Épületek/Középület

Szent László nyomában – Somogyvár új látogatóközpontja

1/23

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont, alaprajz - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA
?>
Somogyvári látogatóközpont, helyszínrajz - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
?>
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
1/23

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

Szent László nyomában – Somogyvár új látogatóközpontja
Épületek/Középület

Szent László nyomában – Somogyvár új látogatóközpontja

2016.09.28. 14:36
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Garai Péter

Építészek, alkotók:
Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA

Földrajzi hely:
Somogyvár

Somogyvár – Kupavárhegy Fogadóépület építése

URL:
M Építész Iroda Kft.

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2015

Bruttó szintterület:
1013 m2

Stáblista

felelős építész tervezők: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA

építész munkatársak: Vörös Tamás, Pethő Regina, Istók Viktória, Koch Lilla Boróka

tartószerkezet: Dr. Armuth Miklós, Debkowski Dóra (Adeco Kft.)
épületszerkezet: Dr. Kakasy László (Kakasy és Társa Kft.)
épületgépészet: Lovas Albert (OptiTerv Kft.)
épületvillamosság: Zentai Csaba (Három Zentai Kft.)
tűzvédelem: Dr. Gombik Károly, Gombik Boglárka (Bo-Sec Kft.)
tájépítészet: Remeczki Rita, Massány Edina (Open Air Design Kft.)
rehabilitáció: Pandula András (Épített Környezetért Alapítvány)
út- és forgalomtechnika: Wettstein Miklós (Wettstein és Társa Bt.)
térvilágítás: Nedeczky László (EH-SZER Kft.)
geodézia: Gróf András (Tájképész Kft.)
geotechnika: Dr. Móczár Balázs PhD. (GeoExpert Kft.)
romterület állagmegóvás: Cséfalvay Gyula
installáció-kiállítás tervezés: Tubákos Ádám, Lukácsi Nóra, Császár Szabolcs (OPADI Studio Kft.)
kiállítás grafika: Tubákos Ádám, Vass Petra, Sztolyka Ildikó, Morvai Péter, Fránkó János (OPADI Studio Kft.)
építtető: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
kiállítás Kurátorok: Győr Attila, Nagy Veronika, Gaylhoffer-Kovács Gábor
műszaki ellenőrzés: Kőrösi József (Főber Zrt.)
generálkivitelezés: Horváth Péter divízióvezető (Laki Épületszobrász Zrt.)
szerkezetépítés: Darvai Vilmos (Épszerk-Pannónia Invest Építőipari Kft.)
épületgépészet: Hell István (Thermo Épgép Kft.)
épületvillamosság: Szegulja Márton (Revolum Engineering Zrt.)
kertépítés: Nagyné Bakos Judit (Reneszánsz Kertépítő Kft.), Apró Tamás (Káta Parképítő Kft.)
belsőépítészet, kiállítási bútorok: Buth Ferenc (Faművészet Kft.)
téglaburkolatok: Póth László, Horváth László (Póth és Fiai Kft.)
kőburkolatok: Gizella János (Kőművészet Kft.)
szárazépítés: Werlein Ferenc (Gipszművészet Kft.)

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

Molnár Csaba DLA, Szentkuti Viktor és Halmai Dénes tervei alapján készült el Somogyvár új látogatóközpontja, amely a Szent László-emlékhelyhez méltó, tájba simuló építményével nemhogy elnyomná a romos-történelmi helyszín képét, de erősíti is azt.

Bevezető

Védett épített örökségünk nincs könnyű helyzetben. A különféle pályázatok inkább a turisztikai fejlesztéseket helyezik előtérbe, a rekonstrukciókra nehezebb forrást találni. Ezt a hangsúlyeltolódást példázza nemzeti emlékhelyünk, Somogyvár esete, amely ennek köszönhetően különleges, tájba simuló fogadóépülettel gazdagodott.

A tudományos ismeretterjesztés és az (öko)turizmus új irányainak, továbbá az uniós pályázatoknak (is) köszönhetően látogatóközpontok sora épül szerte az országban; főként természetvédelmi területeken (Poroszló, Ság-hegy), de műemlékek környezetében is egyre többször találkozhatunk velük (Pannonhalma, Kosaras-domb, Füzér-Alsóvár).

Somogyvári látogatóközpont, helyszínrajz - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA
3/23
Somogyvári látogatóközpont, helyszínrajz - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA

Sajátos helyzet, amikor egy középkori romterület közelében kell olyan épület-jelet létrehozni, ami önmagán túlmutatva irányítja rá a figyelmet a védett emlékre. Ilyen a Balatonboglártól délre, hullámzó lankák között megbújó Somogyvár, amely kevésbé ismert a nagyközönség előtt, bár 1983 óta történelmi emlékhely, 2011-től pedig a 17 nemzeti emlékhely egyike Pannonhalma, Mohács és Ópusztaszer mellett. A településtől északnyugatra, a 170 m magas Kupavárhegyen található hazánk egyik jelentős kora-középkori rom-együttese. A dombtetőn már a 11. századtól kis kápolna állt, később az ispáni vár növekvő falai vették körbe a platót. Koppány vezér egykori birtokán Szent László király építtetett monostort Szent Egyed tiszteletére. A feljegyzések szerint 1091-ben felszentelt épületegyüttest az uralkodó közvetlenül a francia bencések fennhatósága alá helyezte. A tekintélyes méretű, háromhajós, kéttornyos, díszes román stílusú bazilikát a későbbi századokban gótikus részletekkel gazdagították. A fennmaradt töredékek tehetséges kőfaragók működéséről tanúskodnak. A gyarapodó birtok és a monostor virágzásának a török közeledése vetett véget. A 16. század első felében megerősítették és végvárrá alakították, de csekély őrsége nem tudott ellenállni a töröknek. A felégetett, lerombolt területet a környékbeliek évszázadokig kőbányának használták.1

A több méteres föld- és törmelékrétegből időnként előkerülő, mívesen faragott kövek először a 19. század elején keltették fel a Széchenyi-uradalom tiszttartóinak figyelmét. Az első feltárásokat Rómer Flóris és Gerecze Péter vezette, a terület első részletes felmérését Sztehlo Ottó építész készítette el. Már az első kutatóknak sikerült meghatároznia a templom kiterjedését, amely a történelmi Magyarország legnagyobb bencés szakrális épülete volt. A 20. század második felében Dercsényi Dezső, majd Bakay Kornél egészen napjainkig foglalkozott a maradványokkal. A terület nagy részét átfogó feltárások 1972-1976 és 1980-1989 között zajlottak, majd ennek eredményeként Levárdy Ferenc az anasztilózis módszerével rekonstruálta az árkádíves kerengő egy szakaszát 1986-1990 között, amelyhez filigrán acél-üveg lefedést alkalmazott.2

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
6/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

Az 1991-ben megnyitott romterületen az eltérő anyagú (klinkertégla, beton, műkő) kiegészítések hamar tönkrementek és az újabb kutatások szerint a rekonstruált szakasz is korrekcióra szorul. Már az ezredforduló táján felmerült a maradványok hiteles, jelentős mértékű kiegészítése, például a kapuk és a tornyok részeges visszaépítése (amelyet a helybeliek erősen támogattak), azonban a műemléki tervtanács javaslatára mégis egy – meglehetősen zömök megjelenésű – acélvázas, faburkolatú kilátótorony épült a magaslat délkeleti peremén Lantay Attila és Sebestyén Péter tervei szerint 2000-2003 között.

A romterület átfogó fejlesztésével 2010-ben kezdett el foglalkozni az M Építész Iroda Kft. Koncepciójuk a monostor jelentős részének visszaépítését, egy föld alá rejtett fogadóépületet és a romterülethez felvezető út kialakítását tartalmazta. A most megvalósult fejlesztés ennek a továbbgondolásával született meg; a hangsúly fokozatosan tolódott el az új látogatóközpont javára, a műemléki rekonstrukció háttérbe szorult. Csupán az életveszélyessé vált részek állagmegóvása, új led-díszvilágítás kiépítése és Corten acél információs táblák elhelyezése történt meg. E munkák tervezői felügyeletét Cséfalvay Gyula, egy korábbi helyreállítás építésze biztosította. Az új épület helyén végzett régészeti feltárás több kisebb tárgyat hozott a felszínre erről az egykor időszakosan vízzel borított területről (a középkorban a Balaton egészen idáig is kiterjedt).

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
10/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

A tervezők célja kezdettől fogva egy környezetébe simuló, a műemlék-együttessel nem konkuráló fogadóépület létrehozása volt. A telepítésnél meghagyták a környező területek feltárását biztosító úthálózatot, ezzel is segítve az új épület tájba illeszkedését. A tervezés során „csúszott ki" az építmény félig a földtakarás alól és vált szét ezzel együtt markánsan a kiállító és a kiszolgáló funkció. A koncepció fő eleme az északkeletről délnyugat felé, a romterületre mutató látványtengely, amely egyben a dombra felvezető út indulását és a főbejárat akadálymentes megközelítését is kijelöli. Az öltözőket, raktárakat, vizesblokkokat rejtő „külső gyűrű" félkör alakban fogja körbe a megemelt szintű rendezvényteret, ahová széles lépcsősorok vezetnek a parkolók felől. Ezek a nagyobb, látszóbeton felületekkel keretezett megnyitások ritmusosan tagolják a – belülről hatalmas mellvédnek tűnő – lapostető peremével összefogott épületrész tömegét. Itt a tömör külső homlokzatokat csupán ajtónyílások törik át, a belső tereket a födém alatt húzódó üvegtégla-sáv világítja meg.

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
15/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

A látogatóközpont a jó arányú teresedésről közelíthető meg, amit kétoldalt zöldfelület, a lépcsők között pedig tömbszerűen megfogalmazott asztalok és padok sora övez. (Ha a fák megnőnek, igazán kellemes pihenőhellyé válhat majd.) A sugaras szerkesztésű mészkő betétekkel hangsúlyozott kiskockakő burkolat vezeti a tekintetet a homlokzat síkjából visszahúzott, árkádos bejárat felé. A tervezők érdeme, hogy nagy kiterjedése ellenére ez a fogadótér emberléptékű tudott maradni; alakja és helyzete a dombból kivágott térszelet érzetét sugallja, negatív ellenpárját képezve ezzel a mögötte húzódó építmény tömegének. A kiszolgáló terek gyűrűje, mint a tereprendezés után visszamaradt „héj" keretezi félkörben az együttest. A fogadóépület egyetlen – közel 100 méteres –, támfal jellegű homlokzatával nem szokványos épületként, sokkal inkább táji elemként hat; ezt erősíti a terep vonalát követő, látszóbeton zárópárkány, amely alsó, lépcsőző síkjával a téglaburkolat kiosztásához igazodik.

A földtakarás alá került látogatóközpont tiszta szerkesztésű, hosszanti irányban három fő sávra tagolódik: az előcsarnok, az iroda-kiszolgáló helyiségek és a kiállítótér egységére. Az első elképzelések még egy két átrium közé helyezett, központi előadótermet körülvevő, áramló térként megfogalmazott kiállító funkcióról szóltak; ennek folyamatos „csiszolásával" állt elő a jelenlegi, határozott leválasztásokat adó – és talán jobban is használható – elrendezés. A kiállítótér rövid oldalait a domboldalból „kiharapott" bevilágító pációk keretezik, az északi hosszoldalon pedig felülvilágító sáv gondoskodik a természetes fény indirekt bejuttatásáról.

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
22/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

Az építmény jellegéből adódóan az anyaghasználatra is egyfajta robosztusság, tömbszerűség jellemző. A tervezők határozott koncepciója alapján a ház nem archaizál, a tégla- és kőfelületek mégis kapcsolatot keresnek az egykori monostor több építési periódust őrző, homokkő és égetett tégla anyagú falszövetével, de megmunkálásuk, textúrájuk révén el is különülnek attól. Az épület megjelenését döntően a különleges, sötétbarnás-vöröses árnyalatú klinkertégla burkolat határozza meg, amelyet a homlokzat síkjából „visszatolt", véletlenszerű mintázatot adó elemek hálózata tesz plasztikussá. A kortárs hangvételt erősíti a nyersbeton felületek sokrétű alkalmazása, amelyek a felvezető rámpán, a lábazati sávban, a kapuzatokon és a zárófödémek sávjaiban egyaránt feltűnnek. Finom gesztus a főépület felvezető rámpáját kísérő, a függőleges deszkazsaluzat erezetét megmutató lábazati felület. A bejáratnál látható az emlékhely logója, amely egy griffmadarat ábrázoló kőtöredék absztrahált formájából származik.

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
19/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

A nyersbeton megjelenik a belsőben is, a közönségforgalmi terek alulbordás födémén, bár a szerkezet tiszta megjelenését tompítja a gerendák közé beépített álmennyezet. A látogatóközpont lényegét adó tágas, világos kiállítótér oldalain embermagasságig rakva teljes vastagságú téglaburkolat tűnik fel, amelynek összhatását a fehér meszelés tompítja és illeszti a múzeumi rendeltetéshez.Az anyagszerűséget erősíti a kiemelt terek szürkésfehér tónusú gránit burkolata, amely a kiszolgáló részben műgyantára vált. A vastagon hőszigetelt, kiváló energetikai jellemzőjű épületburok fűtéséről levegő-víz hőszivattyú gondoskodik, a mennyezeti bordák közé helyezett fűtőfelületeken keresztül; emellett mesterséges szellőzéssel és önálló szennyvízkezelő rendszerrel rendelkezik az együttes.

A kiállítás belsőépítészeti koncepciója Tubákos Ádám és csapata nevéhez fűződik, a tematikát a Forster Központ kurátorai (Győr Attila, Kovács Gábor, Nagy Veronika) dolgozták ki. A szellősen és változatosan berendezett, ingergazdag térben egymás mellett sorakoznak az eredeti töredékek, gipszmásolatok, hologramos, illetve virtuális épület- és műtárgymodellek. A kiállítás nagy erénye, hogy több tabló közérthetően mutatja be Somogyvár kutatástörténetét, konkrét példákkal illusztrálva írja le a műemlékvédelem szempontjait, módszereit és a rekonstrukció lehetőségeit.

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
19/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

Az építmény lényegéből fakadóan a tervezők kiemelt szerepet szántak a környezetrendezésnek, a látogatóközpont térsége mellett a több mint kéthektáros terület színvonalas kialakításának. Míg az épület döntően az eredeti koncepció mentén valósult meg, addig a zöldterületek vonatkozásában ezt nem sikerült maradéktalanul elérni – elsősorban az üzemeltetés, a szakszerű gondozás elmaradása miatt. A fogadóépület feletti földtakarás – a kolostorok egykori fűszerkertjeire utalva – a terveken sűrű levendulamezőként szerepelt, amely virágzása idején színvilágával rímel a téglaburkolat lilában is játszó barnás tónusára – ennek most még csak szerény foltjai láthatók. A kiállítótérben interaktív módon szerezhető benyomások sokszínűségéhez hasonlóan Remeczki Rita és Massány Edina – az Open Air Design tájépítészei – a zöldfelületeket is élő, nyitott tematikus kertként álmodták meg, ahol a tájra jellemző szőlőművelést bemutató parcelláktól kezdve a gyümölcsfás-ligetes pihenőparkig többféle elem megjelenik, így majd' minden korosztály találhat(na) magának szabadtéri elfoglaltságot és egy jó pihenőhelyet a kiállítás megtekintése után. (A szőlőkre jelenleg a fogadótér két oldalán a színes karók erdeje utal, az épület-dombra felvezető lépcsőket kevesen találják meg.) A projekt ezen része még nem igazán működik, viszont a múlt és jelen, a régi és az új közötti kapcsolat, a Kupavárhegyre vezető Szent László-sétaút elkészült, ennek bejárása során a látogató fokozatosan emelkedik a fogadóépület felé és kerül egyre közelebb a romterülethez. A domboldalról visszatekintve tisztán kirajzolódnak az új épületegyüttest és környezetét megformáló koncepció erővonalai, főbb irányai; a terepszint fölé emelt tölgyfa pallók, korlátok és padok letisztult formálása a pannonhalmi ösvényt idézi. A járószint megemelését az építészeti koncepción túl a terület egy részének mocsaras volta is indokolta. A kígyózó ösvényt kísérő információs táblákon visszaköszönnek a romterületen is elhelyezett, Szent László hermájának sziluettjével perforált Corten acél felületek.

Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás
23/23
Somogyvári látogatóközpont - építészek: Szentkuti Viktor, Halmai Dénes, Molnár Csaba DLA - fotó: Bujnovszky Tamás

Somogyvár és a dél-balatoni térség egy új táji elemmel és egy vonzó kirándulási célponttal gazdagodott, amelynek működtetésében, kibontakoztatásában további lehetőségek rejlenek. Talán eljön az az idő, amikor a színvonalas kortárs építészet mellett a romterület átfogó rekonstrukciójára is sor kerülhet.

Garai Péter

 


 

1. Történetéről részletesen ld. Bakay Kornél: Somogyvár – Szent László király somogyi apátsága. Respenna Bt, Budapest, 2008.

2. A feltárások eredményeirőlrészletesen ld. Bakay Kornél: Előzetes jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról. Somogyi Múzeumok Közleményei 1. 1973., 341-348., továbbá Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról. Somogyi Múzeumok Közleményei 2. 1975., 191-207. http://library.hungaricana.hu/hu/collection/muze_megy_somo_somogyi_muzeumok_kozlemenyei/

 

 

 

http://epiteszforum.hu/korok-talalkozasa-a-fuzeri-alsovar-es-latogatokozpont

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk