Szemét újrahasznosítása, közösségi élet felélénkítése a Kombinátban

Tiszaújváros a mai napig nem igazán találja saját identitását. Thuróczy Mária olyan sokrétegű épületet tervezett diplomamunkájában, ami egyszerre áll a környezettudatosság, újrahasznosítás és a közösség összekovácsolásának szolgálatában.

Bár a mai Tiszaújváros életében meghatározó az ipari üzemek jelenléte, a helyiek nehezen azonosulnak a város múltjával. A művi úton létrehozott iparváros építészeti téren is keresi önmagát. A jelenlegi építészetet leginkább a város múltjától és a panelektől való elszakadási törekvések jellemzik, de nem áll mögöttük egységes koncepció. Ez az építészetbeli identitáskeresés csak az egyik megnyilvánulása annak, hogy hiányoznak a város kialakult hagyományai és értékei, kevés dolog erősíti az odatartozás érzését.

 

 

Miután elemeztem a város múltját, a funkción úgy gondolkodtam, hogy mi lehet az, ami jobbá, érdekesebbé tehetné a város életét, nem ellentmondva ipari múltjának. Döntésemet sok tényező, dokumentum befolyásolta, melyek közül a legfontosabbak:

VÁROSTÖRTÉNET

ipari gyökerek

VÁROSPOLITIKA, TISZAÚJVÁROS HOSSZÚTÁVÚ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

•     arculatépítés
•     vonzerőformálás
•     minőségi fejlesztés

SZOCIOLÓGIAI HELYZETFELTÁRÁS

•     élhetőség

lakosság megtartása

•     egészséges városkép kialakítás

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG, FENNTARTHATÓSÁG

szemléletváltás

Mindezek alapján egy olyan funkció körvonalazódott meg bennem, ami kezelheti az általam talán legfontosabbnak tartott mai problémát. A kamaszkori bandázás, csellengés a céltalan szabadidő-eltöltés egyik eredménye. A Kombinát mai eszközökkel próbálja bővíteni a fiatalok kreatív szórakozási lehetőségeit, kulturális kikapcsolódást próbál nyújtani, az iskolában megszokott korlátok nélkül. Fontosnak tartottam még a funkción gondolkodva, hogy az épületet valamilyen formában az egész város használhassa.

 

 

AZ ÉPÜLET                              

Olyan a várost alapvetően meghatározó ipari jellegű épületet képzeltem el, ahol művészeti tevékenységek folynak, alkotások születnek. Az alkotásokban a helyi gyárak által kiselejtezett veszélytelen hulladékok, illetve célzottan gyűjtött civil hulladékok kerülnének újrahasznosításra. Az épület alapvető célja, hogy a fiatalok szemléletét már gyermekkorban alakítsa. Természetessé váljon számukra a szelektív hulladékgyűjtés, hogy nem kell mindent kidobni, sokféle dolgot lehet újrahasznosítani egy kis fantáziával.                        

Telepítés

Az épületet a belvárosban található zöldterületen helyeztem el. Olyan hely ez, ami jelenleg csak átközlekedésre szolgál. Fontosnak tartottam a helyszín megválasztásánál a következőket:

• az épület ne szakadjon ki a városközpontból
• zöldfelülettel legyen kapcsolat (landart)
• oktatási, kulturális intézmények legyenek a közelben (célközönség)
• összefüggő fátlan terület a ligetben (minimális fakivágás)  
• tájolás (alkotáshoz megfelelő fényviszonyok)

Végül a város két emblematikus épülete, a művelődési ház és a víztorony közvetlen közelében, ezek tengelyében helyeztem el az épületem. A víztorony a város ipari múltjának megtestesítője a városközpontban. Azt szerettem volna, ha a Kombinát velük együtt egy olyan háromszöget hoz létre, ami szerethető és a városlakók számára befogadható módon képviseli ennek a múltnak az értékeit és a város identitását. A közelben több iskola is található, ami lehetővé teszi, hogy ezek akár technika órákat vagy más szakkört tartsanak itt. Emellett a diákok hazafelé menet érinthetik, így találkozóponttá is válhat.

 

 

 

Működés

Az épület 2 fő részből áll:

1. ALKOTÓTÉR-BÁR TÖMEGE

2. KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓK TÖMEGE

Az alkotótér magasabb, hangsúlyosabb tömeget kapott, őt ölelik körül a kiszolgáló funkciók. A fő tömeg így megnyílhat a városközpont, illetve a zöld felé, míg a visszahúzódóbb kiszolgáló tömb zárást képez a lakóházak irányába. Az északi tájolású alkotótér kellemes látási viszonyokat eredményez.

A Kombinátban feldolgozott tiszta hulladékokat egyrészt ipari forrásból szereznék, másrészt lakossági gyűjtéssel. Ezt segítené az épület előtt elhelyezett INFÓLÁDA, amin mindenki nyomon követhetné, hogy milyen alapanyagokra van szükség, és így a családok otthon félretehetnék a szükséges nyersanyagokat. Ilyen formában az egész család bekapcsolódhat a Kombinát működésébe. Az épület hátuljában, a lakóterület felé eső részen egy présudvart terveztem, ahol szelektíven gyűjtenék a hulladékokat (nem nyersanyag). Ide présgépeket és bálázó gépet is elhelyeztem, hogy a szelektív gyűjtést a gyerekek számára játékosabbá tegyem. Ezek segítségével a PET palackok és a fémdobozok kézileg összepréselhetők, a papírhulladék bálázható.

 

 

Anyagok

Az épület anyagait igyekeztem úgy megválasztani, hogy a benne zajló tevékenységnek megfeleljenek, és emellett az épület vonzó legyen a város lakói számára. Az alkotótérnek polikarbonát borítást választottam, amin keresztül átsejlik az ott folyó munka. Így az épület magára vonja az emberek tekintetét, az arra járók kíváncsiak lesznek arra, mi történik odabenn. Fontos volt számomra, hogy a Kombinát koncepciójában és építészetében is tükrözze a világ változó jellegét, ami az itt megvalósuló alkotótevékenységben is fontos elem. Ugyanúgy, ahogy az alkotások hulladékból készülnek, szétszedhetőek, és belőlük új alkotások készülhetnek, az épület is újrahasznosítható és könnyen lebontható anyagokból készült, könnyűszerkezetű, homlokzatburkolata alumínium, illetve polikarbonát.

Építészeti megfontolások

Külső-belső kontraszt

Az épület kialakításánál arra törekedtem, hogy külső megjelenésében magán viselje az ipari jelleget, amit képvisel. Ezért jellemző rá a funkcionalitás, az egyszerű forma és szerkezet, anyagaiban is ipari jellegű. A szigorú alaprajzi rendszer jó táptalaja lehet a szabad, elrugaszkodott alkotó tevékenységnek, mert nem köti vagy irányítja az itt alkotó embereket. Az épület funkciója, a kreatív, közösségi, szabadelvű művészkedés ellentétbe kerül azzal a szabályozottsággal, amivel a gyerekek az iskolában szembesülnek. Az itteni kötetlenség arra készteti őket, hogy maguk alkossák meg saját szabályaikat az alkotó tevékenységükben. A kontrasztot erősíti az épület belső építészetének játéka, például a PET palackalj-betétes fal az alkotótér és a bár között, illetve a szabálytalan szerkezetű polcos tároló rendszer.

Áthatás

Az épület két nagy tömegét adja a polikarbonát borítású fő funkció, ami az alkotóteret és a bárt tartalmazza, valamint az alumíniumborítású, a mellékfunkciókat tartalmazó épületrész. Ezt a két anyagában és méretében is eltérő tömeget úgy alakítottam ki, hogy szerves kapcsolat legyen közöttük. A nyersanyagtároló szobák osztása az alkotótérben is folytatódik, ezzel egy átmeneti tér jön létre. Itt a fiatalok lerakhatják cuccaikat, felvehetik a munkaköpenyüket, kezet moshatnak.

Környezettudatosság

A Kombinát tervezésénél sok szempontból igyekeztem szem előtt tartani a környezettudatosság elvét. Ennek megfelelően az épület anyagait úgy választottam meg, hogy újrahasznosíthatóak, könnyen szétszedhetők legyenek (könnyűszerkezetes technológia). Az épületben több környezettudatosságra részlet is megjelenik (pl. az alkotótér két oldalán lévő PET-palackalj-betétés fal, az INFÓLÁDA, vagy a présudvar). De az épület tervezésénél környezettudatosságot tágabb értelemben akartam figyelembe venni. Alapvetően abból indultam ki, hogy olyan épületet tervezzek, ami pozitív hatással van az őt körülvevő társadalmi környezetre. Ezzel összhangban pedig igyekeztem, hogy az épület szervesen illeszkedjen a tiszaújvárosi közegbe – ahelyett, hogy szembefordulna vele, próbálja a város ipari múltját is „újrahasznosítani".

 

---

Thuróczy Mária diplomamunka
diploma konzulensek
építész konzulens: Benkő Melinda PhD
épületszerkezettani konzulens: Németh Csaba
tartószerkezettani konzulens: Erdélyi Tamás
épületkivitelezési konzulens: Pém Attila
gépész konzulens: Dr. Csoknyai Tamás
villamos konzulens: Vidovszky Ágnes
opponens: Madzin Attila