/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Szerethető munkahely

1/32

AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István

?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
?>
Helyszínrajz
?>
A csarnok alaprajzok
?>
B csarnok alaprajzok
1/32

AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István

Szerethető munkahely
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Szerethető munkahely

2014.05.15. 13:50
MÉD

Projektinfó

Szerzők:
Bukó György

Építészek, alkotók:
Paládi-Kovács Ádám

Földrajzi hely:
Perbál, Magyarország

Vélemények:
1

AR Hungária ipari csarnokok

URL:
Paládi Építész és Mérnök Kft.

Tervezés éve:
2009

Építés éve:
2012

Stáblista

építész munkatársak: Iván Eszter és Zachar Szilvia
statika: dr. Hortobágyi Zsolt
gépészet: Szalóky László, Fejes Tamás 
elektromos: Gali Csaba
tűzvédelem: Gombik Károly, Gombik Károlyné
úttervező: Kisgyörgy Lajos
építtető/megbízó: Ipari Bázis Fejlesztő és Kezelő Kft.
generálkivitelező: Újlaki Építő Kft. Óbuda Group, Lendvay Ferenc, projektvezető   

MÉD:

Ha Perbálról Budakeszire indulunk, a település határát elhagyva egy érdekes épületpár bukkan elő. Első ránézésre kissé elbizonytalanodik az ember, hogy valóban épületekről van-e szó. Ugyanis annyi dinamizmus sugárzik belőlük, hogy szabadabb fantáziával könnyedén elképzelhető, hogy rögvest nekiindulnak, és az út fölött átugorva tovasuhannak. Bukó György írása.

Keretek

Egy üzemcsarnok-ikerpárról van szó, melyeknek története 2008-ben kezdődött. Ekkor írt ki tendert egy nemzetközileg sikeres magyar vállalkozás, az AR Hungary Zrt. az új, zöld mezős beruházás keretein belül megépülő központjuk megtervezésére. Az épületnek magában kellett foglalnia az irodákat, szociális, és üzemeltetési helyiségeket, nagyraktárt, és a szerelő csarnokot. A kritériumok közt szerepelt, a minél humánusabb emberközpontú munkahely és környezet kialakítása. Így az épületek közé egy belső zöld park került, melyre a dolgozók munka közben is ráláthatnak, a park fásítása remélhetőleg ez év végéig elkészül, mivel a tulajdonosi elképzelések szerint a területen lévő beruházásokat az egyenletes fejlődés jegyében szakaszosan valósítják meg. Ezek a kívánalmak egy racionális, a kollégák jó közérzetét szem előtt tartó cégvezetés képét festik elénk.

Hatások

A telephely üzembejárata felől megközelítve a komplexumot is látható, hogy a csarnokok, ipari üzem létükre nagyon emberközeli léptéket jelenítenek meg. A főépület födémje a hátulsó homlokzaton túlfutva előtetőt képez az árurakodási zóna fölött. Ez a tornác-szerű kiképzés a másik épület főhomlokzatán is megismétlődik, ahol a fejlesztési részleg emeleti egysége alatt egy beharapás töri meg a síkot. Ezzel szimultán a főépület főút felé néző elülső oldalán szintén megjelenik egy bevágás, mellyel az iroda szinten —már a panoráma okán is— egy fedett erkélyt helyezett a homlokzat elé a tervező, közvetlen kijárást biztosítva ezzel az irodáknak. Az erkély kubusa a földszinten a szociális blokkot fogadja magába, míg mellette a dolgozók teakonyhája előtt szintén fedetten egy étkezőterasz kapott helyett. Az egyébként is egyéni formákat, a homlokzatok ily módon való megnyitásai még karakteresebbé teszik. A már említett belső udvar a két épület közötti teret tölti ki, elöl egy zárt folyosó, hátul pedig egy fedett átjáró határolja. Ez a megoldás azt eredményezi, hogy az egyébként jelentős alapterületű komplexum két kisebb léptékű épületre tagolódik, tovább oldva ezzel a funkciók által követelt méreteket. A homlokzatokon alkalmazott szürke struktúrlemez burkolatot, sárgára színezett szerelt felületek tarkítják. Az épületeket körbejárva egyfajta lendület árad a formák összjátékaként. Nem tudni, szándékos-e ez a hatás, de mintha a megbízó vállalat dinamikus fejlődését tükrözné telephelyük megjelenése is.

AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
5/32
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István

A kép összeáll

Majd a tervezőkkel az alkotási folyamatról beszélgetve Paládi-Kovács Ádám elmondta: a megbízóval az egyeztetések során sikerült eljutni oda, hogy már nem egy átlagos ipari üzemről beszélgettek, hanem olyan épületet szeretettek volna közösen kialakítani, mely a cég emblematikus központjává válhat. Az egy szintes szerelő üzem, és az emeletre helyezett iroda rész egymáshoz csapott kubusok helyett, ekkor lett egy ferde födémmel összefogott, egységes tömeggé. Ezzel a kialakítással az iroda szintről közvetlen rálátás nyílik a lent elterülő munkaterületre, az üzemi gyártásra. Mivel az épület a perbáli lankás dombokra épült, ahol sem növényzet, sem épületek nem állják útját a szélnek, a nyugatra néző homlokzaton elhelyezkedő nagy üvegfelületek a rájuk csapódó esőtől, és portól gyorsan elkoszolódhatnak. Az építész azzal vette ennek elejét, hogy ezen az oldalon a homlokzatot kifelé döntötte — tengerjáró hajók hídján láthatunk ilyen megoldást. A homlokzatképzésnél is tetten érhető, hogy elsősorban nem vizuális, hanem funkcionális okokra vezethető vissza az épületek kialakítása, tömegformálása.

AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István
27/32
AR Hungária épülete, fotó: Oravecz István

Tendenciák

Az átlagembernek a szóról: „ipari csarnok" a szocreál idők gépzsírszagú monstre épületszörnyei jutnak eszébe. Hála Istennek hazánkban is évek óta terjed az a szemlélet, hogy az üzemi munkahelyeknek is kell esztétikai értéket hordozniuk az alap funkciók kiszolgálásán túl. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 2013-ban életre hívott Minőségi Csarnoképítésért pályázat, ahol az AR-Hungária új épülete Csarnok Nagydíjat nyert. Remélhetőleg az ilyen jellegű kezdeményezések fönt maradnak, szaporodnak, és segítségükkel még sok, a perbáli üzemhez hasonló épületnek örülhetünk a jövőben.

Bukó György

 

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.05.16.
05:07

Talán a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontról szólva írtam, hogy a homlokzati falak megdöntése nagyon erős építészi gesztus: annak oka, célja kell legyen. Itt nincs (ahogy nincs abban a két új bécsi egyetemi központban sem, ahol valósággal támolyognak a sokemeletes épületek:-). A tengerjáró hajók kapitányi hídépítményének ablakát egyébként azért döntik kifelé, hogy árnyékolt, csillogásmentes rálátást biztosítsanak az előtte elhelyezkedő fedélzetre. Ezzel együtt, az itteni erkélyes épületnél a döntés és az erkély aránylag jól sikerült, a fantáziatlan öncélúság a másik épületen, a zárt homlokzatún tűnik fel. 

Nem tetszik továbbá a belső lépcső korlát és az amúgy igényes kivitelűnek tűnő komplexumnál lényegesen alacsonyabb esztétikai színvonalat képvisel a motorszín (vagy minek nevezzem azt a vízszintesen lefedett beállót, ahol három motorkerékpár árválkodik.) A környezet dicséretesen rendezett, a beépítés szellős, az épületek telepítése és megjelenése nem nyomasztó, arányaik valóban emberléptékűek.

Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk