Tájékoztató a Városligeti építési szabályzat készítéséről
Megjelent a Városliget építési szabályzat partnerségi egyeztetésére való felhívás a budapest.hu-n. A tájékoztatóba bekerült minden, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. által tervbe vett projektelem (olyanok is, amelyek nem elemei a nemzetközi tervpályázatnak), ezért először láthatunk teljesen tisztán a tervezett fejlesztéseket illetően. A civil szervezeteknek április 16-ig van lehetőségük véleményt nyilvánítani a partnerségi eljárás keretében.
A Városligeti építési Szabályzat készítésének célja:
Magyarország Kormánya több ízben kifejezte szándékát a Múzeumi Negyed megvalósítására vonatkozóan, amelyről határozataiban döntéseket hozott. E döntések alapján került kidolgozásra a Liget Budapest Fejlesztési Program, amely a Városliget átfogó, több mint egy évszázada nem látott fejlesztését tűzte ki célul. A fejlesztés központi eleme a Múzeumi Negyed létrehozása, amely az új közgyűjteményi épületegyüttes elhelyezésére megfelelő körülményeket biztosít majd az általuk őrzött, illetve kiállított kulturális örökségi értékek bemutatására. A fejlesztés célja továbbá, hogy a Liget egy olyan európai színvonalú családi élményközpont legyen, amely a kontinensen egyedülálló komplexitású intézményhálóval rendelkezik és a kulturális fogyasztás és szabadidő eltöltés új dimenzióit nyitja meg egy ezirányú tradíciókkal rendelkező városi térben.
A Liget Budapest Fejlesztési Program céljai között szerepel továbbá az, hogy a Városliget használati értékének növelésével, a zöldfelületi és közlekedési rendszer megújításával, a zöldfelület biológiai aktivitásának növelésével együtt kell megvalósulnia.
A Városligeti Építési Szabályzat jogszabályi alapja:
Az Országgyűlés 2013. december 17-i ülésén a Városliget és intézményei méltó megőrzése, megújítása és a Liget történelmi hagyományaihoz illeszkedő fejlesztése kiemelt nemzeti cél és állami feladat megvalósításának elősegítésére elfogadta a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvényt (továbbiakban: Városligeti törvény), amely 2013. december 24-én lépett hatályba.
A Városligeti törvény rendelkezései alapján a Városliget közparki területét jelentő 29732/1 helyrajzi számú (Dózsa György út – Gundel Károly út – Állatkerti körút – Hermina út – Ajtósi Dürer sor által határolt terület) ingatlannak 99 évre a Városligeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: Városliget Zrt.) lett a vagyonkezelője.
A Városligeti törvény Városligeti Építési Szabályzatra vonatkozó rendelkezései:
„7. § (1) A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A városligeti ingatlan területén az építési beruházások befejezését követően a zöldfelület aránya nem lehet kevesebb a 2013. december 31-i állapotnál.
(3) A városligeti ingatlan területén
a) kulturális,
b) közösségi szórakoztató,
c) oktatási-nevelési,
d) sport- és szabadidő,
e) hitéleti,
f) turisztikai,
g) vendéglátó,
h) kiskereskedelmi,
i) közlekedési,
j) biztonsági
rendeltetésű épület, valamint parkoló és gépjárművek, illetve kerékpár elhelyezését biztosító építmény helyezhető el.
(4) Budapest Főváros Önkormányzata - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben és e törvényben meghatározottak szerint - a Városliget területére rendelet formájában Városligeti építési szabályzatot állapít meg.
(5) A Városligeti építési szabályzat hatálya a Budapest közigazgatási területén fekvő, Hungária körút - Kacsóh Pongrác út - Hermina út - Ajtósi Dürer sor - Dózsa György út, valamint a Magyar Államvasutak Zrt. 29737 és 29834/3 helyrajzi számú vasúti területe által határolt területre terjed ki.
(6) A Városligeti építési szabályzat egyeztetését a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárással kell lefolytatni.
(7) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni.
(8) A Városligeti építési szabályzat készítése és jóváhagyása során nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, zöldterületre vonatkozó előírásokat.
(9) A Városligeti építési szabályzat és a településszerkezeti terv készítése és jóváhagyása során a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény 5. § (7) bekezdésében foglaltakat a városligeti ingatlan területére vonatkozóan azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységek köréből olyan terület jelölhető ki, amelyen a (3) bekezdés szerinti rendeltetések elhelyezhetők."
A törvény 16. §-a a Fővárosi Önkormányzat számára előírja, hogy a Városligeti Építési Szabályzatot 2014. június 30-ig kell megállapítania.
A Városligeti Építési Szabályzat tartalmát a Kormány által meghatározott program determinálja.
A Szépművészeti Múzeum Budapest és a Magyar Állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Zrt. mint közös kiírók, nyílt, nemzetközi kétfordulós építészeti tervpályázatot hirdettek 2014. február 27-én a Liget Budapest projekt keretében öt új múzeumi épület megtervezésére, a budapesti Városliget területén.
A Liget Budapest az új épületekkel, a Városliget zöldfelületének teljes megújításával, valamint a már itt működő intézmények rekonstrukciójával és fejlesztésével a jövőben Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, családi élményparkja lesz.
A Városligetre készülő építési szabályzat egyeztetését és elfogadását a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 42. §-ában foglalt tárgyalásos eljárás keretében kell lefolytatni. A Korm. rendeletben szabályozottak szerint a településrendezési eszköz készítése és a partnerségi egyeztetés lefolytatása párhuzamosan történik.
A Fővárosi Közgyűlés a 276/2013. (II. 27.) Főv. Kgy. határozattal elfogadta a partnerségi egyeztetés szabályait (Korm. rendeletben előírtak szerint), amelynek alapján a készülő településrendezési eszköz tervezetét a Budapest portálon közzé kell tenni, valamint a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján is lehetővé kell tenni annak megtekintését, így biztosítva a teljes körű nyilvánosságot.
A partnerségi egyeztetés keretében meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és várható hatásait olyan részletezettséggel, hogy azzal kapcsolatban az érintettek véleményt nyilváníthassanak.
A Liget Budapest fejlesztés az alábbi 4 programelemből áll:
1. Múzeumi Negyed Program
2. Városliget Megújítása Program
3. Csatlakozó Beruházások Program
4. Beruházás Menedzsment Program.
A Városligeti Építési Szabályzat tervezési programját az 1. és 2. programelem alkotja:
Az alábbiakban összefoglalásra kerülnek a megismert projektelemek a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. adatszolgáltatása alapján:
A Városliget Budapest egyik leglátogatottabb városi parkja, amely 200 éves közparkként európai léptékben, de világviszonylatban is jelentős történeti kertnek számít, világörökségi védelem alatt álló terület része. A Városliget már jelenleg is számos intézménynek ad helyet, a meglévő beépítettsége 4,47 %, a zöldfelületi arány hozzávetőleg 60 %. A tervezett létesítmények a bontások ellenére is növekményt eredményeznek a közpark beépítettségében, amely a parkhasználat intenzifikálódását vonja maga után.
A Városliget tekintélyes, esetenként kiemelkedő dendrológiai jelentőségű faállománnyal rendelkezik, amely kiemelkedő kondicionáló szereppel bír az amúgy zöldfelületekben szegény belvárosi területek mellett. A Liget programban (és a nemzetközi építészeti tervpályázat kiírásában) szereplő új létesítmények megvalósítása során a faállomány lehető legnagyobb mértékű megtartása kiemelt cél, de ennek ellenére fakivágással számolni kell.
1. Múzeumi Negyed Program (Nemzetközi tervpályázat elemei)
A program az alábbi elemeket tartalmazza:
1.1. Új Nemzeti Galéria Projekt
Nemzeti Galéria Szárny Alprojekt
Ludwig Szárny Alprojekt
1.2. Néprajzi Múzeum Projekt
1.3. Magyar Fotográfiai Múzeum Projekt
1.4. Magyar Építészeti Múzeum Projekt
1.5. Magyar Zene Háza Projekt
A programelemek ismertetése:
Az Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum helyszíne a Hermina út és az elbontásra kerülő Petőfi Csarnok (a továbbiakban: PECSA) közötti terület. A nemzetközi tervpályázati kiírás az épület elhelyezésére 2,6 ha nagyságú tervezési területet jelöl ki. A múzeum épülete alatt biztonsági okokból kizárólag a dolgozói létszám, illetve a funkció kiszolgálásához szükséges parkoló helyezhető el. A látogató forgalom számára a PECSA lebontott épülete helyén, megközelítően 800 férőhelyes mélygarázs tervezett, földtakarással a Liget zöldfelületének részeként, a Hermina út felöli kapcsolattal.
A nemzetközi tervpályázat a Néprajzi Múzeum elhelyezésére számára az Ajtósi Dürer sor és Dózsa György út találkozásánál a jelenleg burkolt területet jelöli ki.
A Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum az Ötvenhatosok terén tervezett épületei zöldfelületeket nem érintenek. A tervezett épületek között, a ma is burkolt terület alatt mélygarázs építése tervezett, amely napközben a múzeumok látogatói számára, az esti óráktól a környék lakossága számára biztosítana parkolási lehetőséget.
A Magyar Zene Háza a volt HUNGEXPO irodák épületeinek bontásával, azok területére javasolt.
2. Városliget Megújítása Program
A program az alábbi elemeket tartalmazza:
2.1. Meglévő Intézmények Fejlesztése Alprogram
2.2. Környezet- és Szolgáltatásfejlesztési Alprogram
2.3. Zöldfelületek Megújítása Alprogram
2.4. Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés Alprogram
A programelemek értékelése:
2.1. Meglévő Intézmények Fejlesztése Alprogram részei:
Fővárosi Növény- és Állatkert Bővítése Projekt
A FÁNK bővítése a volt Vidám Park területén tervezett, elsősorban előzőleg is műszaki igénybevételnek kitett területen valósul meg, a meglévő zöldterület és a műemléki védelem alatt álló épületek figyelembevételével.
Közlekedési Múzeum Bővítése Projekt
A Közlekedési Múzeum eredeti tervek szerinti (részleges) újjáépítésére is sor kerül. A program szerinti bővítése a környezetében lévő burkolt felületen, térszint alatt tervezett, megközelítően 3000 m² területen, valamint ide kerül az épületet kiszolgáló mélygarázs. A Repüléstörténeti Kiállítás számára új, a Városligeten kívüli helyszín kerül kijelölésre.
Fővárosi Nagycirkusz Új Épülete Projekt
A Fővárosi Nagycirkusz a program szerves része, amelynek sokszínű kulturális szórakoztató és szabadidő központtá fejlesztése a cél. Ennek érdekében a jelenlegi helyén felújítása és bővítése tervezett.
2.2. Környezet- és Szolgáltatásfejlesztési Alprogram szabályzat szempontjából releváns részei:
- Bontások és épített környezet rendezés
- A Petőfi Csarnok és a volt Hungexpo épületei mellett a parkba nem illő kisebb építmények, pavilonok bontása javasolt.
- Vendéglátás Megújítása (Gasztrofalu) Projekt
- A Liget területén önálló vendéglátó egységek elhelyezése nem javasolt. A látogatók kiszolgálása, vendéglátása az új épületekben, illetve a Városligetben ma is meglévő épületekben, azok felújításával, ilyen célra alkalmassá tételével lehetséges.
Nebbien Kapu Projekt
A kapu tervei 1857-ből származnak, ám az soha nem épült meg. A megvalósítás számára a Stefánia út tengelyében elhelyezett, Városligeti „kapu" belépési pont javasolt.
Műemléki tetőszerkezet áttelepítése – Pajtaszínház Projekt
A volt Vidámpark területén lévő műemléki szerkezet a Sörsátor helyére történő áttelepítése jó hasznosítási lehetőséget biztosít.
2.3. Zöldfelületek Megújítása Alprogram szabályzat szempontjából releváns része:
- Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont Projekt
- A program szerint a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont a Királydomb területén, a domb alatti törmelék eltávolításával részben térszint alatt valósul meg. Az épület alatt a látogatók számára mélygarázsban parkolási lehetőség biztosítása szükséges, megközelítése a ma meglévő út alatt kialakított lehajtó rámpán keresztül megoldható.
2.4. Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés Alprogram szabályzat szempontjából releváns részei:
Parkolóhelyek Kialakítása
Jelenleg a Városliget területén közel 2.000 felszíni parkoló található, amelyből mintegy 1.100 férőhely az Ötvenhatosok terén helyezkedik el. Az Ötvenhatosok terén lévő parkolókapacitás nagyobb része átlagosan 80%-os kihasználtsággal bír. A XIV. kerületben lévő tér jelenleg fontos szerepet játszik a szomszédos VI.-VII. kerületi lakóterületek parkolóhely-hiányának pótlásában.
Az Állatkerti körút és az Ötvenhatosok tere parkolóinak egy része P+R férőhelyként is szolgál. Továbbá az Ötvenhatosok terének a Műcsarnoknál lévő parkoló-részt, részben a Hősök terét és a Városliget létesítményeit felkereső turisták autóbuszai veszik igénybe várakozás céljából, részben a hazai autóbuszos turizmus egyik kiindulási és érkezési pontja.
A Liget Budapest program tervezett kulturális létesítményei alatt biztonsági okokból csak a dolgozói-üzemeltetési feladatok számára szükséges parkolók valósíthatók meg. A látogatók számára a parkolási lehetőség a Liget peremén javasolt, részben az Ötvenhatosok terén a múzeum épületek közötti területen, a PECSA helyén mélygarázsban, a Közlekedési Múzeum bővítési területe alatt A Városliget meglévő intézményeinek parkolási igényét is kiszolgáló 800-1000 férőhelyes parkolóház tervezett a volt Vidám Park területének Kacsóh Pongrác úthoz közeli területén. A Vágány utca menti vasúti terület lefedésével egy későbbi fázisban megvalósítható tartalék parkoló terület létesülhet.
Közlekedési Rendszerek Megújítása Projekt
- Koós Károly sétány Lezárása Alprojekt
A Kós Károly sétányt – az M3 autópálya bevezető szakaszához kapcsolódó útvonalként – jelentős gépjárműforgalom terheli jelenleg, az útvonal ennek következtében ketté választja a Városliget területét, és rontja az ország egyik legreprezentatívabb terének, a Hősök terének a környezeti minőségét. A Kós Károly sétány főúthálózati szerepkörének megszüntetése, a Ligetet határoló főútvonalain (Hungária körút, Vágány utca, Ajtósi Dürer sor, Dózsa György út) a jelenleginél nagyobb terhelést eredményez, amelynek következtében azok csomópontjainak részleges átalakítása válik szükségessé. A sétány közúti forgalom előli lezárása azonban a Városliget környezeti állapotának javulását jelenti.
-Kisföldalatti Megálló Kialakítása Alprojekt
A Városliget meghatározó jelentőségű közösségi közlekedési eszköze a Millenniumi Földalatti Vasút. Jelenleg a vonal felújítása és a járműcsere műszaki okokból aktuális, középtávon tervezett.
A Hungária körút-Hermina út térségében tervezett új MFAV megálló közvetlen átszállási lehetőséget biztosít majd a Hungária körúton közlekedő 1-es villamossal, ugyanakkor kedvező közlekedési helyzetbe hozza a Városliget északi részét, valamint a Fővárosi Állat és Növénykert részeként az egykori vidámparki területen tervezett Biodóm fejlesztést.
A Városligeti Építési Szabályzat várható hatása:
A Városligeti Építési Szabályzat lehetőséget teremt a Liget Budapest koncepcióban foglaltak megvalósítására, de nem jelent építési kötelezettséget a Városliget Zrt. mint vagyonkezelő és beruházó számára.
A településrendezési szabályrendszer megalkotásával, a feltételek és lehetőségek rögzítésével megfelelő alapot teremt a Liget Budapest Fejlesztési Programban megfogalmazottak szerint ahhoz, hogy
- a Városliget Európa egyik legsokrétűbb és legszínvonalasabb kulturális turisztikai célpontjává váljon;
- a Városliget a legkisebb korosztálytól a legidősebbekig mindenki számára biztosítja a pihenés, szórakozás, kikapcsolódás lehetőségét;
- a Gasztro Liget megteremtésével páratlan lehetőséget ad arra, hogy a nemzeti konyhánk és vendéglátásunk legjobb hagyományait a hazai és külföldi látogatók is megismerjék;
- a Városliget zöldfelülete, a tervezett revitalizáció során karakteres vonzó, biztonságos, funkció gazdag városi zöldterület kerül kialakításra, amely a rekreációs és szabadidős tevékenységek vonzó célterületévé válik.
Bővebb információ és az eredeti kiírás itt olvasható.
13:13
Nos Bardóczi úr!
Most aztán saját szemeiddel láthatpd, hogy a Biodóm nem csupán Persányi úr álma!
Ryhe
14:01
@Hartmann György Sándor: Nagyon találó a belinkelt anyag :-). Nekem se tetszik az épületek föld alá süllyesztése, különösen ott nem, ahol azt semmilyen természeti adottság nem indokolja. Ám van jó példa is: a legklasszabb, amelyet személyesen és többször is láttam, a Temppeliaukio sziklatemplom, Helsinkiben: http://www.erdekesvilag.hu/a-finnorszagi-sziklatemplom/
18:30
@Hartmann György Sándor: Néha nagyon fárasztó tud lenni, ha kiforgatják a szavaimat. Soha nem állítottam, hogy a Biodóm "csupán Persányi úr álma", hanem csak annyit mondtam, hogy jelenleg az is csak egy álom, és ez itt még az álmok versenye. Ezt másodjára vagyok kénytelen leírni. Nem értem miért? Mi ebben az a nehéz mondatszerkezet, amit nem lehet értelmezni?
19:10
@Pákozdi Imre: Ez valóban izgalmas, jó lenne élőben is megnézni... :)
19:25
@Pákozdi Imre: Megosztottam a Városliget barátai oldalon a Mandinerben megjelent cikkét és fél nap alatt 1038-an látták! Köszönöm!
07:43
@Garay Klára: Örülök neki.
12:42
Sajnos az az alternatíva sem különösen izgalmas, hogy föld alá kerüljenek múzeumok.
A Budapesten elszaporodó gödrökről egy érdekes összefoglaló: http://batthy.blog.hu/2014/03/20/ngk_fertozes_budapesten
14:57
@mathias: (ez inkább felületes, bulvár - semmilyen, mint érdekes. A tréfás(nak szánt) helyesírásihiábakat az első pár bekezdésig valósnak hittem, a szöveg stílusa miatt. Komolytalan a Városliget+ programja mellé tenni, bármilyenszempontból.)
15:19
@mB: Kibontanád bővebben? Megtudhatnánk, hogy Munkácsy Mihály képeit melyik pincében látnád szívesen?A meglévő gödrök tetszenek?
Szerintem jól összeszedte képekkel a blog, hogy lassan minden fontos térre eszébe jut valakinek egy értelmetlen nagylépcsős lyukat fúrni.
15:23
@mB: Egyetértek, nem etikus a Városliget+ -ot ugyanazzal bírálni, mint a többi gödrözetet. A Városliget+ egy nagyon tisztességes kezdeményezés, hiszen azt kell nézni, hogy micsoda otromba, szakmaiatlan károkozás alternatívája lenne. A főd alá bújkálás divattya ettől függetlenül valós, és az arról írottak találóak. (A gúnyirat ráadásul nem is említette a Nemzeti Múzeum Mányi-féle győztes tervét, amely szerint a Nemzeti Múzeumba is rókalyukon át juthatnánk be.) Szóval a csipkelődés találó, de egyszerűen NEM etikus a Városliget+ ellen fordítani. Pláne úgy, hogy a fehér hollónál is ritkább az a fekete garbós, aki merészeli felemelni a szavát a Városliget-- (a Baánék terve) ellen.
15:54
@mathias: Ki, persze (hasznos lehet ilyenkor amúgy a két kérdéses cikket elolvasni, segíteni szokott a megértésben... ;-) )
Merthogy nem jogosak a fenti sejtetések. Nem akar senki "gödröket", nem tehető egymás mellé egy félbe marad építkezés, egy máshova nem helyezhető bejárati előcsarnok, vagy egy kész helyzetben az optimumot kereső, a zöldet a legkisebb áldozat árán megmenteni kívánó alternatíva (vajon a metró miért maradt ki?...). Aki ezt nemlátja, annak persze felesleges tovább részletezni a dolgot (hisz senki nem "látná szívesen" semelyik Munkácsy-képet "gödörben".) Ugyanezzel a svunggal holnap jöhetne egy cikk az "észak-északkeleti tetőgerincű épületek" egymásmellétételével, valami vaskos tanulsággal a végén. Ugyanúgy nem lehetne belőle semit a világon levonni, ahogy a fenti TRÉFÁS cikk nem alkalmas semmilyen komoly diskurzusra.
A városliget+ szempontjából amúgy csak jó hogy - ezek szerint - csak ennyire butuska bulvárösszeállítások helyezhetőek vele szembe, komolyan vehető, valódi érvek nem.
17:25
@mB: Sajnálom, hogy ennyire elveszel a részletekben. A vicces cikk pont amellett érvel, hogy a város legszebb pontjain, valahogy minden problémára az a megoldás születik, hogy jó lesz nekünk a föld alatt. Gödör éktelenkedik a város szívében, a várban, most már a Kossuth téren is és újra nekifutnak egyesek a Hősök terei gödrészetnek.
Egyébként benne van a kérdésedre a válasz a metróról: "Gödrökbe csak az odavaló mellékfunkciók telepítése (raktárak, wc-k, garázsok, gépházak,...), valamint ezek jelentőségéhez megfelelően méretezett felszíni kapcsolatok építése."
Metró ügyében ajánlom még ugyanarról a blogról http://batthy.blog.hu/2014/02/17/4-es_metro_rakoczi_ter_1-es írást.
18:11
@mathias: (te, aki csak e cikk népszerűsítése miatt regisztráltál pár órája, nyilván mást értesz részlet alatt, ez természetes. :-) )
18:28
@mB: Csak hogy valami lényeges, reális, valós, létező, szignifikáns és kevésbé hónaljszagú, öncélú, lökdösődős is szóba kerüljön: itt tartunk, ld. lentebb. Ja és igen: vannak akiknek a nyilvánosság előtt vállalt, határozott véleményük is van a dologról, pl. a hvg.hu szerzőinek: http://hvg.hu/itthon/20140320_Varosliget_Muzeumi_Negyed
18:49
@mathias: Pedig valójában azzal is érvelhetne ez a vicces (?) cikk, hogy minden problémára az a megoldás születik, hogy "jó lesz nekünk a zöldterület helyén". Ez amúgy igazabb megközelítés és valósabb problémamegközelítés lenne. A Nemzeti Gödör egy megkezdett (szerintem hibás helyszínkiválasztás) eredményeként előállt torzó volt, kellett vele valamit kezdeni. Végül úgy fejezték be (helyesen), hogy hasznosították mint mélygarázs, kulturális tér és park. Meglehetősen látogatott lett, talán túlzottan is. Ha más nem, ez igazolta a megtalált funkcióját. Aki úgy gondolja, hogy "gödörbe" nem való, csak mellékfunkció, az nehogy elmenjen a Louvre-ba, nehogy elmenjen a 9/11 Memorialba, nehogy elmenjen a Vietnam Memorialba, nehogy elmenjen a Smithsonian Museumba, vagy nehogy elmenjen akár az Orczy térre a Természettudományiba, mert keserűen csalódni fog - a prekoncepcióiban. De a Tate Modernbe (az egykori art deco erőműbe) se menjen, mert akkor láthatna olyat, amiről a Városliget+ koncepció a gödrökön kívül még legalább ugyanannyit beszél: volt ipari épületek múzeumi hasznosításáról (Millenáris M csarnok.) És ne tegye fel magának a kérdést: mi a fontosabb? Egységében, parkként, sértetlenül megtartott Városligeti zöldterület, vagy némi gödör?
18:50
@mB: Valóban most regeltem, de nem a cikk, hanem a téma miatt.
18:59
@bardóczi: A világ összes tájáról összehordott gödrök nem igazolják számomra, hogy Budapest összes komolyabb helyére lyukat ássunk. Sokan azt hiszik, ha fúrnak egy lyukat egy szép helyen, akkor ők már a "Louvre építészei" sorába állnak. Szerintem ez inkább az ötlettelenség leplezése, leszámítva persze a kevés kivételt.
A múzeum építéseknek nem csak a gödörépítészet az alternatívája. Sőt azt sem gondolom, hogy a városligetet sértetlenül kellene megtartani, ez inkább politikai szlogen lehet részedről. Már most sem egységes park, viszont teljesen elavult, nagyon jót tenne neki egy komolyabb átalakítás.
19:03
@bardóczi: Hogy egy épületnek legyen érdemi használatra való föld alatti része - semmi baj. De hogy alapvetően oda települjön... Megjegyzem, a Vietnam Memorial nem épület, hanem építmény és ott a hatalmas sírhantba vájt, nyitott, karéjszerű elhelyezés a dráma része. Ami elfogadhatatlan, hogy - mint a Szépmű ill. a Nemzeti Múzeum újdonász terveinek esetében - a hajdani, az építéskori eszményt meghazudtoljuk, nevetségessé tegyük. Bővebb kifejtéssel ajánlom magamat: http://www.kommentar.info.hu/iras/2011_3/fold_ala_kenyszeritve Akit pedig érdekel egy igazi amerikai zsenitörténet, a Memorial tervezőjéről és tervezéséről, benne valódi rasszizmussal és az ellene lefolyt valódi, sikeres harccal, javaslom, olvassa el ezt: http://en.wikipedia.org/wiki/Maya_Ying_Lin
19:12
@mathias: Mindig nagyon örülök annak, ha valaki úgy képzeli, hogy egy városi közparkot felújítani és rendbe tenni kizárólag új épületek építésével lehet. Csak szólok, hogy nem. Senki nem vitatja, hogy a Városliget infrastrukturálisan elavult, a feladat tekintélyes mértékű bontás és rekonstrukció, a közparki infra mai igényekhez való illesztése. Nem feladat új épület, nincs ilyen valós igény a felhasználók részéről. Tengernyi más lenne. Borítékolom, hogy amennyiben felépülnek ide az új épületek, időközben el fog fogyni a pénz valahogy a Városliget felújítására. Így szokott történni. Annyira nem cél valójában a Városliget felújítása, hogy nem is témája a nemzetközi tervpályázatnak. Csak 4 új épület a témája, amihez természetesen nem kellenek majd sétánykapcsolatok, zöldfelületi rekonstrukció, közművek, parkolók, teraszok és ezeket nem együtt kell tervezni az épületekkel. Majd "valamikor" a ködös jövőben. Nonszensz. Veled ellentétben én azt tartom ötlettelenek, ha valaki ma arról beszél, hogy másoljuk le Bilbao-t, mert kulturális városrehabilitáció csak és kizárólag kortárs építészeti ikonokkal képzelhető el. Ez a gondolat már 10 éve is elavultnak számított. Az itteni lukfúrásnak a Városliget+ koncepcióban ugyanaz a célja, mint Washingtonban a National Mall-on, vagy éppen a Louvre udvarán: ne a kortárs épület domináljon a világörökségi érték vagy a meglévő zöldfelületi érték helyett, hanem a funkció. Ezt én nem nevezném ötlettelenek, nekem az "önmérséklet" szó jut róla az eszembe, ami azért valjuk be, nem általános sajátossága a honi scénán megesett fejlesztéseknek. Félreértés ne essék: a Gödör a Városligetben nem (ön)célként, hanem legkisebb rosszként jelenik meg.
A Városliget+ ugyanis "realistán" abból indult ki, hogy a projekt szorgalmazói nem fogják a Galériát és a Néprajzit kiengedni a karmaik közül és nem lehet eltéríteni őket attól, hogy a projektcsomagnak legalább ez a része a Szépművészeti közelében épüljön föl. Ugyanakkor minden más múzeumot vagy a már meglévő, de funkciótlan vagy rosszul hasznosított épületekben helyezett el: Vajdahunyad, Olof Palme, Millenáris M csarnok, miközben a tömegigényeket Rákosrendezőn elégíti ki és hozzákapcsol a Ligethez még egy ligetnyi területet. Ez komoly átalakítás, komolyabb, mint amivel a Baán adminsztráció számol, hasznosabb, mint ami ma az elképzelés, mert két barnamezőt is rehabilitál, de közben a mai realitás talaján marad, már ha lehet azt realistának nevezni, ami e projekt kapcsán készül történni. Ebből kiemelni ezt a gödrészeti részt lehet vicces, csak közben fals és nem karcolgatja a lényeget.
19:34
@bardóczi: Gyenge, elképzelés nélküli vagy éppen a saját véleményüket se lefelé, se a miniszterelnök felé képviselni nem tudó kultuszminiszterek kellettek ahhoz, hogy Baán ekkora bajt tudjon csinálni. Hogy ki akarhassa telepíteni az alig negyven (39) éve odatelepített Nemzeti Galériát egy olyan helyről, amihez hasonlóról a művelt európai országok központi képtárai is csak álmodni tudnak: történelmileg fontos magaslaton, de nem túl magasan, veretes épületben, de nem romosodásra hajlamosan, tágas terekkel, de jó beosztással... Egyedüli múzeumtechnikai baja a sok ablak - de ez a sok is kevesebb, mint a Louvre ablakainak a száma. És az ablak befüggönyözhető, rolettázható, spalettázható. (Csak nem foncsorozandó, nem befalazandó - ezt azért írom ide, mert a Városliget barbár félrehasználásának szándékát látva, teljesen elbizonytalanodtam a hozzáértést illetően.)
Tehát: el a kezekkel a Nemzeti Galériától és a Ludwig Múzeumtól. És szóljon már rá valaki Baánra, például a főnöke, hogy hagyjon fel az építészettel és a városépítészettel. Ott rombol, kárt okoz, árt: miközben kiváló kiállításszervező, alig várom az április elején nyíló Derkovits-tárlatot.
15:51
Nem csak a civil szervezetek véleményezhetnek, hanem valamennyi érintett (partner).