Közélet, hírek

Szűkülő piac

1/7

Az építési összteljesítmény változása 2008-ban az előző évhez képest, változatlan áron, %

Nyugat- és közép-keleteurópai változás 2008-ban

Változási sorrend az építési összteljesítményben az Eurocnstruct tagországok között 2008-ban, %

A GDP, a nemzetgazdasági beruházások és az építési teljesítmény 2004-2011 között

Országcsoportonkénti  mozgás 2005-2011 között, építési teljesítmény, %

A lakó és a nem-lakás célú magasépítés 2005-2011 között

?>
Az építési összteljesítmény változása 2008-ban az előző évhez képest, változatlan áron, %
?>
Nyugat- és közép-keleteurópai változás 2008-ban
?>
Változási sorrend az építési összteljesítményben az Eurocnstruct tagországok között 2008-ban, %
?>
A GDP, a nemzetgazdasági beruházások és az építési teljesítmény 2004-2011 között
?>
Országcsoportonkénti  mozgás 2005-2011 között, építési teljesítmény, %
?>
A lakó és a nem-lakás célú magasépítés 2005-2011 között
?>
1/7

Az építési összteljesítmény változása 2008-ban az előző évhez képest, változatlan áron, %

Nyugat- és közép-keleteurópai változás 2008-ban

Változási sorrend az építési összteljesítményben az Eurocnstruct tagországok között 2008-ban, %

A GDP, a nemzetgazdasági beruházások és az építési teljesítmény 2004-2011 között

Országcsoportonkénti  mozgás 2005-2011 között, építési teljesítmény, %

A lakó és a nem-lakás célú magasépítés 2005-2011 között

Szűkülő piac
Közélet, hírek

Szűkülő piac

2009.07.21. 11:29

Cikkinfó

Szerzők:
Gáspár Anna

Vélemények:
3

A 67. EUROCONSTRUCT konferenciát a lengyel PAB – Polish Construction Research & Forecasting Institute szervezte és tartotta meg 2009. június 5-én a varsói Lengyel Technika Házában. Gáspár Anna beszámolója

A félévente megrendezendő Euroconstruct konferenciák sorában a varsói volt a 67-ik. A rendezvényt a lengyel PAB – Polish Construction Research & Forecasting Institute szervezte és tartotta meg 2009. június 5-én a varsói Lengyel Technika Házában.

Az európai építési piac mintegy 140 döntéshozó cége 22 országot képviselt a konferencián. Alapvető tanulságként fogalmazódott meg, hogy egész Európában dominál a válság. Emiatt az átvészelés, a túlélés kérdése kiemelten szerepelt a konferencia második felében.

2008 – lejtmenet Nyugat-Európában, csekély emelkedés Közép Kelet-Európában


2008-ban, a két legutóbbi évhez viszonyítva jelentősen csökkent az építési összteljesítmény az Euroconstruct országokban. Az 1485 milliárd euró 2008-ban az előző évhez képest 3,1% esést jelent. Ez mindenekelőtt az új lakásépítés mintegy 14%-os esésének következménye. A csökkenés elsősorban nyugaton következett be, Közép-Kelet-Európában enyhe növekedés (5,7%) volt tapasztalható. A közép-kelet-európai országokban a növekedés mindenekelőtt a lakásépítésnek és a kohéziós alapok felhasználásából finanszírozott infrastrukturális fejlesztéseknek volt köszönhető.


 

Az építési összteljesítmény változása 2008-ban az előző évhez képest, változatlan áron, %

Az építési összteljesítmény változása 2008-ban az előző évhez képest, változatlan áron, %
1/7
Az építési összteljesítmény változása 2008-ban az előző évhez képest, változatlan áron, %


Forrás: 67. Euroconstruct Konferencia Varsó, 2009. június

Nyugat- és közép-kelet-európai változás 2008-ban

Nyugat- és közép-keleteurópai változás 2008-ban
2/7
Nyugat- és közép-keleteurópai változás 2008-ban


Forrás: 67. Euroconstruct Konferencia Varsó, 2009. június

2008-ban tíz Euroconstruct országban volt csökkenés – Írországban és Spanyolországban 17 % felett - és kilenc országban növekedés, így Lengyelországban 11,3%, Szlovákiában 8,9%.

 

Változási sorrend az építési összteljesítményben az Euroconstruct tagországok között 2008-ban, %

Változási sorrend az építési összteljesítményben az Eurocnstruct tagországok között 2008-ban, %
3/7
Változási sorrend az építési összteljesítményben az Eurocnstruct tagországok között 2008-ban, %


Forrás: 67. Euroconstruct Konferencia Varsó, 2009. június

Az Euroconstruct prognózisa: recesszió a gazdaságban, krízis az építési piacon


Az elmélyülő krízis a makrogazdasági teljesítmény és a megtakarítások csökkenéséhez vezet. Emiatt több évvel csúszhatnak a 2009-re és 2010-re tervezett új beruházások.

 

A GDP, a nemzetgazdasági beruházások és az építési teljesítmény 2004-2011 között

A GDP, a nemzetgazdasági beruházások és az építési teljesítmény 2004-2011 között
4/7
A GDP, a nemzetgazdasági beruházások és az építési teljesítmény 2004-2011 között


Forrás: 67. Euroconstruct Konferencia Varsó, 2009. június


A nyugat-európai országokban tapasztalható kereslet-csökkenést valamelyest ellensúlyozza a visegrádi országok növekedése (ez alól éppen Magyarország a sajnálatos kivétel).

2009 végéig lassuló világgazdasági fejlődés várható, emiatt a 2009-2011-es időszak első részére, körülbelül 2010 közepéig-végéig a beruházás és építés csökkenése lesz jellemző. Ezt követően a csökkenés megáll, és jó esetben kismértékű növekedés indulhat meg 2011-ben.

A nagyrégiónként külön-külön grafikonnal jelölt mozgások 2005-2011 között nagyon hasonló képet mutatnak az ún. “öt nagy" (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország), a skandinávok (Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország), a 6 “kis" Euroconstruct ország (Hollandia, Belgium, Svájc, Ausztria, Írország, Portugália), illetve a négy visegrádi ország vonatkozásában. Némi vigasz, hogy a mi régiónk pozíciója a legjobb, még a 2009-es mélypont tekintetében is!

 

Országcsoportonkénti  mozgás 2005-2011 között, építési teljesítmény, %

Országcsoportonkénti  mozgás 2005-2011 között, építési teljesítmény, %
5/7
Országcsoportonkénti  mozgás 2005-2011 között, építési teljesítmény, %


Forrás: 67. Euroconstruct Konferencia Varsó, 2009. június



A drasztikus csökkenés az egész Euroconstruct régióra jellemzően a magasépítésben, döntően az új építés területén következik be.


 

A lakás és a nem lakás célú magasépítés 2005-2011 között

A lakó és a nem-lakás célú magasépítés 2005-2011 között
6/7
A lakó és a nem-lakás célú magasépítés 2005-2011 között


Forrás: 67. Euroconstruct Konferencia Varsó, 2009. június

 

A lakásépítés, mint a krízis legnagyobb vesztese (EUC-19)


A hirtelen korlátok közé szorított lakás jelzálog-kölcsön a fejlesztőket igen nehéz helyzetbe hozta, befagyasztotta az új beruházások indítását és megnehezítette a már folyamatban lévő építések befejezését is.

A legpesszimistább várakozásokat is felülmúlja az ír és a spanyol helyzet. 2008-ról 2009-re Írországban 50-ről 20 ezerre esett vissza a befejezett új lakások száma, Spanyolországban 720-ról 250 ezerre! A spanyol esés 2011-ig folytatódik. Természetesen a kiadott építési engedélyek prognosztizált száma is drasztikusan csökken 2009-ben. Jellemző az erős árcsökkenés is.

Megállt a lakáspiac értékének mintegy 50 százalékát jelentő felújítás-fenntartás-korszerűsítés növekedése is 2009-ben.

2009-ben jelentős, nagy lakáspiacnak mondható az Euroconstruct régióban a francia (347 ezer), a spanyol (250 ezer), az olasz (190 ezer) a lengyel (175 ezer) és a német (175 ezer).

Míg 2005-ben a 19 Euroconstruct országban közel 2 400 ezer lakás épült, 2008-ban, kétévi növekedés után most ugyanitt tartunk. 2009-re drasztikusan, 1 730 ezerre csökken a használatba adott új lakások száma. 2011-re az új lakások száma 1 500-1 600 ezer között prognosztizálható, ez mintegy 50 százalékos csökkenést jelent!

A lakáspiac teljesítménye, az építés és felújítás együttesen a 19 Euroconstruct országban 2005-2007 között átlag évi 2,6 százalékkal nőtt. A romlás már 2008-ban megkezdődött, -7,3%-kal, melyet 2009-ben igen jelentős további csökkenés, -11,3% követ, ez 2010-ben kismértékben tovább romlik, majd 2011-ben megáll.

A nem lakás célú magasépítés zuhanórepülésben (EUC-19)


A nem lakás célú magasépítés közösségi létesítményeinek (oktatás, egészségügy, kultúra, sport, egyház) közpénzekből történő finanszírozása sem problémamentes. Még sokkal súlyosabb a helyzet egész Európában (a visegrádiakat is beleértve) a magántőkéből, üzleti céllal történő ingatlanfejlesztések körében (iroda, szálloda, ipar, kereskedelem, raktár, mezőgazdaság). A projekt-finanszírozásban és a tranzakciós ügyletekben a projektek leállítására illetve az újak elhalasztására törekednek. Hatalmas a csökkenés az új iroda beruházásoknál, az ipari projektek építése teljességgel befagyott.

A csökkenés minden korábbi prognózist felülmúl, és a felújítási tevékenységre is negatív hatással van. A felújítás egyetlen területe az energiahatékony korszerűsítés, elsősorban a közösségi létesítményeknél.

A 19 Euroconstruct országban a nem lakás célú magasépítésben a 2005-2008 években átlag 4,05%-os növekedés volt jellemző. Ezt 2009-ben hatalmas, -10,7%-os csökkenés követi, melyet a júniusi prognózisunk szerint 2010-ben újabb -6,4%, 2011-ben pedig még további 0,5% csökkenés követ.

A mélyépítés stabil marad (EUC-19)


A mélyépítés évek óta a legegyenletesebben fejlődő építési részpiac az Euroconstruct országokban. Bár néhány országra e szegmensben is jelentős a csökkenés vagy a stagnálás vár 2011-ig (Írország, a három balti köztársaság és Magyarország tartozik ide). Emellett a spanyol és az angol mélyépítési piac is hasonló helyzetbe kerülhet egy elhúzódó krízis során.

A húzóerőt a többi Euroconstruct ország képviseli, ahol az építési válság leküzdésének lehetséges eszközeként tekintenek az infrastrukturális fejlesztések támogatására.

Ebben a szektorban is csökken a felújítás értéke, amely az összes mélyépítés értékének mintegy 30%-a európai átlagban (Svájcban, Olaszországban és Dániában közel 50%).

2005-2008 között átlag 2 %-ot nőtt évente a mélyépítés, ez a növekedés 2009-2011 között átlag 2,6%-ban várható az Euroconstruct területen.

Trendek Keleten és Nyugaton


A nem Euroconstruct országokban folyó építési tevékenységet a Buildecon félévenként vizsgálja és elemzi, prognosztizálja. A fenti táblák nemcsak a hatalmas piacok méretbeni eltérését mutatják a lakosok számához viszonyítva, hanem arra is rávilágítanak, hogy a 19 Euroconstruct országban a felújítás, fenntartás, korszerűsítés mennyivel nagyobb szerepet játszik, mint keleten.

Mára, mintegy húsz évvel a gazdasági váltás után, a lakáspiac keleten is a legnagyobb részpiaccá vált, a befektetési célú, magánberuházásban megvalósuló irodai, kereskedelmi, ipari létesítmények építése elvesztette korábbi prioritását. A krízis által ez a szegmens keleten is csökken, bár a csökkenés mértéke nem akkora, mint nyugaton. A mélyépítés szerepe – a keleten meglévő óriási igények ellenére – még nem meghatározó.

Kelet-Európában az orosz és a török lakáspiac a legnagyobb, sőt, az orosz lakásépítés ma a legnagyobb az egész európai kontinensen. Az orosz lakásállomány évente 600-700 ezer új lakásegységgel bővül, a török évi 300 ezer körül alakul. 2011-re Európa keleti 11 országában mintegy 1 300 ezer új lakás megépülését várjuk. Ez a 2004-2008-as eves lakásépítési átlaghoz viszonyítva – egymillió új lakás volt évente – mintegy 30 százalékos növekedést jelent!

Míg az egybevetés kedvezőbb nyugaton a GDP alakulását tekintve, sokkal hátrányosabb az építési teljesítmény vonatkozásában, ahol a mostani előrejelzések sokkal kedvezőbb (kisebb) visszaesést jeleznek keleten, gyorsabb visszarendeződéssel, mint nyugaton. A lakásépítések számának növekedése is kedvezőbb keleten. Ez az összehasonlítás az építési piacokon a fajlagos adatok tekintetében még szélsőségesebben mutatja a távolságokat és a közeledéseket, éspedig:

Az egy főre eső építési teljesítményben igen nagy a szélsőség, fajlagosan nyugat 4,6 szorosa a keleti lakosságarányos építési teljesítménynek. A GDP fajlagosnál ez az arány négyszeres. A lakásépítés és a cement-felhasználás tekintetében az adatok sokkal, sokkal kedvezőbbek, a befejezett új lakások számában mindössze 1,26-szoros a különbség, a cement fajlagos felhasználását tekintve pedig NINCS különbség!

Magyarország képe 2011-ig


A három évi piaczsugorodást 2009-ben egy további, negyedik éve tartó lejtmenet követi a Buildecon prognózisa szerint, ezúttal a magasépítés, a lakás és nem lakás célú építés -8,4 százalékos együttes visszaesése miatt. Enyhülés, a 2005. szint elérése (!) 2011-nél előbb nem remélhető. Ez jelentős lemaradás a környező országokhoz képest. Ugyanakkor e negativ pozíció serkentheti az építési piac tudatos újragondolását a településfejlesztés, vízgazdálkodás, környezetvédelem, energiahatékony felújítás terén.

Következtetések


Egész Európában teljesen egyértelmű a 2009-es lejtmenet az építési piacon. Kismértékű javulás 2011-ben remélhető. Az igazi vesztes a magasépítés. Regionálisan a keleti piacok valamivel jobban teljesítenek. A fajlagos adatokat nézve azonban ezek a pozitívumok keleten inkább elméletiek, az építésre fordítható pénzek aránytalanul alacsonyabbak, mint nyugaton. A keletei és a nyugati trendek egyre hasonlóbbak. A keleti piac óriási, 330 milliós lakosság piaca, a kereslet (a lakás- és a mélyépítés piacán) hosszabb távon növekszik.

A 19 Euroconstruct országot illetően nagy csökkenés várható 2009-ben a lakásépítésben (Írország 60%-kal, Spanyolország 42%-kal, Dánia 40%-kal, Svédország, Portugália 30-30%-kal), valamint a nem lakás célú magasépítés terén (Írország 37%, Finnország, Spanyolország, Szlovákia 17-17%, Ausztria, Magyarország 12-12%-kal). A mérleg pozitív nyelve a mélyépítés, ahol igen erőteljes a lengyel (+21%), a szlovák (+17%), a svéd és a norvég piac (14-14%) növekedése.

Kelet-Európában (Buildecon régió) a legnagyobb földindulás 2008-ban következett be Ukrajnában -13%-os csökkenéssel az építési piacon, és 2009-ben ez folytatódik, további -10%-kal. A keleti országokban összességében 2008 pozitív év volt, a 11 országból álló régió átlagban 14%-os növekedéssel zárt. 2009-ben Ukrajnán kívül, a három balti ország (-7,5%) és Oroszország, kb. 5%-8%-os csökkenéssel fut bele a krízisbe.

A csökkenések elsősorban a foglalkoztatásra, az építő anyagok és termékek előállítására és a kereskedésére lesznek negatív hatással. Emiatt jelentős szociális feszültségek várhatók. A levezetésük elsősorban a közösségi célú beruházások építésével illetve felújítás-fenntartás kedvezőbb adóztatásával kezelhető. Ez az EU tagországokban a Nemzeti Fejlesztési Alapokkal támogatható meg. Kelet-Európa többi országaiban néhány nagyprojekttel (sportesemények, erőmű- és energia vezeték programok), és infrastrukturális közmunkával enyhíthető.

Gáspár Anna
Buildecon
Varsó-Budapest 2009. június 5-25.

Vélemények (3)
epiteszikon
2009.07.21.
16:11

Rémiszztő.

Miért kell mindig növekedni ? (tudom buta kérdés, de felteszem)

Nem szeretem a statisztikákat. Főleg így nem. DE, ha ilyen ütemben magyünk, akkor lassan kell, hogy jöjjön egy nag gyalu, valami szükségszerű. Például egy világháború. Ilyesmi. Akkor újra lehet mindent kezdeni és akkor megint lesz 60-80 jó évünk, hogy elhitessük magunkkal, hogy ez mindig gy lesz.

Mert ez az folyamatos fejlődési  irány -bár nincs más életképes - szerintem halálraitált. Legyőzőtt mindent és maga is ki fogja írtani magát, haha.

 Sztem ne tervezzünk pár évig semmit. És hiányt gerenálunk a piacon.

Addig számítógép kikapcs. ÉLetértelmét elmenni megkeresni. Megtalálni. Elgondlokozni. Ilyenek.

ikon

EMA
2009.07.21.
16:44

@epiteszikon: Van egy másik lehetőség is - mondjuk az építészek több szellemi energiát fektetnek bele a tervezésbe és jobb házak születnek - ebbe az irányba még van bőven hová fejlődni...

Eva M. Amichay városgazdász, újságíró

zapata
2009.07.22.
05:33

@epiteszikon:   „Miért kell mindig növekedni?” Mert a növekedés egy törpe kisebbség érdeke, azoké, akiknél a pénz és a hatalom koncentrálódik. Például miért kell ostoba presztizsberuházásokra pocsékolni az Unió adófizetőinek pénzét Magyarországon („élményfürdőt” minden faluba!, giccsparádé „közterületrekonstrukció” címén, királysír-disneyland, stb.)? Nyilván ezekből lehet legtöbbet lenyúlni, észszerű beruházásoknál hamarabb kilóg a korrupció lólába. Persze a felesleges beruházások önrészére hiteleket kell felvenni. Debrecen, Szeged rohamtempóban adósodik el, mert a megyei jogú városok szövetségének két várospusztító társelnöke még sztárolni is kívánja magát.

A túlnyomó többség érdeke sokkal inkább a fenntartás lenne, mint a növekedés. Nálunk persze itt is még rosszabb a helyzet, mint civilizáltabb helyeken. Bár a cikk keveset beszél az építési illetve fenntartási munkák arányairól, annyit azért megemlít, hogy utóbbi aránya keleten jóval kisebb az építőipar teljesítményén belül. Ennek látványos megjelenési formája a Zsidónegyedben (és másutt is) a pótolhatatlan kulturális értékeket is hordozó épületállomány lerombolása felújítás helyett a korrupt politika és állami-önkormányzati bürokrácia hathatós segítségével, helyet teremtendő az összeségében szánalmas színvonalú új építésnek.

Ami a szakmát illeti, tényleg elkeserítő látni, hogy a környezetünk felkent pusztítóinak kedvenc bugyuta hívószava, a „fejlődés” milyen mértékben teszi engedelmes eszközükké az építésztársadalom egyáltalán nem kis hányadát.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.