvezető hátrament és a legerélyesebben zavarta le a villamosáról az éppen felszállt, tisztátalan ruházatú, hajléktalan-szatyrokat cipelő utast.

A hajléktalanság Budapesten dívó formája nem más, mint nyilvánosan elkövetett öngyilkosság. Az amúgy minden tiszteletet és támogatást megérdemlő hajléktalan-mentő szervezetek hamisan állítják, hogy a hajléktalanprobléma nem alkoholprobléma. De, az, ill. az is. És aképp kell kezelni. Tarlós jó uton indult el másfél évvel ezelőtt, csak hát nem egy szervező zseni, ezért már az Alkotmánybíróság nevezetes határozata előtt is, gyáván és tehetetlenül a lovak közé dobta a gyeplőt. Ma több a hajléktalan Budapest utcáin, mint valaha, a város közel lakhatatlan. Fenébe a talárosok életidegen döntéseivel és a tétova, következetlen főpolgármesterekkel.

bardóczi
2012.12.18.
15:40

Izgalmasak ezek az erővonalak és a nagy buta rézsük teraszolása, ott tartózkodásra alkalmassá tétele szintén izgalmas gondolat. A gyepes villamossíneket a technokrácia (ld. bírálat) itt is kiírtotta. Tartok tőle, hogy a tervezet fák jó részével ugyanezt tenné a kiviteli fázisban. De jó volt látni egy ilyen felfogású munkát is. Nem rossz!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk