Közélet, hírek

Szombathelyi Memorandum 2009 — Az értékőrző városfejlesztés kulcskérdéseiről

2009.09.13. 05:56

A városfejlesztés hosszú távú stratégia, amely az ott lakókat szolgálja. Ennek programja nem cél, hanem eszköz. – áll többek között a XXV. Országos Műemléki Konferencián elfogadott Memorandumban.

Szombathelyi Memorandum 2009

Az értékőrző városfejlesztés kulcskérdéseiről


Preambulum – a Memorandum célja

Az elmúlt évek fejleményei – különösen a városközpontok felgyorsuló ütemű rehabilitációjának eseményei – azt mutatják, hogy a város fejlesztésére és az épített örökség értékeinek megóvására irányuló törekvések nincsenek összhangban.
A város minden történeti rétegének megértésére és a mai igények pontos meghatározására van szükség ahhoz, hogy napjaink fejlesztését az értékőrző városfejlesztés jellemezze. Az értékőrző városfejlesztés új szemléletet követel a fejlesztés minden résztvevőjétől.

1. Helyzetkép

Társadalom
A társadalmi, demográfiai, gazdasági, technológiai és technikai változások, a fogyasztói társadalom széles körben terjedő filozófiája a városfejlesztésben is a meglévő elemek cseréjét, az új igények megjelenésével az új környezeti elemek megvalósítását helyezik előtérbe. A környezet megváltozása miatt a rangvesztettnek hitt értékek cseréje egyre inkább megszokott része a közkultúrának. A város folyamatosan változó, saját karaktert formáló történeti együttes. Településeink fejlődést jelentő megújulása történetük során saját és sajátos történeti környezetük értékelésével esetleg átértékelésével történt. Így alakult ki történetiségüket őrző mai arculatuk.
Manapság gyakran városszerkezeti, művészet-, kultúr-, - és építészettörténeti társadalmi összefüggéseket nem ismerve és nem keresve alakítjuk át környezetünket. A nevelés, az oktatás és ismereteink hiányosságára utal, hogy ma a városközpontok úgynevezett megújulása sokszor a jó szándék ellenére a történeti előzmények eltorzításához, téves értelmezéséhez, olykor elpusztításához vezet. Az együttműködés hiánya különösen nagymértékben csökkenti a települések fenntartható, értékőrző fejlesztésének esélyeit.

Városfejlesztés-műemlékvédelem
A városfejlesztés egyik legfontosabb célja és feladata a fejlődés szolgálata mellett a város történetiségének megőrzése, bemutatása, ami önmagában műemlékvédelmi eszközökkel nem oldható meg. Hiányzik a város szerepének, az elérendő céloknak közös, világos, közérthető megfogalmazása és széles körű elfogadtatása. Hiányzik az értékőrző fejlesztések megvalósításához szükséges döntéshozói szemlélet, a szakmai háttér (a szaktudás, a képzett szakmunkás, a szociológiai, kommunikációs, marketing ismeretek és a menedzsment), az értő társadalmi támogatás, a szakmai és általános lobby erő, valamint a gazdasági ösztönzés rendszere (támogatások, kedvezmények). Ezt a megközelítést nem csak a közterületek, hanem a város egésze megkívánja. Az értékőrző városfejlesztésnek felül kell vizsgálnia azt az álláspontot, amely szerint az örökség csak akkor lehet fenntartható, ha fenntartásának a változó viszonyok között is van közvetlen pénzügyi haszna.
A jelen városfejlesztésre általában jellemző a dinamikus, olykor megalapozatlan, nemegyszer túlzó gazdasági, technológiai és technikai szemlélet, a létező valóság (a környezeti, fizikai, örökségi és társadalmi helyzet) alulértékeltsége. A rövid távú gondolkodás ellentétes a városfejlesztés lényegével, ennek ellenére ma gyakori a „divat szülte" uniformizáló, prakticista, vagy a közhelyszerű romantikus elképzelések és a „gyorsan megtérülő", előnyösnek gondolt programok erőszakos megvalósítása, ami a települések egyediségének fokozatos elvesztéséhez vezet.

2. Következmények
    
A fentiek, és az épített örökség nem megfelelő hasznosítása következtében gyakori az örökség pusztulása éppúgy, mint a terméketlen vita az egyes objektumok értékéről, értéktelenségéről, ami ugyanolyan veszélyforrás, mint a funkcionálisan, vagy formailag idegen, környezetkárosító új létesítmények vagy „álműemlékek" építése. Ezek nemegyszer alkalmasak a társadalmi feszültségek fokozására és a szakmák közötti együttműködés megakadályozására is. Mindez gyakran okozza a kihasználatlanul maradt értékek pusztulását éppúgy, mint a városok egyediségéből eredő vonzerejének halványodását. Nem ritkán születnek olyan átépítések, bontások, a történeti környezetet és az egyéb adottságokat figyelmen kívül hagyó megoldások, amelyek széles értelemben vett érték- és karaktervesztéshez vezetnek. A műemlékek anyagi, értékteremtő eszközként való hasznosítási gyakorlatának hiányosságai miatt szintén sok potenciális érték megy veszendőbe.

3. Stratégiai célrendszer

Átfogó cél
Az értéktudatos, értékőrző városfejlesztés széles körben elfogadható, megismertethető értékrendjének megteremtése és elterjesztése a szakmai és a laikus körökben egyaránt.

Stratégiai beavatkozási területek

1. A fenntartható városfejlesztés fogalmának, céljainak és eszközeinek tisztázása olyan szakmai és szakmaközi közmegállapodások megteremtésével érhető el, amelyek alkalmasak a tudatosság megalapozására is. Emellett ez az elvi alapja a kétlépcsős (I. előkészítés, kutatás, tervezés; II. megvalósítás) pályázati szisztéma megkerülhetetlenül szükséges általános gyakorlatának. A városfejlesztés hosszú távú stratégia, amely az ott lakókat szolgálja. Ennek programja nem cél, hanem eszköz.

2. Ki kell dolgozni az épített örökség helyreállítását és gazdasági szempontú fenntarthatóságát segítő eszközrendszert, illetve az örökség és a környezet kapcsolatán alapuló gazdasági lehetőségek kihasználásának módszertanát. Ehhez az ismeretek széleskörű elsajátítása, terjesztése elengedhetetlen a műemlékvédelem, a városfejlesztés, az ingatlanfejlesztés, a városgazdálkodás, és más csatlakozó szakmák gyakorlóinak körében egyaránt. Mindezek alapja a nevelés és az oktatás.

3. A város műemlékeinek, vagy régészeti emlékeinek közkinccsé tételével, megfelelő újrahasznosításával a város rangja, történetisége, egyedisége hangsúlyozható, a helyi identitástudat erősíthető. A reális városfejlesztési projektek alapprogramjai – az új értékek feltárása, a meglévők értő megőrzése mellett – arányosan megújuló városközpontok létrejöttét segíthetik úgy, hogy azok ténylegesen és kimutathatóan növeljék az adott város, városrész, vagy ingatlan-együttes vonzerejét, a városi közösség és az értéket megőrző tulajdonosok presztízsét.

Szombathely, 2009. szeptember 5.

A XXV. Országos Műemléki Konferencia résztvevői

forrás: KÖH.hu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk