Személyes ügyek — "Az építészet mesterei" sorozatról

A Holnap Kiadó Az építészet mesterei című sorozatával olyan építész nagyságokat mutat be, akiknek többségéről méltatlanul keveset tudunk. A Könyvfesztiválon közönségcsalogató beszélgetést szervezett a kiadó, melyen több könyv írójával, szerkesztőjével beszélgetett Sándor Erzsi újságíró.

Az idei, XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idén új helyen, a budai Millenáris Parkban várta látogatóit az elmúlt hétvégén. Idén már harminc országból érkeztek kiállítók és szerzők Budapestre, mintegy ötszáz könyves cég portékái sorakoztak a standokon.
A Holnap Kiadó Az építészet mesterei című, egyedülálló sorozat-vállalkozásával olyan építész nagyságokat mutat be, akiknek többségéről méltatlanul keveset tudunk. A Millenárison közönségcsalogató beszélgetést szervezett a kiadó, melyen számos könyv írója, szerkesztője beszélgetett Sándor Erzsi újságíróval.

Felvezetőként a kérdező azt feszegette Gerle János építész-szakírótól, hogy a vállalás miértjét és a választások mikéntjét mi határozta meg elsősorban, mikor a kiadó kérésére belevetette magát a sorozat szerkesztésébe. Gerle János hangsúlyozta, hogy a kötetek megvalósulása minden esetben személyes vallomás, a készítők személyes ügye. Ez határozta meg a megjelenési sorrendet is.
A nagyközönség a célzott irány, hiszen a mindennapi életünket meghatározó művészeti ág, az építészet jobb megismerése hazafias kötelezettségünk, mondta Gerle arra a kérdésre reagálva, hogy vajon mennyiben a szűk szakma, vagy a szélesebb olvasóközönség a célközönsége a sorozatnak.
A könyvek szinte minden esetben a szerzők személyes indíttatása alapján készültek el dokumentumgyűjteményként, sok esetben a máig meglévő épületek hiánytalan bemutatásával, több esetben rokoni megkeresésből fakadóan, anekdoták és családi elbeszélések, megmaradt és kutatható levéltári iratok alapján.

A jelenlévő Keserü Katalin elmesélte, hogy számára a Heidegger-féle elv sejlik ki választottja, Toroczkai Wigand Ede munkásságából. A hely szerepéről, ahol élünk, a Földön való lakozás fontosságáról érthetünk meg valamit, ha nyomon követjük a legjelentősebb magyar enteriőrtervezők és grafikusművészek közé is tartozó építészt. Bár többségében a budapesti kis házait már lebontották, Székelyföldön még kutatható az építész játékos és ötletgazdag munkássága, amiből – itt a reklám helye- a Gödöllői Városi Múzeum kiállításán izgalmas egyveleget láthatnak a látogatók augusztus 24-ig.

Hallhattuk a beszélgetésen Potzner Ferencet is, aki a Medgyaszay István-kötet írójaként összefoglalta a méltatlanul elfeledett és alig emlegetett építész felkavaróan tragikus sorsát. Medgyaszay István egyszerre volt hagyománykövető és újító, bár néhány templomon, vagy vidéki színházon (a soproni és a veszprémi, vagy a nagykanizsai nemrégiben felújított színház-mozin ) kívül épületei sorra pusztultak és pusztulnak ma is. Sorsát természetesen a kor változása erősen meghatározta, hiszen a két világháború közti népszerűséget az 50-es évek tragikus mellőzöttsége, nyugdíjának megszűntetése, néprajzi érdeklődésének felerősödése követte. Talán ebből is következett, hogy sem stílusa, sem művészeti magatartása nem talált követőkre később.

Komor Marcell és Jakab Dezső építészpárosához való kötődéséről Várallyay Réka, a kötet szerzője mesélt, akit a rokoni megkeresés vezetett el valójában a kutatáshoz. Komor Marcell unokája, Székely Tamás segítségével, s a szabadkai, nagyváradi, marosvásárhelyi levéltárak kutatható városrendezési papírjain keresztül állt össze a dokumentumgyűjtemény. A két építész a magyar nemzeti kultúra szimbólumaként hozott létre meghatározó, s szerencsére a mai napig létező épületeket a határon túli városokban. Saját vallomásuk szerint a kultúrát nem rendeletekkel, hanem ikonikus alkotásokkal kell közvetíteni, erősíteni.

Az építészet mesterei sorozat első megjelent kötete talán a kakukktojásnak aposztrofálható Ybl-kötet, mely a mind a mai napig a legismertebb és leghíresebb építészünk életébe enged betekintést. A kötet egyik szerkesztője Marótzy Kata elmondta, hogy szándéka szerint Ybl Miklós életét és munkásságát egy másik oldalról, a korabeli dokumentumok, eddig nem publikált archív felvételek és saját rajzai segítségével világítja meg. A szerencsés és jó üzletembernek is tartott Ybl minőségben és mennyiségben is nagyot alkotott, de a kor építész nagyságairól elmondva egy anekdotát, érthetővé vált számunkra a mai és az akkori kor sajátosságainak különbsége. Az építészek gyakran írtak ki tervpályázatokat fiatal építészek számára, ezek az Építési Iparban megjelenő kisebb munkákról szóltak. A díjazott munkákat a kiíró, neves, nagy építész zsűri saját zsebből fizetett összegekkel támogatta.

Nos, a tanulságok levonására is jócskán alkalmas sorozat továbbra is hordoz meglepetés-megjelenéseket, bár ahogy a szerzők maguk is elmondták, a felbukkanó neveket, építész életek feldolgozását, ahogy eddig is személyes kapcsolatok és indíttatások motiválták, így bizonytalan a kezdeti szándék megvalósulása, hogy a kiadó évente két kötettel előrukkol majd, ahogy tette ezt eddig is.

Az eddigi megjelenések, a tíz izgalmas és egyedi kötet figyelemfelkeltő és tiszteletreméltó szándékokat tükröz, a Könyvfesztivál kísérőrendezvényeként az alkotókkal való beszélgetés sokakban indíthatta el az építész mestereink teljesebb megismerése utáni vágyat.

képek, szöveg: Abonyi Anita